Közbeszerzési Tájékoztató

A közbeszerzési törvény 2018. november 29-től hatályos jogszabályi értelmezése számos kihívás elé állítja egyházunk szereplőit a támogatások

elszámolásának tekintetében. Az ezzel kapcsolatos kérdésekben a Pályázati Iroda tájékoztatói segítenek eligazodni.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Közbeszerzési Törvény akként módosult, hogy az egyházi jogi személyek csak akkor kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha támogatásból megvalósuló beszerzésük tárgya:

-         olyan építési beruházás, amely mélyépítési tevékenységet tartalmaz, illetve

-         olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

-         olyan szolgáltatás megrendelése, amely a fentiek szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

 

2018. november 28-án kihirdették a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) lényeges módosítását tartalmazó 2018. évi LXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Törvénymódosítás), amelynek egyházi jogi személyekre vonatkozó alkalmazásával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk Önöket.

 

I.   Változatlanul a Kbt. alkalmazásával megvalósítandó beszerzéseink köre

 

Amennyiben egy egyházi jogi személynek juttatott támogatás intenzitása uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzés esetén több mint 50%, nemzeti értékhatárt elérő vagy afeletti beszerzés esetén pedig meghaladja a 75%-ot, a közbeszerzési kötelezettség változatlanul fennáll az alábbi építési beruházások és szolgáltatások megrendelése tekintetében:

 

Kbt. 5. § (2) A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,

A Kbt. 1. számú melléklete az alábbi munkálatokat nevezi mélyépítési munkáknak:

Teljes vagy részleges szerkezetépítés; magas- és mélyépítés – Általános építési és mélyépítési munkák.

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

-         valamennyi építménytípus építése - mélyépítési munkák:

-         hidak - az autópályahidakat is beleértve - viaduktok, alagutak és aluljárók,

-         nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek,

-         városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek,

-         kiegészítő városi munkák,

-         előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása.

b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

 

Kérjük folyamatban lévő, illetve tervezett projektjeik műszaki tartalmát a fentiek szerint áttekinteni, mivel amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, úgy az adott beszerzést a módosítás nem érinti!

 

II. A törvénymódosítás által a Kbt. hatálya alól kivont beszerzések

 

Azon árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések és építési beruházások szabályai, amelyek nem tartoznak a Kbt. fent ismertetett 5. § (2) bekezdésének hatálya alá, lényegesen változnak az alábbiak szerint.

 

Kbt. 5. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy – az egyházi jogi személyek kivételével –, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, vagy építési beruházását esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,

b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

valósul meg.

 

A támogatás mértékétől függetlenül tehát az egyházi jogi személyek valamennyi, az I. pontba nem sorolható beszerzése (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés és építési beruházás egyaránt) mentes a közbeszerzési kötelezettség alól.

 

A fenti módosítás 2018. november 29. napján lépett hatályba, rendelkezéseit pedig – a Kbt. 197. § (11) bekezdése szerint – a fennálló támogatási jogviszonyok alapján még fel nem használt –, az egyházi jogi személyek esetében a támogató felé még el nem számolt – támogatás esetében is alkalmazni lehet, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő a Kbt. 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől. A hivatkozott Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.

 

A fentiek alapján tehát, amennyiben a támogatott szervezet közbeszerzési eljárásában még nem zárult le az ajánlattételi (vagy részvételi) határidő, úgy az eljárás visszavonható, a támogatott szervezet visszaléphet a közbeszerzéstől.

 

A közbeszerzési törvény célja a közpénzek hatékony felhasználása átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése.  Javasoljuk, hogy a célok betartását az eljárásban minden egyházi jogi személy, kedvezményezett kezelje kiemelten, és amennyiben beszerzését nem közbeszerzési eljárás útján kívánja megvalósítani, úgy beszerzése során biztosítsa ezen, illetve a lent részletezett alapelvek megvalósulását, tartsa szem előtt a támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon történő felhasználását.

 

 

 

 

III.   A törvénymódosítással kivont beszerzések tekintetében érvényesülő elvárások

 

Elsősorban fontos annak rögzítése, hogy a nem közbeszerzési eljárásköteles beszerzések tekintetében is irányadók az uniós alapszerződésekből eredő, alábbiakban ismertetett szabályok, amennyiben azok nem rendkívül csekély jelentőségűek (főszabály szerint – a nemzeti közbeszerzési értékhatárokkal megegyező összegig, azaz építési beruházás esetén nettó 25 millió forint, szolgáltatás-megrendelés, valamint árubeszerzés esetén nettó 15 millió forint értékig számíthatnak annak), és amennyiben határon átnyúló érdekűek.

 

A határon átnyúló jelleg tekintetében az a vizsgálandó kérdés, hogy a tervezett beszerzési eljárás esetlegesen felkeltheti-e más tagállambeli gazdasági szereplők érdeklődését. Az egyes ajánlatkérők felelőssége annak alapos vizsgálata, hogy a tervezett beszerzés esetlegesen felkeltheti-e más tagállambeli gazdasági szereplők érdeklődését. Az Európai Bizottság vonatkozó közleménye értelmében az erre vonatkozó döntésnek az adott beszerzés egyedi körülményeinek értékelésén kell alapulnia, mint például a szerződés tárgya, becsült értéke, az érintett ágazat sajátosságai (a piac mérete és szerkezete, kereskedelmi gyakorlat stb.) és a teljesítés helyének földrajzi elhelyezkedése.

 

A fentiek szerint „rendkívül csekély jelentőségű beszerzés” és „nem határon átnyúló érdekű beszerzés” esetén az ajánlatkérő eljárását nyilvánosság és jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül is megvalósíthatja, azonban akkor is kötelező erővel bírnak a polgári jog alapelvei, különösen a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint a joggal való visszaélés tilalma.

 

Amennyiben a kedvezményezett úgy ítéli meg, hogy beszerzése nem rendkívül csekély gazdasági jelentőségű, illetve a határon átnyúló érdek nem kizárt, úgy eljárása során a szerződéses alapelvekre – és különösen az átláthatóság követelményére – tekintettel a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, határon átnyúló érdekű megrendelések tekintetében is elvárás

1. a megfelelő mértékű nyilvánosság biztosítása nyilvános meghirdetés útján;

2. az eljárások pártatlanságának biztosítása a szerződések odaítélése során;

3. a jogorvoslathoz való jog biztosítása az eljárások pártatlanságának ellenőrzése érdekében.

 

Kérünk minden ajánlatkérő szervezetet, hogy a fentiek kiemelt figyelembevételével döntsön folyamatban lévő, illetve tervezett beszerzései tekintetében, konkrét kérdéseikkel és további felvilágosítás iránti igényükkel keressék bizalommal a Pályázati Irodát.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió