Evangélium és nemzet: magyar reformátusként Ausztráliában

Az első generáció nem felejtette el a magyar nyelvet, de nem is igazán tanult meg angolul, míg a harmadik generációnál már kivételes siker, ha beszélnek magyarul – mondta a diaszpóralétről Dézsi Csaba, az Ausztráliai Magyar Református Egyház lelkipásztor elnöke, akit szeptemberben avattak doktorrá a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.

Dézsi Csaba doktorrá avatása Debrecenben 2022 ősz - Fotó: Zelenka Attila

Fotó: Zelenka Attila

Több mint 25 éve él Ausztráliában, ennek fényében meglepő, hogy Debrecenben 2022 szeptemberében doktorrá avatták. Hogyan jutott el a doktori fokozat megszerzéséig?
Erdélyi születésű vagyok, Kolozsváron végeztem a teológiát. Az egyetem után nem sokkal, 1996-ban kikerültem Melbourne-be, ahol azóta is élek a családommal és végzem szolgálatomat. Szokták mondani, hogy a jó pap is holtig tanul. Gondoltam, ha már úgyis foglalkozom tudományokkal, adhatnék a tanulmányaimnak komolyabb formát is. Így 2011-ben beiratkoztam a doktori iskolába, rá 9 évvel, 2020 elején pedig megvédtem a doktorimat. Azért volt most az átadás, mert a járványhelyzet miatt nem tudtam hazajönni, ámde én ragaszkodtam ahhoz, hogy itt vegyem át személyesen az okiratot.

Miért pont a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet választotta?
Vonzódom a Magyar Református Egyház hagyományaihoz, intézményeihez, a debreceni intézmény pedig kiemelt jelentőségű mindkét szempontból. Máskülönben remek ürügyként szolgált a hazatéréshez a debreceni helyszín. Nekifogtam kint is a doktori folyamatnak, de aztán úgy döntöttem, itthon csinálom meg. Ez nyilván érzelmi döntés volt, de szakmailag is jól jártam. Remekül sikerült az együttműködés a témavezetőmmel, Peres Imrével, öröm volt betekintést nyerni az akadémiai életbe. Fiatalkoromban eltölthettem egy évet a Debreceni Református Kollégiumban mint cserediák. Akkor is szerettem, most is nagyszerű volt.

Doktori dolgozatának címe: Jézus feltámadásának hagyományozása. Hogyan talált rá a témára?
Én elsősorban történész beállítottságú vagyok, ebből az irányból közelítettem meg a kutatómunkát. A történelem és az eszkatológia metszéspontján áll a téma, amelyet, mint kiderült, a korábbiakban még nem tanulmányoztak mélyrehatóan, így rám várt feladat. A kutatás kiindulópontja az a pillanat, amikor az apostoli hagyományban megjelenik a feltámadás története, amelyet elkezdenek irodalmi formába önteni, elindítva annak a hagyományozását. Azt kutattam, melyik hagyomány honnan származik, eredetüket, ősiségüket próbáltam megfejteni egy sajátos szempontrendszeren keresztül.

Említette, 1996-ban kezdte a szolgálatát Ausztráliában. Honnan jött akkor a lehetőség?
A kolozsvári egyetemi évek után két évig szolgáltam Maros megyében. 1996-ban a melbourne-i gyülekezet kért egy lelkipásztort az erdélyi püspöktől, Csiha Kálmántól, tőle érkezett a megkeresés. Nekem az volt a kérésem, hogy vihessem magammal a családomat. Eredetileg két évre mentünk.

Dézsi Csaba doktorrá avatása Debrecenben 2022 ősz - Fotó: Zelenka Attila

Fotó: Zelenka Attila

Ebből aztán eddig huszonhat év lett…
Arra kértek, maradjak, engem pedig folyamatosan motiváltak a körülmények. A gyülekezet változik, követni kell az átalakulásait, változtatni kell a szolgálati módon. Amikor kikerültem, még éltek az 1949-ben kivándoroltak, tehát a második világháború után eljövők. Aztán az '56-os események után elmenekülő magyarok tették ki a templomi közösségek nagy részét. Ezután jött egy nagyobb hullám Erdélyből a '80-as évek végén, majd a 2006-os magyarországi válság okán ismét sokan érkeztek. Mindig más és más emberekkel, közösségekkel volt feladatunk.

A gyülekezeteket tehát teljes mértékben a kivándorlási hullámok határozzák meg?
Igen, alapvetően azokkal számolhatunk, akik Magyarországról jönnek. Hozott anyagból dolgozunk. Az új bevándorlókkal egyébként mindent elölről kell kezdeni, nagyon kevesen vannak, akik gyülekezetből jönnek és gyülekezetbe tagozódnak be. A legtöbben nincsenek is megkeresztelve, de igyekszünk megszólítani őket és megtartani közösségünk folytonosságát.

Vannak lehetőségek a magyar nyelv és kultúra megélésére Ausztráliában? Az egyháznak is fontos szerepe van ebben?
Számos lehetőség van, kulturális központok, szervezetek működnek, amelyeknek alapja a közös származás, a közös múlt. Külön közössége van például a délvidéki magyaroknak is. Melbourne-ben van a központ, ahol a nemzeti ünnepeket, kulturális eseményeket tartanak az összmagyarság számára. Mi megmaradtunk egyháznak, nálunk a legfontosabb az evangélium közvetítése, de természetesen magyarul tesszük mindezt. Ilyen értelemben hozzájárulunk mi is a nemzeti értékek és a magyar nyelv megőrzéséhez.

Dézsi Csaba doktorrá avatása Debrecenben 2022 ősz - Fotó: Zelenka Attila

Fotó: Zelenka Attila

Ha a kint élő magyarokra mint diaszpórára tekintünk: képesek generációkon át megőrizni kultúrájukat, nyelvüket? Ragaszkodnak magyarságukhoz?
Ennek érdekes evolúciója van. Amikor megérkezik valaki Erdélyből vagy Magyarországról, az az első benyomás, hogy itt minden jobb, nyilván azért jöttek el, mert kedvezőbb életkörülményeket kerestek. Ennek fényében mindent próbálnak pozitívan beállítani, és beilleszkedni a lehető leghamarabb. Aztán eltelik pár év, kritikusabbak lesznek a befogadó kultúrkörrel szemben, megjelenik a honvágy és a hazaköltözés gondolata is. Huszonhat éve nézem ezt az érési folyamatot, és azt látom, hogy a teljes beilleszkedés nem lehetséges az első generációnál. Én elvégeztem itt a jogi egyetemet, dolgoztam sokfelé, jól beszélem az angolt, de ízig-vérig magyar vagyok, minden reflexem-reakcióm magyar, és ez másra is éppígy érvényes, akik már felnőtt fejjel érkeztek. Van nemzeti karakterünk, és ez rendben is van így. Persze ez folyamatosan kopik, de az első generáció el sem tud felejteni magyarul, és angolul sem tanul meg tökéletesen. A második generáció már képes erre, de közben még rendelkezik magyarságtudattal. A harmadik generáció úgy gondolkodik, hogy apám, nagyapám magyar volt, miközben százszázalékosan beilleszkednek. Ekkor már kivételes siker, ha a gyerekek beszélnek magyarul. A lányom még hibátlanul beszéli a nyelvet, de az unokákra különösen kell majd figyelnünk, ha szeretnénk velük magyarul is beszélni. Persze, vannak olyan családok, akik bebizonyították, meg lehet őrizni a nyelvet három-négy generáción keresztül is. De ennek feltétele az állandó küzdelem.

Ön a lelkipásztor elnöke, vezető lelkésze az ausztráliai egyházszervezetnek. Milyen plusz feladatokkal jár ez a tisztség?
Az én elnökségem voltaképpen jelképes a magyar és az ausztrál állam felé. Ausztráliában vannak elismert felekezetek, ilyen a Magyar Református Egyház is. A felekezetek papjai, lelkipásztorai kinevezik egyházaik vezetőit az állam felé. Plusz kötelesség, hogy amikor új lelkipásztor jön, mi segítünk a bevándorlásnál, én és a főgondnok nevezzük ki őket, ezzel együtt hivatalos házasságkötővé is itt az egyházi és világi házasság azonos. Ezek fontos jogok, de igazából nem jelentenek hierarchikus alá- vagy fölérendeltséget, mindannyian egyenlőek vagyunk, így tudjuk szeretettel és békességgel végezni a szolgálatot. Ebben sokat segít a távolság is, mert a legközelebb eső gyülekezet is ezer kilométerre van, ilyen távolságok mellett nehéz feszültségben lenni. Több mint százezren vagyunk magyarok, többnyire elszórva a kontinensen.

Összesen hány templom van a Magyar Református Egyház tulajdonában?
Magyar tulajdonban a melbourne-i templom áll. Van egy új ökomenikus templom Brisbane-ben, amelyik már működik, van benne szolgálat, de az ünnepélyes átadás még várat magára. Jövő év januárjában szentelnék fel, remélhetőleg püspöki jelenléttel. De máshol a gyülekezetek az ausztrál közösségektől bérelnek templomokat. Például Sydney-ben, Adelaide-ben vagy Gold Coastban. Pénzügyileg ez a legjobb megoldás, egy templomvásárlás kigazdálkodása ugyanis nem egyszerű feladat. Mindenesetre az önfenntartó működéssel együtt egyre több lehetőséget tudunk kínálni a református hit megélésére, jó példa az említett brisbane-i templom megépítése is. Minden okunk megvan tehát a bizakodásra: az elmúlt időszakban például jóval több keresztelőt tartottam, mint temetést.

Magyar reformátusok Ausztráliában

A második világháború után az Ausztráliába menekülő magyarok már a partra érkezést követően megtartották első Istentiszteleteiket. Antal Ferenc alapító lelkipásztor szolgálata nyomán pedig rövidesen kialakult a református egyházszervezet. Az azóta eltelt időben a református gyülekezetek a szórványhelyzetre tekintettel négy egyházkerületbe szerveződtek. Legjelentősebb a Viktóriai Egyházkerület melbourne-i központtal, saját templommal és 73 éves múlttal. Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 2011 óta országos felekezet és bejegyzett intézményes egyház.