Felújították Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori műemléktemplomát

ákosi református templom avatása

A több mint 800 éves ákosi református templom sok mindent megélt már, tatárjárást, törökjárást, villámcsapást, földrengéseket, és kétszer le is égett, ám még a mai napig áll. Hálaadó istentiszteleten avatták fel vasárnap az uniós forrásokból felújított műemléktemplomot.

Mint az a Magyar Távirati Iroda közleményéből kiderül, a templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják.

ákosi református templom kapuja

Fotó: Sebestyén Előd

A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke prédikált. Kijelentette: azért épült és maradt meg a templom, és azért újult most meg, mert a nép Isten trónjára tekintett. Dobai Zoltán lelkész szerint a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.

„A több mint 800 éves ákosi református templom sok mindent megélt már, tatárjárást, törökjárást, villámcsapást, földrengéseket, és kétszer le is égett, ám még a mai napig áll, sőt biztosabban, mint valaha” – olvasható a maszol.ro romániai magyar hírportál augusztus végi összeállításában. Az Erdély legjei című sorozat részeként Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnökkel és Dobai Zoltán helyi református lelkésszel beszélgettek az épület történetéről és felújításáról.

A templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás 2,3 millió lejes (165 millió forint) összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte egy 15 millió forintos támogatással.

A csaknem kétezer lakosú Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.