Virtualitás és közösségépítés

2016. április 13., szerda

A digitális világnak – ahogy mindennek – van jó és rossz oldala. Mindkettővel élhetünk, eldönthetjük, hogy másokat megbántsunk, romboljunk, de ugyanúgy megadatik, hogy építsünk, jobbá, harmonikusabbá tegyük a minket körülölelő életet a digitális világ eszközeivel. A találkozó résztvevői azért töltöttek egy hétvégét a Baár-Madas Református Gimnáziumban, hogy megtapasztalják, milyen építő ereje van a személyes találkozásnak, a színes programoknak, annak az elfogadó és megértő légkörnek, ami sokszor hiányzik a digitális világból. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Hallgatói Önkormányzata által szervezett találkozón Weiner-Legeza Luca IV. éves teológushallgatóval, a találkozó egyifőszervezőjével beszélgettünk arról, milyen kihívásokat jelent egy nemzetközi eseményt megszervezni, és milyen veszélyei és lehetőségei vannak a digitális világnak.

Mit jelent egy ilyen találkozót megszervezni? Hogyan lettél főszervező?

A Teológus Találkozót évtizedek óta rendezik a különféle teológiák attól függően, hogy az adott intézménynek van-e elegendő munkatársa, anyagi háttere, szervezői készsége. Ezek mind szükségesek, hiszen egy 100-120 fős találkozóról beszélünk. Tavaly a kolozsvári találkozó után a Károli HTK vállalta a szervezést, a mostani HÖK elnökségére hárult a feladat, hogy az idei konferenciát megszervezze. Tanulmányi titkárként lettem főszervező, egy ilyen feladat komoly kihívást jelent, de az eddigi visszajelzések alapján megérte a fáradozást.

Milyen célból rendezték meg az idei találkozót?

Elsődleges célunk az volt, hogy közösséget építsünk, hiszen 6 kárpát-medencei református teológia volt jelen a hétvégén, Kolozsvárról evangélikusok is érkeztek, tehát valójában protestáns találkozóról beszélhetünk. Nagyon messze élünk egymástól, semmit sem tudunk a másikról, pedig ugyanarra a feladatra készülünk, fontos, hogy megismerjük egymást, megtaláljuk a kapcsolódási pontokat, barátságokat tudjunk kötni egymással. Ennek ad keretet a szakmai konferencia 5 szekcióval, két előadással, sok-sok kikapcsolódási lehetőséggel, sportokkal, kirándulásokkal. Budapest, mint helyszín, kitűnő lehetőséget biztosít erre. A legfontosabb közös pontot a találkozón mégis a krisztusi egység jelentette.

Nagyon izgalmas témával vártátok a találkozó résztvevőit. Mit jelent a virtuális világ azoknak, akik emberekkel, közösségekkel foglalkoznak?

Aki ma emberekkel foglalkozik, annak meg kell ismerkednie a csoportnak, közösségnek a világával, mi az, ami foglalkoztatja a ma emberét, milyen témák fontosak. Különösen fontos ez a lelkészeknél, akik gyülekezettel foglalkoznak. A digitális világ hirtelen robbant be az emberek életébe, teljesen átszőve azt. Mi már részben beleszülettünk ebbe a világba, de az állandó változásokat nem mindenki tudja azonnal követni. Akik között szolgálni fogunk, azok számára szinte lehetetlen e-mail, közösségi oldalak, videómegosztó portálok nélkül élni, persze a korosztályok között komoly eltérések vannak, de folyamatosan alakul át a világ virtuálissá, ebben nekünk is jelen kell lennünk. Számunkra a legfontosabb kérdés, hogy milyen lehetőségeket jelent ez a szolgálat a misszió szempontjából.



Az internet világa, a közösségi oldalak milyen lehetőséget adnak a közösségszervezésre?

Ahogy ez Győri János főelőadónktól hallottuk, az internetet mind rombolásra és építésre is lehet használni. Mi élhetünk a jóval és a rosszal is, ebben szabadságunk van. Az, hogy ennek milyen lesz a kimenetele, az a mi belső motivációnktól függ. Mivel az elsődleges információszerzés felülete az internet, ezért fontos, hogy jelen legyünk, de önmagában nem ott történik a közösségépítés. Felelősségünk kihasználni akár lelkészi, hitoktatói vagy épp kántori feladatkörben az internet nyújtotta lehetőségeket, ezt sem szabad elfelejtenünk. Azok a generációk, akik ma kisgyermekek, 10-20 év múlva már teljesen a digitális világ alkotóelemei lesznek, idegenek lesznek azoktól, akik ezzel a világgal nem tudnak mit kezdeni, ez a jövőképünk, ez fogja meghatározni a szolgálatunkat is. 

Mondhatjuk azt, hogy egyfajta elmagányosodás vár ránk?

Az egyik szekción elhangzott az, hogy a mi valóságunk az, amiben ténylegesen mozgunk. A virtuális világ egy lehetőség arra is, hogy névtelenül megjelenjünk benne. Azok, akik a világban nehezen kapcsolódnak, sokkal könnyebben tudnak önmagukról megosztani egy tőlük távoli felületen valamit. Ez azt az illúziót kelti, hogy valóságosan kapcsolódnak másokhoz, de valójában nem oldódnak meg azok a problémák, amelyek miatt nem tudnak kapcsolódni másokhoz. Nem oldódik meg az az igényünk, hogy fizikailag is észrevegyenek bennünket, hogy valaki érezze a jelenlétünket, hozzánk érjen, beszélgessen velünk. Aki ettől meg akarja óvni magát, annak határokat kell szabnia, meg kell határoznia azt, hogy mennyi időt tölt egy nap a különféle internetes felületekkel. Ha határokat tudunk húzni, akkor képesek leszünk karbantartani az információszerzést is.

Ezek szerint a jövő lelkészeinek az egyik komoly feladata lesz, hogy egészséges internet-használatra buzdítsák, tanítsák a közösségek tagjait.

Igen, ez egy fontos feladatunk lesz. A lelkész nem tud kibújni a példamutatás szerepéből, ez nem abból fakad, hogy ő különlegesebb lenne másoknál, hanem abból, hogy az ő élete is formálódik Isten által. Mivel egyre jobban meghatározza a világunkat a digitális világ, a lelkészeknek nagyon fontos feladata lesz, hogy megtalálják azokat a határokat, amelyek betartásával mentesülni tudnak a digitális világ árnyoldalaitól és ezeket másoknak is megmutathassák.

Forrás: kre.hu

Istent keresem

Mal 3,6–12

„...tegyetek próbára engem!... Meglátjátok, ...bőséges áldást árasztok rátok” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →