Vallásszabadság Erdélyben

2012. június 04., hétfő

A tordai országgyűlés 448 éve, 1564.június 4-én iktatta törvénybe a „kolosvári reformált eklézsiát", azaz a református egyházat.

A korszakkal foglalkozó irodalom erről az időszakról így ír:

„Bevett vallás a törvény értelmében a catolica mellett még csak az ágostai volt s ez idétt maga a fejedelem is azt vallotta de Kálvin tana naponként terjedt és Kolosvár e mellett nyilatkozott .... A helvét vallásos reformtörekvései kevesebb akadállyal találkoztak, sőt nevezetes lendületet nyertek."

Ebben feltehetően szerepet játszott az, hogy a protestáns iskola Kolozsváron 1557-től Kálvin tanait követő Basilius (Balázs) István rektor, valamint Molnár Gergely tudós tankönyvíró professzor által azt terjesztette.

A korabeli források szerint:

 

„Az 1564. jan 21-én Segesvárt tartott országgyűlés megújítá a hét év előtt hozott törvényt, hogy egy felekezet se háborgassa a másikat. De minthogy az úrvacsora kérdése körül a magyar és szász papok közt eltérés van, tartsanak ezek Enyeden kitűzött időben vitatkozást. A fejedelem ápr. 9.-ét tűzte ki az egyetemes zsinat határnapjául..."

 

„A fejedelem királyi biztossá Blandratát nevezte ki, utasítván őt, hogy próbálja kiegyeztetni azokat, kik az úrvacsora kérdésében eltérnek s ha ez nem fog megtörténhetni, válasszon magának mindkét felekezet külön superintendenst. A zsinat megkezdődvén, a biztos felszólítá a kálvinistákat, hogy mivel az egyház 'concordiáját' ők bontották fel hit-czikkeíket először ők foglalják írásba. Még az nap elkészítették a 'Modus Concordiaet' s a szászok két nap múlva beadták feleletöket. Azután következett a nyilvános vitatkozás s az után a két felekezet elválása. Mindkét fél megtartá az eddigi superintendenseket: a szászok Hebler Mátyást, a magyarok és székelyek Alesius Dénest. A június 4-én Tordán tartott országgyűlés elhatározá: szabad ezentúl mindenik félnek a kolosvári (reformált), akár a szebeni (ágostai) eklézsiák vallását és nézeteit követni."

A kérdés ezzel be volt fejezve s a helvét szellemű hitvallás a harmadik "törvényesen bevett vallássá lett".

Ebből a történetírásból az nem derül ki, hogy ki volt a két szembenálló hitbeli álláspont vezérszónoka. Minthogy a 1564.június 4-i országgyűlés Alesius Dénest és Hebler Mátyást nevezte meg a kettévált felekezetek püspökeinek, feltehető, hogy ők voltak a vitázó ellenfelek is. Azonban egyáltalán nem ismeretesek azok a személyek, akik által Kálvin tanai napról napra terjedtek Kolozsváron.

Azok előtt, akik magyarrá tették az erdélyi református vallást, az évfordulón tisztelettel kellene adóznia a mai magyar reformátusságnak.

Laár Tibor
A szerző a Kolozsvári Református Öregdiákok Magyarországi Baráti Társaságának elnöke

Istent keresem

1Thessz 4,1–8

„...testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →