Tradicionalitás és innováció – „hogy semmi ne menjen kárba”

2011. szeptember 22., csütörtök

„Az ember nem teheti azt a teremtett világgal, amit akar” – fogalmaz Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára az idei teremtésvédelmi programjaik kapcsán, amelynek Béres Tamás evangélikus egyetemi tanár szerint „egyik lényege, hogy mindenki rádöbbenjen arra, hogy ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak rendelkezésére”.

Az európai uniós támogatást nyert programsorozatról és a Teremtés Hetéről a MEÖT főtitkárával és a szociáletikai bizottság egyik tagjával beszélgettünk.

A MEÖT szociáletikai bizottságának feladatai között nagy szerepet tölt be a teremtésvédelem és a fenntarthatóság kérdésköre. Ők kezdeményezték három évvel ezelőtt a teremtésvédelem hetének a programját is. A bizottság egy fenntarthatóságról szóló pályázaton indult Tradicionális és innovatív értékek tudatosítása és érvényre juttatása a fenntartható közösségi életmód szolgálatában címmel. A program rövidebb címe Tradicionális és innovatív értékek dialógusban, mozaikszóval: TIÉD. „Ez kifejezi azt a meggyőződésünket, hogy ebben mindenkinek szerepe és felelőssége van” – fogalmaz Bóna Zoltán református lelkipásztor, a MEÖT főtitkára.

A Teremtés Hete is fő üzenetében a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmünket. Az újrahasznosítás jegyében választották ki idén az igei mottót: „…hogy semmi ne menjen kárba.” (Jn 6,12) A református, evangélikus, metodista és katolikus tagokból álló ökumenikus teremtésvédelmi csoport segédanyagot állított össze, amelyet a MEÖT minden gyülekezetnek és intézménynek megküldött. Az ötezer ember megvendégelésének története alapján elkészített kiadványt – amint annak bevezetésében is szerepel – segítségül szánják „az egyéni elcsendesedéshez és a közösségi alkalmakhoz, valamint a személyes elhatározások és a gyülekezeti döntések meghozatalához”.

Nem mehet így tovább!

„Aki a teremtésvédelem és a fenntarthatóság területével csak egy kicsit is foglalkozik, elismeri, hogy úgy tovább nem élhetünk, ahogy az úgynevezett északi világ él, többszörösét használva vagy többszörösét tékozolva annak, ami szükséges és egyáltalán rendelkezésünkre áll” – hangsúlyozza Bóna Zoltán, aki azt is leszögezi, hogy „a fogyasztói társadalom gyakorlatilag tarthatatlan, hiszen belátható időn belül olyan helyzetbe kerül a teremtett világunk, amely élhetetlenné válik”. A megoldást mindenki a saját hite és meggyőződése vagy éppen szakterülete szerint látja. A MEÖT a kérdésekre teológiai válaszokat kíván adni.

Ennek kiindulópontja Mózes első könyve. Bóna Zoltán felhívja arra is a figyelmet, hogy a Teremtő a teremtést az emberre bízta, de nem adta oda a szó birtoklási értelmében. Tehát az ember nem teheti azt a teremtett világgal, amit akar, hiszen a teremtés továbbra is a Teremtőé. A MEÖT programjának az is fontos üzenete, hogy a teremtett világnak különböző élő és élettelen elemei önmagukban érvényesek és értékesek, önmagukban van létjogosultságuk és nem kizárólag a hasznosíthatóság értéke és mértéke szerint. „Tehát nem attól fontos egy faj, hogy mennyire szolgálja az embert, hanem önmagában is értéke van. A fajok pusztítása, a környezetszennyezés, az energia gátlástalan és fölösleges használata mind olyan tettek, amelyek a Teremtő munkáját sértik” – mondja Bóna Zoltán. A februártól októberig tartó TIÉD programsorozatban természettudósok, köztük fizikusok, klímaszakemberek, geológusok támasztják alá ezt olyan tényekkel, mint például, hogy az egy esztendő alatt elhasznált kőolaj vagy földgáz mennyisége évmilliók alatt termelődik újra.

Fölmerül a kérdés, hogy mennyit használhatunk, és mi az, ami rendelkezésünkre áll a teremtett világból? Erre általában a tudományos és technikai felkészültségünktől várjuk a teljes feleletet. „A valódi válasz inkább egy hagyományos bölcsességtől jön, amit a keresztyén szókinccsel úgy kell mondanunk, hogy hála a teremtettségért. Vagyis mindent hálával kell használni úgy, hogy elfogadjuk azt, ami öröm származik belőle, de nem terheljük vele sem környezetünket, sem magunkat. Nem az a baj, hogy az energiahordozókat használjuk, hanem az, hogy mértéktelenül” – hangsúlyozza Béres Tamás, aki azt is fontosnak tartja, hogy a technikának és tudománynak a szerény életmódot kell szolgálnia. „Az embernek a teremtésben valóban kitüntetett szerepe van, de nem a fogyasztás szempontjából, hanem abban az értelemben, hogy mi vagyunk azok, akik át tudunk látni bizonyos folyamatokat. Az egész fenntarthatósági programunknak az a lényege, hogy mindenki rádöbbenjen arra, ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak rendelkezésére. A keresztyén tradíció hangsúlyozásával át kell alakítanunk az életünket a tudatosabb életre” – fogalmaz az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője.

Tradíció és innováció

A MEÖT szakértői arra is rávilágítanak, hogy a fogyasztói társadalom mentalitása rengeteg olyan társadalmi és gazdasági igazságtalanságot szül, amit szintén nem nézhet jó szemmel az Isten előtti felelősséggel gondolkozó ember. Végh László atomfizikus előadásaiban például annyit tesz, hogy egyszerűen és alaposan utánagondol annak, hogy a mai életstílusunk mennyiben folytatható hosszú távon. Az esetek nyolcvan százalékában oda jut, hogy nem. „Azért hálás az ő tevékenysége, mert nem nagy gondolatokat, nem frázisokat mond, hanem nagyon egyszerű kis építőkockákból próbálja felépíteni mindazt, hogy mit miért érdemes, és mit miért nem. Például nem arról beszél, hogy a műanyag palacknál jobb az üveg, hanem arról, hogy érdemes-e megvenni azt a tartalmat, ami abban a palackban található” – hangsúlyozza a szemléletmódot Béres Tamás evangélikus teológiai tanár, a program egyik kidolgozója.

A fogyasztói társadalomban kialakult jelenségek, másrészt a teológiai felismerések, harmadrészt pedig az ökumenikus világszervezetekben, majd a MEÖT-ben megjelent igény hívta életre az idei intenzív programot, az Új Magyarország fejlesztési terv támogatásával. Ennek keretében tizenkét magyarországi városban rendeznek két-háromnapos programsorozatot, amelyeken megpróbálják elérni – elsősorban – a gyülekezeteket, az egyházi intézményeket, az iskolákat. De ezen túl megszólítják a helyi társadalmi szervezeteket, önkormányzatokat, a helyi szakértőket is az előadásokkal, istentiszteletekkel, bibliakörökkel, kerekasztal-beszélgetésekkel. A találkozások során rákérdeznek a hagyományos értékekre, amelyek még élnek az emlékezetben vagy a mindennapokban. Így a programokban helyet kapott már például a hagyományos termékek bemutatója is, jelezve, hogy nem a szakemberek valamiféle elefántcsonttoronyba zárt diskurzusáról van szó – tudjuk meg Bóna Zoltántól.

Béres Tamás szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy mögé lássunk a napi rutinból végzett, át nem gondolt életcselekményeinknek, annak érdekében, hogy egy kicsit nagyobb méltósággal tekinthessünk magunkra. Mint mondja, ebben a tudatosításban kívánnak segíteni, és ennek fontos eleme az átadott információ. „A programunk címében a tradicionális érték annyit jelent, hogy szeretnénk rendelkezni azokkal az információkkal, amelyeket össze lehet gyűjteni az elődeink bölcsességéből és természetesen a jelenlegi felismeréseinkből is. Az innováció pedig a saját személyes elkötelezettségünket jeleníti meg, hiszen nem elég csak információval rendelkezni” – értelmezi a program címét Béres Tamás, aki hozzáteszi azt is, hogy az innovációval azt szeretnék kifejezni, hogy szükség van a személyes felismeréseinkre, a személyes bátorságunkra, majd a személyes elkötelezettségre is a teremtésvédelem ügyében. Ezért előadásaikon, kerekasztal-beszélgetéseiken életstílus-modelleket is bemutatnak. A beszélgetésekben arról is szeretnék meggyőzni az embereket, hogy nem jelent nagy bajt, ha nem követik rögtön az ő elhatározásaikból születő mintákat.

Mi sem vagyunk jobbak

Az ismeretterjesztő tevékenységek eredménye nehezen mérhető. „Azzal a nagy hittel megyünk a rendezvényeinkre, hogy van olyan mag, amely jó földbe hull. Köszönjük a gyülekezetek, intézmények tagjainak és vezetőinek, hogy hétvégéiket, energiáikat, figyelmüket erre a programra áldozták, és a lebonyolításban helyi partnereink voltak. A pályázat szerint hétezer-hatszáz embert kell elérnünk az üzenettel, és ezt minden bizonnyal el fogjuk érni. Konkrét visszajelzéseink vannak arról, hogy iskolákban az előadásunkat követő héten újra és újra előkerültek az elhangzott témák” – ismerteti a számszerű célokat Bóna Zoltán, aki bízik abban, hogy munkájuk nem hiábavaló. A rendezvényeken azt is hangsúlyozni akarják, hogy a gyülekezetek alkalmaikon vagy éppen felújítási, építési munkálataiknál figyeljenek a fenntarthatóságra.

A TIÉD eddig kilenc városba jutott el, az elmúlt hétvégén Szegeden próbálták tudatosítani a tradicionális és innovatív értékeket. A szintén a MEÖT által – idén harmadik alkalommal – meghirdetett Teremtés Hetében szeptember 25. és október 2. között még három városban jelennek meg a programjukkal, amely Debrecenben fejeződik be: október 1-jén regionális női találkozón és több száz fős egyházmegyei ifjúsági rendezvényen jelennek meg, valamint az Október a reformáció hónapja rendezvénysorozat kultúrában is gazdag megnyitójának is ez adja a tematikus előadását. Másnap a Nagytemplomban úrvacsorás ökumenikus istentisztelettel zárják a fenntarthatósági programsorozatot.

Azt gondolnánk, hogy mi, keresztyén emberek, környezettudatosabban élünk. De Béres Tamás szerint a gyülekezeti tagok életformája semmivel sem jobb, mint másoké. Sőt, mint mondja, még nehezebb helyzetben vagyunk, mert amikor felismerjük a veszélyeztető körülményeket, akkor sokan megnyugtatják magukat például azzal, hogy ha Isten teremtette a világot, majd ő is fogja elpusztítani, tehát voltaképpen nekünk nincs ebben felelősségünk. Egy másik formája a vallásos felelősséglerázásnak az a gondolat, hogy nem kell azzal törődni, mi történik a földön, hiszen mi a mennyországra készülünk. „Egy harmadik szintre szeretnénk lépni, és úgy megjelenni a gyülekezetekben, hogy meglegyen a megbízható információ, és jelen legyenek olyan emberek, akik el tudják mondani, meg tudják mutatni, milyen a teremtésvédelemnek megfelelően élni. Ez a keresztyének nagy feladata, hogy keresni kell olyan utakat, ahol Jézus követésének újabb és újabb lehetőségei vannak” – fogalmaz Béres Tamás.

Szöveg: T. Németh László, fotó: Kalocsai Richárd

(A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2011. szeptember 25-i számában)

*

További információ: tied.meot.hu és www.teremtesunnepe.hu

Istent keresem

2Tim 1,15–18

„...az Ázsiában lévők mind elfordulnak tőlem...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →