Tiportatunk, de el nem veszünk

2011. április 29., péntek

A 20. század református hőseiről, mártírjairól és áldozatvállalóiról tartanak egésznapos konferenciát kedden, a Károli Gáspár Református Egyetem hittudományi és bölcsészkara szervezésében.

Emléket állítani, tisztelegni a hitükhöz és nemzetükhöz hű református elődök előtt és identitásunkat erősíteni a példák felmutatásával – mondta Bognár Zalán, a KRE tanszékvezető egyetemi docense a keddi „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk – Hősök, mártírok a 20. századi magyar reformátusságból” című konferencia céljairól.

A Korinthusiakhoz írott második páli levelet idézi a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) által szervezett keddi konferencia címe: „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk.” A tudományos tanácskozás témája a 20. századi magyar reformátusság hőseinek, mártírjainak és áldozatainak története. Azoknak a neves, vagy a nagyközönség számára kevésbé ismert egyházi, közéleti személyiségeknek, vagy református közösségeknek a sorsát, helytállását idézik meg, akik a súlyos megpróbáltatások közepette is az Ige és a magyar nemzet szolgálatában vállaltak áldozatot töretlen hittel.

Odafordulni az áldozatvállalókhoz

„Reformátusnak és magyarnak lenni nem volt könnyű a 20. században. Trianon után az elcsatolt részeken, 1945 után már az egész Kárpát-medencében megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük a vallási és nemzeti hovatartozásukat felvállalóknak. Református hagyományunkat követve arra törekedtünk, hogy a lelkészek és a világi áldozatvállalók azonos súllyal jelenjenek meg a konferencia előadásai között” – mondta el Bognár Zalán, a KRE Bölcsészettudományi Kara Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője, a tanácskozás egyik szervezője. A BTK mellett a Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszéke, illetve annak vezetője, Horváth Erzsébet is társszervezőként jegyzi a konferenciát.

Bognár Zalán hozzátette, már régen felmerült egy ilyen esemény szervezésének az ötlete. Maga is vett már részt ilyen témájú római és görög katolikus konferencián, úgy érezték, a reformátusságnak is oda kell fordulnia saját áldozatvállalóihoz. A tanácskozás célja többes, jegyezte meg a tanszékvezető. Emléket állítani, tisztelegni szeretnének az alkalommal a hitükhöz és nemzetükhöz hű református elődök előtt, de az identitás erősítése is szándék a példák felmutatásával. Tudományos szempontból pedig fontos, hogy az esemény lendületet adjon ahhoz, hogy a Károli világi kara is jobban kivegye a részét a reformátusság múltjának kutatásából.

Államtitkári köszöntő

A Dunamelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében zajló eseménynek Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a fővédnöke, a megnyitó beszédet pedig Szászfalvi László, egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár tartja majd, a levezető elnök Békési Sándor, a KRE HTK dékánja, Belényi Gyula, a BTK professzora és Horváth Erzsébet, a HTK tanszékvezető docense lesz.

Az előadók elsősorban a két szervező tanszék professzorai, tanárai közül kerülnek ki. Raffay Ernő a százötven éve született gróf Tisza István, egykori miniszterelnök és dunántúli református főgondnok életéről és halálról beszél majd. Makkai Béla előadásának témája a Kárpát-medencén kívüli református missziói egyházak üldöztetése és helytállása lesz. A felvidéki Popély Gyula a reformátusok csehszlovákiai elnyomatásáról szól, Szakály Sándor a református tábornok, Kozma Gyula meghurcoltatásával foglalkozik majd.

Horváth János, az országgyűlés korelnöke Nagy Ferenc miniszterelnök, a Kálvin téri gyülekezet gondnokának a megpróbáltatásairól, emigrációba kényszerítéséről szól, akit személyesen is ismert. A Gestapo és az ÁVH által is meghurcolt Soós Géza sorsát mutatja be a tanácskozáson Horváth Erzsébet. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa, Kiss Réka témája az Keresztyén Ifjúsági Egyesület elleni 1951-es per és Pógyor István lesz.

Tragikus életek, csodás történetek

„Akik nem a meghátrálás emberei voltak, hanem a hitéi – kárpátaljai magyar református lelkészek a Gulagon” címmel tart előadást Bognár Zalán. A tanszékvezető elmondta, még a rendszerváltás idején tett kárpátaljai látogatásaikor ismerte meg olyan hitvallók életét, mint a Gulagot megjárt későbbi püspök, Gulácsi Lajosét, vagy Zimányi Lajosét. Tragikus életek, de csodás történetek ezek, amelyeket folyamatosan kutatott az elmúlt két évtizedben a történész. Számos előadásban foglalkozott már a málenkij robotra, a Gulagra elhurcoltakkal és a Gulagkutatók Nemzetközi Társaságának elnökségi tagja is.

Ahogy a tanszékvezető jelezte, kezdetnek, lendületnyerésnek is szánják az alkalmat. Ennek jegyében is kapnak lehetőséget a fiatalok: a délutáni programban, a „Tehetséggondozó nap” előadásai során két doktorandusz (Boza Kristóf és Csűrös András), illetve két hallgató (Hajdú Éva és Vass Réka) szólal meg.

A konferencia meghívóját innen tölthetik le.

Csepregi Botond

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →