Tánctáborból a templomba - Protestáns énekek népzenei hangszereléssel a Somos zenekartól

2009. november 23., hétfő

A Somos zenekart erdélyi teológusok és lelkészek alkotják, akik protestáns énekeket adnak elő népzenei hangszereléssel. Négy évvel ezelőtt egy néptánctáborban alakultak, jelenleg egy lemez kiadásán dolgoznak. A Krisztus ki vagy nap és világ… címmel megjelenő CD a tervek szerint az év végére készül el. A megjelenés előtt álló anyagot a zenekar már néhány alkalommal bemutatta, eleget téve egyházközségek meghívásának is. 2009 őszén koncertkörútjukon a Tiszántúli Református Egyházkerület néhány gyülekezetébe is eljutottak. „A Somos zenekar az immár nyolc éve megszervezett Telekfalvi Néptánctábor zenészeiből alakult 2005-ben. A tánctábor alkalmával a tánctanítást segítettük kísérőzenekarként, autentikus népzenét játszva. Az évek során azonban felmerült az ötlet, hogy az erdélyi magyar egyházi énekeket próbáljuk meg népi hangszerelésben eljátszani” – mutatja be a zenekart Kászoniné Fejős Gabriella lelkésznő, aki hegedűjátékával és énekhangjával egyik meghatározó tagja az együttesnek. „Rövidnadrágos” áhítat a táborban Juhász Ábel – a zenekar bőgőse és másik lelkipásztor tagja – 2001-ben került Telekfalvára. A lelkész hamar felismerte, hogy sok más erdélyi faluhoz hasonlóan a Székelyudvarhely közelében fekvő településen is egyre kevesebben vannak azok, akik még őrzik és ápolják a falu kulturális értékeit.Még ugyanebben az évben Józsa Levente, a székelykeresztúri Szitás néptánccsoport vezetője edzőtábort szervezett a faluban a táncosoknak. A jól sikerült négynapos táborozás folytatást kívánt, így a következő évtől folyamatosan megszervezték az egyhetes Telekfalvi Néptánctábort, ahol a néptáncoktatáson kívül kézműves foglakozásokon és különböző – néprajzi, történelmi – előadásokon is részt vehetnek a táborlakók. Erdélyben sokféle néptánctábor van, de a telekfalvi az egyetlen, amelyet egy egyházközség karol fel. A hagyományőrző tábor a helyi református gyülekezet nyári rendezvénye: évről évre infrastruktúrát biztosít neki, pályázik és támogatja azt, a sátortábort pedig a gyülekezeti ház udvarán verik fel. Szellemiségében is keresztyén értékeket képvisel: vasárnaptól vasárnapig esténként egy-egy lelkész szól a fiatalokhoz az egymás között csak „rövidnadrágos” áhítatként emlegetett együttléteken. Bácskossuthfalváról Nagysolymosra 2001-ben a Vajdaságban Az én időm, mint a szép nyár címmel jelent meg lemez, amely a vajdasági református énekeskönyv magyar énekeit szólaltatja meg népzenei feldolgozásban. Ennek létrehozásánál közreműködött Kászoniné Fejős Gabriella is. A fiatal lelkésznő ugyanis 1980-ban a jugoszláviai Ómoravicán – időközben akár azt is mondhatnánk: a szerbiai Bácskossuthfalván – született. Harmadik osztályban kezdett el hegedülni, hatodikos korától foglalkozott a népzenével, tagja volt a helyi Forgatós népzenei együttesnek. 1999-ben került Kolozsvárra, a Protestáns Teológiai Intézetbe. 2004 óta a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon lelkész-nevelője. Férjével, Kászoni Szilárddal – aki szintén református lelkész és ugyancsak tagja a Somos zenekarnak – a Hargita megyei Székelykeresztúrtól 15 kilométerre, Nagysolymoson élnek. „A vajdasági lemez ötletét gondoltuk tovább: szerettük volna az erdélyi énekeskönyv magyar dallamait is népi hangszerelésben megszólaltatni” – mondja el előadásmódjuk előzményeiről a lelkésznő. Az említett lemezhez képest azonban új ötleteket is megvalósítottak. Nem csupán a református énekeskönyvet használták, hanem kézbe vették az unitárius és az evangélikus énekeskönyveket is, amelyekben szintén szép 16–17. századi magyar dallamokra bukkantak. Az énekeket igyekeztek teljesen beleilleszteni egy-egy erdélyi tájegység népzenéjébe, olyannyira, hogy némely feldolgozásnál az egyházi ének mellett bejátszanak egy-egy, a tájegységre jellemző dallamot, illetve közjátékot is. Ezen kívül egy-egy táncrendnek megfelelő csokrot is összeállítottak több ének összekapcsolásával. Az albumon megjelenik majd az egyházi dallamoknak egy-egy párhuzama is, melyet Kátai Zoltán énekmondó ad elő lanton, kobzon és fidulán. Végül van még egy kuruc kori dallamokból válogatott összeállítás is, amit Kátai Zoltán és Vesztergám Miklós tárogatóművész szólaltat meg. A megszokottól eltérően megszerettetni „A célunk az, hogy a használatban lévő énekeskönyvek gyakran mellőzött, mégis kincseket érő magyar dallamait a megszokottól eltérően adjuk elő, ezáltal megszerettetve ezeket az énekeket” – tudjuk meg Kászoniné Fejős Gabriellától. Az együttes tagjai a jelenlegi felállásban 2005 óta muzsikálnak együtt, de néhányukkal régebbi az együttműködésük, vagy más zenekarban is társak. A már korábban említett három lelkészen kívül Bóné Katalin teológiai hallgató és Szigeti Ferenc Ernő nyüvedi lelkipásztor erősítik az együttes énekeseit. A zenekar további tagjai még Ficzus László (hegedű), Miklós Alpár (brácsa, gardon), Kádár Gábor (brácsa, ének), valamint Nemes Annamária és Kincses Olga énekesek. Czanik András (A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2009. november 22-ei számában.)

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.