Születőben a Németországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége

2011. június 06., hétfő

Ismét Hannoverben üléseztek a németországi magyar protestáns gyülekezetek, a magyarországi egyházak és a Németországi Protestáns Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland - EKD) képviselői, hogy a magyar gyülekezetek jövőjéről tanácskozzanak. Az egyeztetés elsődleges célja a magyar közösségek által létrehozandó bejegyzett egyesület alapszabályának kidolgozása volt.

 

Az EKD a jövőben az egyesületnek nyújtott anyagi támogatással segíti a magyar közösségeket, amelyik meghatározva stratégiáját, biztosíthatja, akár idegen források, többek között az anyaegyházak támogatásának bevonásával a magyar nyelvű lelkigondozás jövőjét. A 2011. június 6-i megbeszélésen a képviselők megfogalmazták azt az alapszabály-tervezetet, amelyet a magyar gyülekezetek véleményezése után a novemberre tervezett, immár valamennyi magyar közösség és az érintett tartományi egyházak képviselőivel zajló tanácskozáson akár véglegesíthetnek is a felek. Az egyesületnek a javaslat szerint minden gyülekezet alapító tagja lehet, azaz minden olyan magyar protestáns közösség, amelyik rendszeresen tart istentiszteletet és presbitériummal rendelkezik. Az egyesületet a tervek szerint a gyülekezetenként két delegált részvételével működő taggyűlés által választott háromfős vezetőtestület irányítja majd.  


A 2011. február 22-én tartott első egyeztetésen az EKD legfelsőbb szinten is kifejezésre juttatta, hogy a magyar nyelvű lelkigondozást a jövőben is biztosítani kívánja. Thorsten Leisser, az ügyben felelős egyházi főtanácsos, az EKD migrációs és emberjogi referense úgy fogalmazott, hogy „a szív és a hit nyelvének” megtartását az EKD a jelentősen szűkölő forrásai ellenére is támogatni kívánja.

A magyar közösségek gyakorta egy helyi német gyülekezet részeként, a gyülekezet presbitériumának egy bizottságaként működnek, de vannak önálló gyülekezetek, illetve gyülekezeti központok több prédikáló állomással, amelyek egy németországi egyház szervezetének részei. A jelenlegi helyzetet az érintett közösségek jogi státuszának sokszínűsége, a lelkészek alkalmazásának különbözősége, illetve a lelkészi állások fokozatos megszűnése jellemzi.

Az új modell lényege, hogy az egyes gyülekezetek megtartják ugyan jelenlegi beágyazódásukat a tartományi egyházakban, vagy a helyi német gyülekezetekben, de egy bejegyzett egyesületet hoznak létre. Az egyesülettel az EKD hosszú távú támogatási szerződést köt és a jelenlegi szinten tartja a támogatást. Az új helyzet előnye, hogy az egyesületbe tömörülő közösségek maguk intézhetik sorsukat, határozhatják meg céljaikat és stratégiájukat. Ehhez a rendelkezésre álló eszközökről is maguk dönthetnek. Kihívást jelent, hogy a gyülekezetek együttműködésre és összefogásra kényszerülnek, és a szűkös anyagi forrásokat közös akarattal kell elosztaniuk. Az EKD az átmeneti időszakra többlettámogatást is kilátásba helyezett.

A Magyarországi Református és Evangélikus Egyház az érintett tartományi egyházakkal, partneregyházaival is egyeztet részállású lelkészek közös alkalmazása kapcsán. Számos egyéb, önmagában elégtelen megoldás összehangolása is szóba jöhet. E tekintetben a németországi ösztöndíjasok „bevetésén” túl az egyik legfontosabb előrelépést az jelentette, hogy a nyugat-európai szórványközösségek segítésére január 1-től hivatalosan és Kárpát-medencei szinten koordinálja a Generális Konvent Elnöksége lelkészek alkalmankénti kiküldését istentisztelet tartására.

MRE Külügyi Iroda

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →