A magyar református Wallenberg

2012. november 26., hétfő

Száz évvel ezelőtt született Soos Géza, a Soli Deo Gloria ifjúsági mozgalom vezetője, a II. világháborúban ellenálló, zsidómentő, később református lelkész, akire a héten konferencia emlékezik. Élete akciófilmbe illik, számos ponton még ma is homályos. Soos Gézáról és a kutatás jelenlegi állásáról Horváth Erzsébettel, az MRE Zsinati Levéltárának igazgatójával beszélgettünk.

„Keresztyén szociális forradalmárnak" nevezte Soos Gézát a Soli Deo Gloria református ifjúsági mozgalomban vezetőtársa, Kiss Sándor. Miért?

Isten nagyon fiatalon hívta el őt, tízéves korában már minden nap olvasta a Szentírást. Tizenévesen egyszer a Soli Deo Gloria Szövetség (SDG) egyik ifjúsági táborában nyaralt, onnantól rendszeresen részt vett a református ifjúsági munkában. Miután húszéves korában megalakította a Kőbányai SDG Kört, ennek vezetőjeként nemcsak a lelkigyakorlatokat tartotta fontosnak, hanem a szegények megsegítését is. Többek között a Mária Valéria telepen szervezte meg, hogy a rászorulók ételhez, adományhoz jussanak. Volt olyan időszak, hogy a kőbányai SDG százhuszonöt nélkülöző családot támogatott. A fiatal jogász szociálisan különösen érzékeny volt, a szövetségen belül is diakóniai intézkedéseket foganatosított: a balatonszárszói telepen 1928-tól az ifjúság gyümölcsöt, zöldséget termelt, sőt haszonállatot is tartottak, hogy önellátóvá váljanak. Emellett több városban kollégiumokat, menzákat hozott létre a rászoruló diákoknak.

A „forradalmár" a II. világháborúban az ellenállásban is aktív szerepet vállalt.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomnak és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának munkájában aktívan részt vett. 1944 novemberében többedmagával egy katonai géppel Rómába repült, hogy megállapodást keressen és lebeszélje a szövetségeseket Budapest ostromáról.

Hitbeli meggyőződésén túl volt-e Soos Gézának különleges indoka, hogy – ahogy egyes történészek megállapították – Wallenberg mellett valószínűleg a legjelentősebb magyar zsidómentő vált belőle?

Nem volt, a keresztyénség számára azt jelentette, hogy ahol tud, segíti a bajba jutott embereket. Segített itthon a rászorulóknak, a II. világháború után a Németországban a menekülteknek, magától értetődő volt számára, hogy az üldözött zsidók mentésében is részt vesz. Még akkor is természetes volt ez számára, ha tudta, hogy az életébe kerülhet.

Hogyan folyt a mentés, melyet a „Diplomata" fedőnevű Soos szervezett?

Valójában az 1938. július 5-én Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök által az Evianban összehívott menekültügyi tanácskozással kezdődött Soos Géza illegális tevékenysége, ahol mint nem hivatalos küldött jelen volt. A SDG küldötteként vett részt egy másik, ifjúsági konferencián. Jelentésében részletesen beszámolt a fenyegető helyzetről, itt ébredt rá arra, hogy az Úr arra kéri, hogy tegyen a zsidóság megmentéséért. Jó kapcsolata volt a Magyarországi Református Egyház által 1942-ben létrehozott Jó Pásztor Bizottsággal, és annak egyik vezetőjével, Éliás Józseffel. Bújtatták az üldözötteket, a mentéshez Soosnak sikerült például diplomata rendszámú gépkocsit szereznie. Emellett Raoul Wallenberggel együtt hajtott végre akciókat, konkrétan Koncz Lajos írásából tudjuk, hogyan szabadítottak ki hadifogoly repülősöket és zsidó foglyokat az újpesti rakparton 1944 novemberében. Soos Gézának része volt abban, hogy kidolgozzák a „sétáltató bizottság" tervét. A terv szerint, ha a szidók deportálására kerülne sor, akkor két-három keresztyén fiatal azonnal megjelent volna  a csillagos házakban, és az ott lakó zsidókkal kimentek volna egy közeli térre, vagy az utcán maradtak volna egy csoportban, hogy mindenki előtt nyilvánvaló legyen a zsidók elhurcolása. Erre már nem került sor, Horthy végül 1944 júliusában leállíttatta a deportálásokat. Soos tevékenysége kapcsán fontos elmondani, hogy a kutatást megnehezíti, hogy miután minden akciónak teljes illegalitásban kellett zajlania, ezért a mentéseknek alig van nyoma. Egyedül a túlélők tudtak volna, tudnának további részletekkel szolgálni.

Tudott Horthy Soos Géza embermentő tevékenységéről?

Elképzelhető, még ha természetesen nem is Soostól magától.

„A közelmúlt történelmével foglalkozók sokat mérlegelték, mi késztette Horthyt végül is arra, hogy 1944. július 6-án vagy 7-én letiltsa a zsidók deportálását. XII. Pius Pápa és V. Gusztáv svéd király üzenetét vélték legtöbben meghatározónak. Ma már biztosnak látszik, hogy a Soos Géza által megszervezett Auschwitzi Jegyzőkönyv-akció volt döntő hatású" – véli Koncz Lajos Zsidómentés és nemzeti ellenállás című, a Beszélő folyóiratban 2001-ben megjelent tanulmányában. Hogyan került a magyar református ellenállóhoz az Auschwitzból megszökött két fogoly által írt dokumentum, mely a történelemben először számolt be a haláltáborokról?

Pontosan még nem tudható. Az biztos, hogy a szlovákiai zsidómentő földalatti mozgalom 1944. április végén vagy május elején juttatta el az írást Soos Gézához, aki a szöveg magyar és angol fordítását nemcsak Horthy Miklósnak, az egyházak elöljáróinak, de Svájcba is eljuttatta. A Jó Pásztor titkárnője, Székely Mária fordította le a megrázó dokumentumot.

Mi az, amit Raoul Wallenberg tudhatott Soos Gézáról, hogy amikor 1944 májusában Magyarországra érkezett, már másnap akart vele találkozni? Figyelemreméltó egy 1944-beli amerikai titkosszolgálati jelentés, mely megemlíti, hogy Wallenberg a svéd követségen keresztül tud majd érintkezésbe lépni Soos Gézával.

Valószínű, hogy mielőtt Wallenberg Magyarországra jött, felkészítették. Soos nemcsak példás életű embermentő volt, de kiváló pozíciója és kapcsolatai voltak: a Külügyminisztérium osztályvezetőjeként a svájci, svéd és finn ügyek előadója volt, illetve az ő feladata volt a Magyarországra kerülő menekültekkel való foglalkozás.

Mit lehet tudni, milyen kapcsolat volt Wallenberg és Soos Géza között? Kialakult-e például szimpátia a két embermentő között?

Ezt csak a túlélők tudnák elmondani. Munkájuk illegális volta miatt nem maradt fel erről adat. Az biztos, hogy számos sikeres akciót hajtottak végre együtt, tehát együtt tudtak működni.

Említi-e írásaiban a magyar embermentő Wallenberget, akár a háború után?

Lehetséges, számos kutatásra váró iratanyag található mind a Ráday Gyűjteményben, mind New Brunswick-ban, hiszen maga Soos Géza írt arról, hogy 1945 előtt és utána is megfigyelték.

Soos Géza arról is beszámolt, hogy a KGB be akarta szervezni a II. világháború után.

Jól jött volna nekik, több okból is. Tudták, hogy nemcsak nagynevű embermentővel, ellenállóval állnak szemben, hanem a kormányzó bizalmasával is. Megpróbálták átcsábítani, de Soos antikommunista volt, képtelen lett volna együttműködni a rendszerrel. Miután ellenállt, megfosztották állampolgárságától. Tartva attól, hogy likvidálják, Soos-t egyik megmentettje csempészte ki az országból.

Felmerül a kérdés, hogy ha a szovjetek Wallenberget amerikai kémként kezelték, vajon nem gondolták-e ugyanezt Soosról is? Ha a szovjet politikai rendőrség kézre keríti, talán ugyanolyan sorsra jut, mint a svéd diplomata?

Lehetséges, bár tudjuk, ahogy az előbb említettem, szerették volna a kommunista pártban maguk között látni, de Soos nemet mondott. Ez a „nem" Soos számára egyet jelentett azzal, hogy nemkívánatos személy lett hazánkban.

Mihez kezdett külföldön a demokratikus keresztyén Magyarországnak elkötelezett Soos Géza?

Először Genfben telepedett le, ahol elvégezte a teológiát, amiről korábban maga Ravasz László beszélte le, mondván, neki a világi életben kell példát mutatnia. Emellett a Svájcba, Ausztriába és Németországba került mintegy 14 ezer magyar és más kelet-közép-európai menekült lelkigondozását végezte. A szétszórt magyar reformátusok megtartását szolgálta azzal is, hogy szerkesztette a Harangszó, majd az SDG-s Magyar Út szellemi örökségét is felvállaló Új Magyar Út című lapokat. Engedve az amerikai meghívásnak feleségével, Tüdős Ilonával és öt gyermekükkel 1951 novemberében az Egyesült Államokban, az Észak-Karolinabeli Montreat-ban telepedett le, ahol a Teológiai Főiskolán tanított. A tanítás mellet járta az államokat, áhítatokat, előadásokat tartott a kint élő magyaroknak.

Még 41 éves sem volt, amikor 1953-ban autóbaleset következményeiben elhunyt. Halálának körülményei több mint gyanúsak.

Koszorús Ferenc ezredessel, ellenálló társával indultak a pennsylvaniai Ligonierbe, amikor autójuk irányíthatatlanná vált és felborult. Egyes híradások szerint hurrikánveszély volt aznap, az ezredes beszámolói szerint nagyon kimerültek voltak. Koszorúsnak súlyos sérülései lettek, a mentőt hívó, látszólag sértetlen Soos Géza a mentőkocsiban halt meg egy pillanat alatt. Az biztos, hogy több titkosszolgálatnak is érdekében állt, hogy az amerikai magyarokat összefogó Soost likvidálja. Életét ismerve nem illik a képbe és elgondolkodtató, hogy valaki, akinek koncentrálóképességén korábban életek múltak, esetleg fáradtan üljön a volán mögé. A tisztánlátás a baleset körülményéről, okáról, a tényen nem változtat.

Soos Géza (1912-1953)
A kőbányai diák az ELTE (az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem) jog- és államtudományi karán végez, majd gróf Teleki Pál miniszterelnöki titkára. A miniszterelnök tragikus halála után a Külügyminisztérium osztályvezetője. A Soli Deo Gloria (SDG) diákszövetség elnöke 1936 és 1945 között. Szent-Iványi Domokossal megalapítja a németellenes Magyar Nemzeti Mozgalmat, illetve a Magyar Függetlenségi Mozgalmat. Magyarország 1944. március 19-i megszállása után el akarja fogni a Gestapo, illegalitásba kell vonulnia, családját csak titkon látogathatja meg. Az 1944 áprilisában megszökött két fogoly által írt Auschwitzi Jegyzőkönyvet neki adják át, ő juttatja Horthy Istvánné kezébe, aki apósának, Horthy Miklósnak továbbítja. Lefordíttatja, és eljuttatja Svájcba. 1944 őszén Rómába repül, hogy a szövetségeseket lebeszélje Budapest bombázásáról. Hadifogolyként kezelik, a Gestapo és a KGB is el akarja fogni. Amikor hosszú távolléte után nagy kerülővel a háború végén hazajut, elvárják tőle, hogy lépjen be a Magyar Kommunista Pártba és „működjön együtt". Elfogatásától tartva egyik megmenekítettje repülővel szökteti ki az országból. Az Egyházak Világtanácsa alkalmazásába került, a németországi angol, amerikai, francia övezetekben lévő menekülttáborokban élők lelki és szociális gondozása volt a feladata. Így ismerkedett meg czegei gróf Wass Alberttel, akit laikus prédikátorként maga mellé vett. Svájcba érvén régi vágyát teljesíthette: elvégezte a genfi egyetem teológiai szakát. Meghívást kapott az Egyesült Államokba, és családjával az észak-karolinai Montreat-ban telepedett le. Járta az államokat, áhítatokat, előadásokat tartott a kint élő magyaroknak. Egy ilyen körúton, a pennsylvaniai Ligonierbe igyekezve Koszorús Ferenc ezredessel (akinek vezetésével 1944 júliusában az első erőszakos náci hatalom-átvételi kísérlet hiúsult meg) az autójában halálos balesetet szenved. Sírja Pennsylvaniaban, a Ligonieri Bethlen Otthonban található. Emlékére a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara szervez konferenciát november 27-én.

Sindelyes Dóra
Fotó: MRE Zsinati Levéltár, Sereg Krisztián

 

Istent keresem

1Krón 28

„...ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink