Oroszok, zsidók, németek

2013. március 06., szerda

A szovjet utódállamokból Németországba áttelepülő zsidókról nyílt fotókiállítás a Külügyminisztériumban. Az ünnepélyes megnyitót március 5-én tartották, amelyre a történelmi felekezetek képviselőit is meghívták.

A Michael Kerstgens fotóiból összeállított tárlatban 1992-től követhető nyomon, hogyan alakult a vasfüggöny leomlása után az egykori Szovjetunió tagországaiból Németországba települő zsidók élete. Ezért is a kiállítás címe: Oroszok, Zsidók Németek.

A most látható negyven fekete-fehér felvételt a Berlini Zsidó Múzeumban tavaly bemutatott, nagy visszhangot kiváltó kiállítás anyagából válogatta Theresia Ziehe kurátor, aki a megnyitón is beszédet mondott. Rajta kívül Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, valamint Cornelia Pieper, a német külügyminisztérium államminisztere szólalt fel.

Németh Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mennyire döbbenetes hatásúak a fotók, milyen sokszínűek és komplexek. Mindegyik egy pillanatot ragad meg, de mégis egy egész életet ölel fel. Az identitás keresés motívumai látszanak, egyszerre kellett integrálódniuk az orosz zsidóknak egy új környezetben saját identitásuk megtartásával.

Németh Zsolt államtitkár és Cornelia Pieper államminiszter

"Mi, magyarok nagyon is tudunk a kisebbségi közösségek fennmaradásáért és önmegvalósításáért folytatott küzdelemmel azonosulni. Mindenkinek joga van lakóhelyén az államhatalom által nem fenyegetve, asszimilációra nem kényszerítve, hanem az állam által garantált békében és biztonságban élni” – mondta az államtitkár, aki azt is kijelentette, hogy a zsidóság az egyik legnagyobb múltú kulturális nemzet, és kultúrnemzetekre szükség van. Ezt senki nem tagadhatja meg. Végül arról szólt, hogy a háború utáni német generációkhoz hasonlóan nekünk, magyaroknak is szembe kell néznünk múltunk szégyenteljes fejezeteivel, hogy a gyűlölet ne torkolhasson ismét emberhez méltatlan tragédiákba.

Cornelia Pieper, a német külügyminisztérium államminiszter azt a történelmi folyamatot ismertette, hogyan tudtak betelepülni országába a zsidók. Az 1980-as években, az NDK-ban mindössze nyolc kis zsidó közösség létezett, mintegy négyszáz fővel. Az első szabadon választott NDK Népi Kamara 1990-ben engedélyezte a Szovjetunió volt zsidó polgárainak befogadását. Kétezerhatszáz fő érkezett, és az azóta eltelt időben több mint kétszázezren vándoroltak be. Az államminiszter arra is kitért, hogy eleinte problémát okozott, hogy az újonnan letelepedettek nem ismerték a nyelvet, nem tudták használni diplomájukat. De a következő generáció már hazájának tekinti Németországot. Zárszavaként elhangzott: „Németország toleráns és a világra nyitott ország, és fontos, hogy a zsidók Németországban biztonságban és otthon érezzék magukat, bárhol születtek is.”

Michael Kerstgens munkájáról, életrajzáról szólt Theresia Ziehe kurátor. A fotós évtizedeken keresztül készítette képeit, amit a digitális technika megérkezése után is fekete-fehérben folyatott. Kerstgens először megpróbált jó kapcsolatot kialakítani a bevándorlókkal, így tudott magán pillanatokat is megörökíteni. Megismerés, részvétel, fényképezés, ez volt a módszere.

Kováts Annamária

A nagyközönség a kiállítást 2013. május 2. és június 23. között a Budapesti Történeti Múzeumban tekintheti meg.

Istent keresem

2Tim 2,19–26

„De az Úr szolgája ne viszálykodjék,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →