Nyilatkozat a nyelvtörvényről és a kommunizmus áldozatairól

2010. június 27., vasárnap

A Református Egyházak Világközössége nagygyűlésén a delegáltak zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben számos politikai és társadalmi kérdés mellett a szlovákiai magyarok szabad anyanyelvhasználata mellett is állást foglaltak.

A Református Egyházak Világközössége nagygyűlésén a delegáltak zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben számos politikai és társadalmi kérdés mellett a szlovákiai magyarok szabad anyanyelvhasználata mellett is állást foglaltak. A REV, nyilvános ügyekkel foglalkozó bizottságának jelentésében, a világszerte élő reformátusok családjaként, hitet tesz az alapvető emberi jogok mellett. „Meggyőződésünk, hogy az emberi méltóság, az egyenlőség, a teremtett világ integritása, a szegénység elleni küzdelem, a béke és megbékélés jelentik napjaink legfontosabb kihívásait” – áll a jelentésben. A REV felemelte szavát azokért, akik üldöztetést szenvednek hitük miatt. A béke és megbékélés címszó alatt a REV egyházai küldetésük részeként szólnak a keresztyének közötti, illetve különböző vallási csoportok közötti békés kapcsolatok erősítéséről. „Kiállunk a kulturális identitás megőrzése mellett, különös tekintettel a nyelvi szabadság által” – áll a dokumentumban. A református közösség elítél minden olyan helyzetet, amelyben a hatalommal bírók elnyomják és kizsákmányolják a erőtleneket és „a többség uralja a kisebbséget helyi, regionális és nemzetközi szinten”. A hasonló gyakorlattal, többek között a magyarok nyelvhasználatának szabadságát korlátozó szlovák helyzettel kapcsolatban a nyilatkozat elutasítja „azokat a politikai helyzeteket, amelyeket a diktatórikus hatalomgyakorlás és az erőltetett és kikényszerített uniformitás” jellemez. A nyilatkozat egy másik pontján kitér a Romániai Református Egyház helyzetére is, megemlékezve a kommunista diktatúra halálos áldozatairól, sürgetve rehabilitációjukat. Egyben azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy az 1945 és 1989 között kisajátított egyházi vagyont még mindig nem kapták vissza az egyházak. „Felszólítjuk a román államot, hogy valamennyi állampolgára tekintetében tartsa tiszteletben az élet integritásához és a magántulajdonhoz való jogot, beleértve a református egyházat” – fogalmaz a nyilatkozat. Javaslatai között pedig imádságra hív azokért, „akik anyanyelvük használatában diszkriminációval szembesülnek.”         

A plenáris ülés heves vitát folytatott a Kubára vonatkozó javaslatokról. Ezek ugyanis kizárólag az embargó megszüntetéséről szóltak, ugyanakkor hallgattak az emberi jogok megsértéséről. A nyilatkozat annak ellenére nem említette az emberi jogok kérdését, hogy a Cseh Testvérek Egyház korábban előterjesztett egy kimondottan erről szóló nyilatkozattervezetet. Az ellenérv, miszerint a felszólalásunk a kubai egyházak helyzetét rontaná, a közép-kelet-európai egyházak tiltakozását váltotta ki, de egyes nyugat-európai képviselők is emlékeztettek ennek a megfontolásnak az azóta bebizonyosodott tarthatatlanságára. Joel Ruml, a Cseh Testvérek delegáltja egy példával érzékeltette, hogy a református közösség hitelessége a tét. Vaclav Havel, amíg börtönben volt, nem kapott támogatást egyetlen egyházi világszervezettől sem. Amint Csehszlovákia elnöke lett, a korábban hallgató világszervezetek „elismerőleg veregették meg a vállát és sorra hívták meg szónoknak gyűléseikre.” A tiltakozó egyházaknak annyit sikerült elérnie, hogy a nyilatkozat imádságra szólít fel a lelkiismereti szabadság és a szabad véleménynyilvánítás gyakorlása miatt börtönbe vetett kubai politikai foglyokért.

Istent keresem

Mal 2,10–16

„Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget?” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →