Magyar Református Egyház

A Magyar Református Egyház – alkotmányának megfogalmazásában – a csatlakozó részegyházak zsinati közössége. Az együttműködés kereteit rögzítő közös alkotmányt 2009. május 22-én fogadta el a debreceni Alkotmányozó Zsinat. A Magyarországi Református Egyház, a Romániai Református Egyház, a Kárpátaljai Református Egyház, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház az ekkor aláírt ratifikációs nyilatkozatban vállalta, hogy a közös alkotmányt saját országos egyházi jogrendjébe illeszti. A nyilatkozatot – noha az előkészítés folyamatában nem vett részt – aláírta az Amerikai Magyar Református Egyház is. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a szlovák reformátusokra tekintettel ún. „ratifikációs csatolmány" hozzáfűzésével csak a Generális Konvent 2011. évi temesvári ülésén csatlakozott. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház 2012-től megfigyelői státuszban vesz részt az együttműködésben.

Részegyház

Az alkotmány szóhasználata szerint – a II. Helvét Hitvallásból vett kifejezéssel élve – részegyház a saját országában önálló jogi személyiséggel elismert és a közös alkotmányt ratifikáló egyház. Szinonim fogalomként használjuk még az „egyháztest" vagy „országos egyház" kifejezést is.

Közös Zsinat

A Magyar Református Egyház alkotmányozó és törvényhozó testülete a Közös Zsinat, amelyet a Generális Konvent hív össze szükség szerint. A közös alkotmány elfogadása és módosítása mellett törvényt alkot mindazokban a közös kérdésekben, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Tisztségüknél fogva tagjai a részegyházak hivatalban lévő püspökei és főgondnokai. További képviselőit – az alkotmány függelékében meghatározottak szerinti számban – a részegyházak zsinatai választják és delegálják, felerészt lelkészek, felerészt presbiterek közül.

Generális Konvent

A Közös Zsinat összehívása kapcsán említett Generális Konvent a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete. Feladata a közös alkotmány és a közös törvények előkészítése, a közös ügyek koordinálása és az egység munkálása. Alkotó tagja minden Kárpát-medencei református egyházmegye tisztségben lévő esperese és gondnoka, valamint az egyházkerületek tisztségben lévő püspökei és főgondnokai, akik a Generális Konvent elnökségét is alkotják. A Generális Konvent évente egyszer ülésezik, de szükség szerint bármikor összehívható, melyről – az ülés helyét és napirendjét meghatározva – az elnökség gondoskodik. Az ügyvivő testületeként működő elnökség szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik, melynek helyét és levezető elnökségét esetenként – tagjai közül – maga jelöli ki.

Forrás: Kálvincsillag (a Magyar Református Egyház lapjának 2012-es száma)