Lépésről lépésre

2016. június 02., csütörtök

Módosították a Magyarországi Református Egyház, valamint a közegyházi intézmények költségvetését, valamint új szabályrendeletet fogadtak el a hittanoktatásról a Zsinati Tanács legutóbbi ülésén.

A június 1-jei tanácskozás Hegedűs Béla áhítatával vette kezdetét: a dunamelléki lelkészi főjegyző a Lukács evangéliumának első fejezete alapján az imádságok és kérések meghallgatásáról beszélt.

„Meghallgatásra talált a te könyörgésed”

Zakariás, Erzsébet és Keresztelő János története arról tanít, hogy az imák és könyörgések nem vesznek el, Isten számon tartja őket. „Ha merjük így tekinteni Isten munkáját, akkor észrevehetjük, hogy beépíti az elmondott kéréseinket világkormányzó tervébe” – kezdte áhítatát Hegedűs Béla. „Isten terve készen áll, Ő lépésről lépésre megvalósítja és ebben számít ránk is” – hívta fel a figyelmet, de hozzátette, hogy az Úr soha sem csak a tisztviselőkre és döntéshozókra épít, hanem a gyülekezeti tagokra és mindenkire, aki képes elfogadni szeretetét.

Mint mondta, nem az a csoda, hogy Zakariásnak és Erzsébetnek idős koruk ellenére gyermeke születhetett, hanem az, hogy a kérésre, melyet oly sokszor vittek Isten elé, akkor kaptak választ, mikor az már Isten ügyét szolgálta. „Ezt kell megjegyeznünk: az elhangzott imák megvalósulása és a válasz mindig jókor érkezik. Akkor, mikor Isten dicsőségét szolgálhatja.” Igemagyarázatában rámutatott arra is, hogy hiába véletlenszerűek és összeszedetlenek az imák, Istennél még sincs káosz, ő nem rögtönöz, hanem bölcsességével viszi végbe terveit és adja meg válaszait.

Zakariás hitetlennek tűnik, mikor elkezd kételkedni, és sokszor épp ez történik velünk is, azonban ez a történet arra int, hogy nincs akadály Isten előtt, mert amit eltervezett, megvalósítja. „Ha bizalmatlanok vagyunk és nem hisszük el, hogy rajtunk keresztül is elvégez dolgokat, akkor mi leszünk szegényebbek – figyelmeztetett a lelkészi főjegyző – Szálljunk szembe kételyeinkkel, hitetlenségünkkel és merjünk teljes bizalommal az Úr ügye mellé állni és hinni, hogy meghallgat és igazgat.”

Költségvetés, zárszámadás


A szerdai ülésen a Zsinati Tanács a májusban elkezdett, záró számadásokkal és költségvetésmódosításokkal kapcsolatos munkáját folytatta. Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitójában kiemelte: mind az adóhatóságtól, mind pedig az államtól megérkezett az egyszázalékos felajánlások kompenzációja, ami szükségessé tette a Magyarországi Református Egyház költségvetésének módosítását. A Zsinati Tanács korábbi ülésén a költségvetésről szavazott, azt határozta el, hogy ezekről a „várományokról” csak akkor dönt, amikor ténylegesen megérkeztek. Bellai Zoltán, a Gazdasági Bizottság vezetője elmondta, az említett kompenzáció mellett a tavalyi év szabad felhasználású maradványát is beépítették az idei költségvetésbe. Mint kiderült, a módosítás során a Gazdasági Bizottság és az Elnökségi Tanács is támogatja azt az elvet, hogy növekedjen az egyházkerületek ellátmánya és a működésre fordítható összeg.

Bogárdi Szabó István köszönetet mondott az közegyházi intézményeknek, hogy ellenőrizhető és áttekinthető zárszámadásokat nyújtottak be: „Látható ezekben, hogy a legtöbb intézmény igyekszik tartalékot képezni a költségvetésében.” Ugyanakkor kiemelte, hogy a gazdálkodási maradvány nem felétlenül jelent tartalékot. Elmondta, hogy azoknál az intézményeknél, ahová az államkincstár áltat folyósított normatívák, működési költségek érkeznek, ott sok esetben tavasz végén érkezik az első ellátmány, de addig is működtetni kell az intézményeket, így ez a működési tartalékokból oldható meg. Az intézmények tavalyi maradványait a Zsinati Tanács beépítette az idei költségvetésekbe, valamint további 30 millió forinttal egészítette ki a Bethesda Gyermekkórház támogatását.

Bogárdi Szabó István a jövőre vonatkozóan a költségvetés elkészítéséről elmondta: az Elnökség felkérte a Pénzügyi- és Gazdasági Osztályt, hogy készítsen egy vázlatot, amiben a funkciók vannak egymás mellett feltüntetve, azaz olyan átlátható költségvetési táblázatot, melyben a tételek és funkciók jobban együttláthatóak. Reménység szerint az őszi zsinati tanácsi ülésre elkészül ez a tervezet, melyben a költségvetési fejezeti sorok egyértelműben követhetőkké válnak.

Nyugdíjügyek

Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatója a törvényi kötelezettségeknek megfelelően felterjesztette az idei év nyugdíjindexálásra vonatkozó javaslatát. A javaslatot előzetesen megvizsgálta és jóváhagyta a Zsinat Elnökségi Tanácsa is, így került a Zsinati Tanács elé.  A sávos indexálás mértékének megállapításához figyelembe vették, hogy 2016-ban az állami nyugdíjemelés 1,6 százalék volt, az infláció pedig 0 körüli érték. Az első sávba tartozók – az összes ellátásban részesülőnek az a 34 százaléka, akik a legkevesebb ellátásban részesülnek – 2 százalékos emelésben részesülnek, a második sávba tartozó ellátottak, a maradék 66 százalék – nem részesülnének emelésben 2016-ban.

Az egyházi nyugdíjtörvény rendelkezésének értelmében a Zsinati Tanácsnak minden zsinati ciklus 2. és 5. évében felül kell vizsgálnia és meg kell határozni az egyszeri nyugdíj-kiegészítés, a természetbeni juttatások és az alkalmazandó degresszivitás számítás mértékét és összegét.

A Nyugdíjintézet igazgatója előterjesztette az egyszeri nyugdíj-kiegészítés összegének megállapítására vonatkozó javaslatot is. Ez a támogatás a nyugállományba vonuló lelkészek lakhatását hivatott segíteni az illetmény-lakásból való kiköltözés után, ez jelenleg alanyi jogon jár minden lelkipásztornak. A kiegészítés összege a tavalyi évhez képest nem változott, de a Zsinati Tanács a rendszer felülvizsgálatát kérte, az őszi zsinati ülésre kerül kidolgozásra egy esetleges módosítási javaslat, mely meghatározná az érintettek körét, az egyszeri nyugdíj-kiegészítés megállapítási rendszerének átalakítását és a kiegészítés-mérték felülvizsgálatának meghatározását.

A Zsinati Tanács több alkalommal döntött arról, hogy a természetbeni javadalom egyenérték alkalmazását meg lehetne szüntetni, ezt a döntést azonban át kell vezetni az egyházi nyugdíjtörvénybe is. A református egyházon belül jelenleg erősen megoszlik a természetbeni javadalmak használata, a javadalmak utáni járulék-fizetés gyakorlata.

A Nyugdíjintézet erre vonatkozó javaslata szerint a Zsinati Tanács változatlanul hagyná a korábban meghatározott természetbeni javadalmak mértékét és számításuk rendszerét, de csak a 2016-os évre, emellett a tanács elrendelné a szükséges törvénymódosítás előkészítését az őszi zsinati ülésre. A módosítással a természetbeni javadalmakat kivezetnék a járulékfizetésre kötelezett javadalmak közül és a természetbeni javadalmak mértékét, alkalmazását és rendszerét megújítva egyesítenék. A tanács úgy döntött, átvezeti korábbi döntését és a javaslatokat a nyugdíjtörvényünkbe.

A degresszivitás számításának tárgyában a Zsinati Tanács nem döntött, mivel Takaró András esperes napirend előtti felszólalásában azt kérte, hogy az egész lelkésztársadalmat érintő kérdést először az esperesi kollégium tárgyalja meg. Szabó Gergely ugyanakkor emlékezetett: még az idén döntenie kell erről a Zsinati Tanácsnak, ha a törvényeknek megfelelően akar eljárni.

Hittan


A Zsinati Tanács új szabályrendeletet alkotott a hittanoktatás szervezésének rendjéről, ennek előzményeit Papp Kornél, az Oktatási Iroda vezetője foglalta össze: a mostanáig hatályban lévő szabályrendelet 2011 decemberében született, egy állami kormányrendelet indokolta, hogy az egyház szabályozza a fakultatív hittanoktatás támogatásának eljárási rendjét. A Zsinati Hivatalnak ebben csupán közvetítő szerepe volt a szerződéskötések, a folyósítás és elszámolások során. 2013. szeptemberében elindult a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás, a Zsinati Tanács pedig az ebben részt vevő 1100 hitoktató foglalkoztatását és kifizetését a Zsinati Hivatalhoz rendelte. Végül az idei májusi zsinati ülésen úgy határoztak, hogy a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás és a fakultatív hittanoktatás adminisztrációját is, elsősorban a kifizetéseket a Zsinati Hivatalhoz rendeli. Papp Kornél elmondta: a régi szabályrendeletben ezt már nagyon nehéz lett volna megfogalmazni, ezért volt szükség új szabályrendelet előkészítésére. A módosítás adminisztrációs terheket vesz le az egyházmegyékről, valamint a kétfajta hitoktatás csoport(lét)számában és finanszírozásában meglévő aránytalanságokra is próbál reagálni.

A 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő szabályrendelet mellett elfogadták azt is, hogy a jelenlegi papíralapú adatszolgáltatással párhuzamosan elinduljon az online adatszolgáltatás tesztelése is. Továbbá a Zsinati Tanács a fakultatív hittanoktatás csoportdíját 2016. szeptember 1-től – előzetesen – heti egy óra esetén 5080 Ft/csoport/hó, heti két óra esetén 10160 Ft/csoport/hó összegben állapította meg.

Zsinati segítség a pályázóknak
A Zsinati Tanács tagjai tájékoztatást kértek a novemberben létrehozott Pályázati Iroda eddigi működéséről is. Mint kiderült, több jelentős idei projektet már sikerült elnyerni, további pályázatok eredményére még várnak. Csomós József tiszáninneni püspök szerint az is az új szervezeti egység nem forintosítható pozitív hozadéka, hogy a kerületi pályázati referensek sokkal könnyebben jutnak információkhoz. Bogárdi Szabó István emlékezetett: a Zsinati Hivatal részeként működő pályázati referatúra tiszte és feladata az egyház minden szintjén segíteni a pályázó jogi személyeket.

reformatus.hu, fotó: Vargosz

Istent keresem

Jel 20,7–15

„Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe..." tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →