Közel menni Krisztus népéhez

2012. január 24., kedd

„A hivatali szemléletből a tanulmányi, a missziói és a közösségi szemlélet felé próbáltunk haladni, miközben Krisztus fősége alatt kerestük az egységet, kerestük a teremtett világ aktuális szolgálati lehetőségeit” – foglalja össze Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) leköszönő főtitkára az elmúlt hat esztendőt.

A MEÖT tavaly decemberben tartotta meg alapszabálya szerinti tisztújítását, amely után a felekezeti rotációs elveknek megfelelően a következő hat évben az elnöki feladatokat Steinbach József református püspök, a főtitkári teendőket Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztor végzi.

A MEÖT célja is az evangélium, Krisztus megváltó szeretetének szolgálata. A tevékenysége koronként változhat, kezdi a feladatok ismertetését Bóna Zoltán.
Az alakuláskor, 1943-ban, a második világháború kellős közepén, valamint a háború után nagyon erős szociális, karitatív jelleggel működött, majd 1948-at követően az akkori hatalom bizonyos mértékig a maga propagandisztikus csatornájának is használta.

Hogyan változott ez 1990 után?

A rendszerváltozás időszakában a MEÖT is megpróbálta megtalálni önmaga legjobb arcát. Ekkor már nem a hatalom, hanem maguk a tagegyházak helyezték egy kicsit háttérbe, mert saját szolgálatuk arculatát keresték elsősorban. Eközben természetesen egy percre sem sikkadt el Jézus Krisztus parancsa, aki tanítványai egységéért imádkozott. Így lassan kialakultak a MEÖT-ben a munkaterületek és a munkabizottságok, s ekkor kapott új, szabad lendületet a Theologiai Szemle szerkesztése is.

Milyen feladatokkal találkozott 2005-ben?

Ekkor fogalmaztuk meg markánsabban, hogy az egyházak egymás felé fordulása a feladat, illetve intenzívebben együtt kell működni egyházi és egyházakon kívüli ökumenikus szervezetekkel azért, hogy megéljük a Krisztusban adott egységet. Fontos tételünkké vált az ökumenében is, hogy az egyház a gyülekezetekben él, ezért a gyülekezetekkel és az intézményeikkel közvetlenül kerestük a kapcsolatot. Tehát a krisztusi egységet nem iroda- és nem intézményszerűen, hanem sokkal inkább közösség- és programszerűen igyekeztünk megvalósítani.

Hogyan jelenik meg a gyülekezetekben az ökumené?

Az ökumené nem a MEÖT privilégiuma. Megjelenik a családokban, ahol sokszor mélyen hívő, különböző felekezetű emberek élik meg együtt a hitüket. Az ökumené az iskolákban, a munkahelyeken, a társadalomban zajlik. Valljuk, hogy az ökumené természetes és elkerülhetetlen része a keresztyén emberi életnek, és mi egy lelkesítő és eligazító közösségként próbálunk pozitív szerepet vállalni ebben.

Mit tart a legfontosabb konkrét szervezési feladatoknak az elmúlt hat évre visszatekintve?

Igyekeztünk érzékenyek lenni azokra a jelenségekre, amelyek a mai társadalmat áthatják, meghatározzák és izgatják. Ilyen például a fenntarthatóság. Ezzel a fontos társadalmi kérdéssel a tavalyi évben ellátogattunk tizenkét településre, ahol megszólítottuk a helyi egyházi és nem egyházi társadalmat, és több mint tízezer embert értünk el az evangéliummal e téma kapcsán. Másik, tízezreket érintő programunk volt korábban a gyülekezeteknek nyújtott szoftverfejlesztési segítség. A fenntarthatóság és a modern kommunikáció mellett további szociáletikai kérdések is újszerű problémaként jelentkeztek, mint például az eutanázia. Kérdéseket vet fel, hogy az ember mit kezdhet a saját és a körülötte élők életével. Mihez van jogunk és mire van lehetőségünk? Tudomásom szerint a különböző tudományágak ismert képviselőinek bevonásával a MEÖT-ön kívül ezt még nem vizsgálta senki. Mi erre példát adtunk, és ezzel intenzíven bekapcsolódtunk az európai protestáns egyházak teológiai munkájába. Ugyanakkor az Október a reformáció hónapja rendezvénysorozataival is próbáltunk a társadalomban és az egyházainkban megjelenő programokhoz csatlakozni. Nagyon fontos feladatunk volt továbbá a Theologiai Szemle szerkesztése, hiszen ez a folyóirat a mai napig az egyetlen olyan ökumenikus fórum, amely a különböző tudományágaknak és felekezetközi dialógusoknak forrást és megjelenési lehetőséget ad.

Az elmúlt hónapokban aktív kapcsolatba kerültek az állami vezetéssel is az új egyházi törvény kapcsán. Egyeztetettek önökkel a törvény előkészítésekor?

A törvény előkészítésében a nagyobb egyházak szakértői egyeztettek. A MEÖT szerepe akkor vált igazán jelentőssé, amikor a törvényt az eredeti tervezethez képest változtatott formában fogadták el. Ekkor szükségesnek éreztük, hogy a hátrányos helyzetbe került tagegyházaink érdekében felemeljük a szavunkat. Az azóta eltelt események azt jelzik, hogy reménység szerint február végére – talán a MEÖT megszólalásai kapcsán is – a törvény jegyzéke az eredeti elképzeléseknek megfelelően egészül ki.

A tavalyi év fontos eseménye volt a soros EU-elnökség. A rendezvények szervezésében a MEÖT is részt vett. Milyen eredménnyel zárult az eseménysorozat?

A MEÖT egyrészt az Európai Egyházak Konferenciájának európai integrációs tapasztalatait igyekezett az elnökség idején hasznosítani. Ennek jegyében kapcsolódott a magyar elnökség prioritásaihoz, tematikus konzultációkat szervezett, és elősegítette az egyházak vezetői és a miniszterelnök közötti két találkozót is. A közös témákra példaként említhetem a roma integrációs stratégiát és folyamatot, a család szerepét és a Duna-stratégiát. Mindhárom területen megrendeztük a magunk programját, amelyek reménység szerint a jövőben is folytatódnak hazai, regionális és európai szinten egyaránt.

A szlovákokkal külön is találkoztak.

Az elmúlt években kétszer is. A szlovákiai magyar kisebbségek életével kapcsolatban sajnos szinte heti rendszerességgel merültek föl sérelmek. A találkozók során nyilatkozatban fogalmaztuk meg, hogy a Krisztusban való egységünknek a megoldások és a megbékélések felé kell segítenie a nemzeti hovatartozásunkkal kapcsolatos feszültségeket. A nyilatkozatok megerősítették, hogy a közös krisztusi hit a nemzetek közötti együttműködés jó alapja. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az ebből várható konkrét eredmények váratnak magukra.

Az ön által elmondottakból az látszik, hogy a MEÖT főtitkárának feladata igen szerteágazó: kapcsolattartások, szervezések, konfliktuskezelés. Mit adott útravalóul az új főtitkárnak?

A korábbi ciklusokkal együtt tizenhárom évig szolgálhattam főtitkárként. Ilyen hosszú időt tudomásom szerint egyik elődöm sem mondhat magáénak. Megtiszteltetésnek tartom, hogy a tapasztalat- és stafétaátadásra közel két hónap áll rendelkezésünkre. Ennek jegyében gondolom és remélem, hogy az elmúlt hat esztendő által kijelölt irányban halad továbbra is a MEÖT által végzett ökumenikus tevékenység. Tehát abban az irányban, amely kifejezi, hogy az ökumenikus munkának sincs más célja, mint a felekezeti missziónak, nevezetesen, hogy az evangéliummal elérje Krisztus népét. Az ökumené szolgálata is az evangélium szolgálata szóval és tettel, de a felekezeti határok átívelésével. Hiszem, hogy ez a MEÖT világos múltbéli öröksége és a jövőben is folytatandó példája.

Szöveg: T. Németh László, Kép: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Lk 8,1–15

„...és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg:” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →