Kell egy újság – milyen lapot tartanak megvalósíthatónak a Kárpát-medencei református újságírók?

2010. február 24., szerda

altA református értelmiségnek, vagy az átlagembereknek szóljon? Önálló lap, vagy a már tradicionális Reformátusok Lapja melléklete legyen? Hetente, havonta, vagy évente jelenjen meg? Még mindig folyik a vita az új Kárpát-medencei reformátusok lapjáról, amelynek megálmodója a Generális Konvent elnöksége volt. Előző írásunkban öt magyar református püspököt faggattunk, milyen lapot olvasnának szívesen, ezúttal a szakma mondta el véleményét egy parázs hangulatú közös tanácskozás után.

A közelmúltban Debrecenben tanácskoztak a Kárpát-medencei református újságírók arról, hogy milyen legyen az új közös lap. Az álláspontok nehezen közeledtek egymáshoz, ugyanis többen úgy vélekedtek: nem is újságot, hanem más médiumokat – a Kárpát-medencét lefedő rádiót, internetes portált, vagy akár református televíziót – kellene létrehozni, illetve a már meglévőt továbbfejleszteni.

 

„A kedvenc focicsapatom eredményeiről mindig szívesen olvasok, attól függetlenül, hogy nem voltam a meccsein már 25 éve!”


altA Kárpát-medencei magyarság közös gondolkodását elősegítő lapot olvasna szívesen A. Kis Béla. A Kálvinista Szemle szerkesztője úgy véli, hogy Trianon után 90 évvel a sokfelé szakadt magyarság különbözőképpen szocializálódott, ezért nagy szükség lenne arra, hogy egymást jobban megismerjük. „Fontos lenne, hogy földrajzi fogalmainkkal tisztában legyünk, tájegységeink helyes kiejtése megmelengesse szívünket.” Az újságíró úgy véli, hogy a Kárpát-medencei református újságot főként a templomba járók olvassák majd. „Szinte minden lapunk valamennyi egyháztestben egyházi terjesztéssel jut el az olvasóhoz és nyilvánvaló, hogy a gyülekezetek azokat tudják elsősorban elérni.” A. Kis Béla szerint a gyülekeztek nagyon nehezen nyitnak azok felé, akik nem jelennek meg bizonyos rendszerességgel a templomban. Az újságíró szerint azokat kell megszólítani, akik nem tartanak kapcsolatot a gyülekezetekkel. „Azzal szoktam érvelni, hogy a kedvenc focicsapatom eredményeiről mindig szívesen olvasok, attól függetlenül, hogy nem voltam a meccsein 25 éve. Ha havi rendszerességgel a kezükbe kerül valamilyen református lap, akkor talán lehet bizakodni abban, hogy visszatalálnak a gyülekezetbe” – tette hozzá. A Kálvinista Szemle szerkesztője úgy gondolja, hogy az új lap célközönsége az egyszerűbb emberekből verbuválódik majd, tehát olvasmányos, könnyebben emészthető írásokra van szükség. A legnehezebb munka a terjesztéssel lesz. „A jelenlegi gyakorlat szerint a Reformátusok Lapja egy bizonyos ideje már Kárpát-medencében gondolkodik. Viszont a határon túlra nem jut el a lap, alig van előfizetője, aminek nyomós oka van: míg Magyarországon a Reformátusok Lapja éves előfizetése 6500 Ft-ba kerül, addig a szomszédos országokban ez az összeg már 18500 Ft. A rendszerváltás gazdasági változást is eredményezett, elszabadultak az árak és ma már nem tudjuk ezt megfizetni.” A szerkesztő megoldásként egy követendő példát említ: „A Keresztény Szó című katolikus lap úgy jut el a szlovákiai magyar katolikusokhoz, hogy a budapesti szerkesztőség hetente egyszer Komáromba utazik, és ott postázza a lapot, így hatalmas összeget takarítanak meg, ráadásul az Evangélikus Élet című folyóiratot is a Keresztény Szó terjeszti a szlovákiai magyar evangélikusok között."

„A hitet közelebb kell vinni azokhoz, akik azt várják”



altMellékletként, saját lapjukban jelentetné meg az új, Kárpát-medencei írásokat Kovácsné Marton Erzsébet. A Kárpátaljai Református Egyházkerület hivatalos lapja, a Küldetés főszerkesztője azt tartaná jó megoldásnak, ha az anyagot közösen készítenék el két-, vagy három lapon, így mindenki a saját kerületeinek a híreit és a saját arculatát megőrizve megtarthatná a saját újságját. Kárpátalján havilapban gondolkodnak a terjesztés nehézségei miatt. Kovácsné Marton Erzsébet nem tartja jó ötletnek egy új újság létrejöttét, mert az „megölné” a már meglévő Küldetést, ami havonta jelenik meg és úgy tervezik, hogy gyakrabban fogják megjelentetni. „Szeretnénk, ha az új lap azt is szolgálná, hogy jobban megismerjük egymást, határon innen és túl. Elsősorban a nagyobb eseményekről szóló híreket, tudósításokat olvasnánk legszívesebben, olyanokat, amelyek mindnyájunkra hatással vannak.” Kovácsné Marton Erzsébet szerint a téma nagyon színes lehet, de mindenképpen egymás nevelését, az egymás hite által való épülést kell, hogy szolgálja az új református újság. A főszerkesztő szerint a kárpátaljai olvasókhoz emberi életeket bemutatva kell a hitet közelebb vinni. „A kárpátaljai emberek igehirdetést, tanítást várnak és természetesen a gyülekezeti tagok nagyon szeretik látni magukat az újságban, tehát ha valamilyen eseményen részt vettek, akkor fotó-összeállítást és beszámolót is várnak az eseményekről.”

Püspökök és újságírók egy asztalnál?

altLelki hatóerő vagyunk a Kárpát-medencében – mondta Veres-Kovács Attila. A nagyváradi református rádió főszerkesztője egy olyan időszaki kiadvány mellett tette le voksát, amely a május 22-i egységet, a református identitást tartalmasan jeleníti meg. Amennyiben nem ezt a célt szolgálja, akkor csak megtöbbszörözi a már meglévő sajtótermékeket, amire túlzottan sok igény nincs. „Látjuk az olvasási szokásokat, vagy a nagyon szűkös anyagi helyzetet. A kerületünk anyagi helyzetéből is kiindulva inkább egy olyan sajtótermék mellé társulnánk, amelyik viszonylag kevés pénzből, de nagyon hatásosan jelenítené meg a református identitást. Mi egy esztendőnként egyszer vagy kétszer megjelenő olyan testes, karakteres, esetleg tanulmány-gyűjteményt is elképzelünk, amely hosszú távon is a református értelmiségnek szólna.” Veres-Kovács Attila lelkipásztor szerint a református értelmiségnek nincs újságja, ezért számukra kellene egy színvonalas szellemi termékkel előrukkolni. „Nekünk meg kell tartanunk református egyházunk ritkuló értelmiségét, amelyet nem kapkodtak el más, Uram bocsá’ keleti misztikával telített vallások, amelyek piaca már olyan telített itt a Kárpát-medencében is. Én egyetértettem azzal a markáns véleménnyel, hogy nekünk azt kellene hangsúlyoznunk egyre inkább, hogy a református magyar rádió lefedettségét kellene szorgalmaznunk, éppen azért, mert egy újságnak, egy periodikának az előállítása nagyon sokba kerül. Azon a pénzen sokkal több embert tudnánk elérni, ha a rádió műsorszórásának lehetőségét kitágítanánk, sőt kiindulva a mi romániai tapasztalatainkból, mi még távlatosabban gondolkodnánk, ha volna pénzünk, a magyar református televíziózásban. Nem vagyunk mi olyan szegények, hogy ne volna mit megjelenítenünk, hisz református identitásunkban hordozzuk az épített örökségünket is, ami olyan érték a Kárpát-medencében, amelyet nem lehet elhanyagolni. Azért romániai összefüggésben gondolkodom, mert ott az ortodox egyháznak tv-csatornája van, és bizony hatalmas befolyásoló erővel bír. Én hiszem azt, hogy hosszútávon, ha változik a helyzet, kívül is, belül is, el kell gondolkodni azon, hogy a rádió és a tv sokkal hatásosabb ma már az információ-robbanás idején, mint a klasszikus újság. Az egyházi vezetők és a sajtó csak a sajtótájékoztatókon találkozik, és nem ülnek le együtt az asztalhoz. Évek óta járok ezekre a találkozókra, egyszer láttam csak két püspököt eljönni, üdvözlő beszédet tartani. De leülni és együtt szenvedni a gondolat születésének nemes lelki cselekedetét, ezt még nem. Hát, le kell az asztalhoz ülni együtt…"


Az írott sajtó megmarad

altHárom laptervet dolgozott ki a Generális Konvent elnökségének kérésére T. Németh László. A Reformátusok Lapja főszerkesztője nehéz helyzetben volt, mert az egyházi vezetők között sem volt egyetértés abban a kérdésben, hogy milyen lapot szeretnének. Az egyik lapterv a Reformátusok Lapja átalakítása egy Kárpát-medencei református hetilappá, a második egy új magazin, a harmadik pedig egy melléklet, ami az összes részegyház lapjában megjelenhet. A református újságírók tanácskozása után a főszerkesztő azt mondta, hogy egy közös mellékletet tart a legmegvalósíthatóbbnak. „Gondolni kell arra is, hogy vannak olyan egyháztestek, részegyházak, ahová nem lehet nyomtatott anyagot vinni, ezeken a helyeken saját nyomdában kell gondolkodni. Ez a melléklet akár egy külön lap is lehet abban az értelemben, hogy egy új főcímmel kerülne a Reformátusok Lapjába és ugyanígy a többi lapba is." T. Németh László nem gyülekezeti eseményekkel és protokolláris tudósításokkal töltené meg az újságot, hanem érdekes, színvonalas interjúkkal, riportokkal, ismert és elismert református emberek elemzéseivel. „Akár olyan fontos témákat feldolgozva, amelyek érintik a Kárpát-medencei reformátusságot, gondolva itt például az anyanyelv használatának kérdésére, vagy éppen a politikai választások egyházra gyakorolt hatására, amely a határokon túl is fontos kérdés. Egy a lényeg: a Kárpát-medencei melléklet a református identitást erősítse, és a reformátusságnak szóljon, a reformátusságról!” A Reformátusok Lapja főszerkesztője egyetért azzal, hogy a református rádiókat is erősíteni kell, a televíziót viszont túl drágának tartja. Azt vallja, hogy az írott sajtónak hosszú távon is megmarad a helye.


Fodor Zsófi - Fekete Zsuzsa

Istent keresem

Lk 1,39–56

„Boldog, aki elhitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →