Karácsony a terror árnyékában

2014. december 22., hétfő

Barra Din Mubarak, azaz Áldott nagy napot! – köszöntik egymást Pakisztánban a keresztyének, akiket a mai napig halálbüntetéssel fenyeget az istenkáromlás elleni törvény.

Karácsony arabul

December örömteli hírt hoz a Föld minden táján. Több mint két milliárd ember készülődik világszerte, hogy a hónap 25. napján – vagy az ortodox hagyomány alapján 12 nappal később - megünnepelhesse Jézus Krisztus születését. December 25. örömteli napján ünnepeljük Isten fiának, Jézus Krisztusnak a testet öltését. Születésének napján az angyalok békét hirdettek a világnak.

A karácsonyt minden kultúra saját szokásai szerint ünnepli és más-más névvel illeti. Pakisztánban ezt a napot legtöbben Barra Din-nek (urdu) vagy Wadda Din-nek (pandzsábi) hívják, amely „Nagy napot” jelent – a nevet a Zsoltárok könyvét 1904-ben lírai költemény formájában pandzsábi nyelvre lefordító Din Shahbaz imám vezette be.  Hasonlót jelentenek a bangladeshi Shubh Borrodin és a nepáli Badda Dinko Shuvkamnaa kifejezések is. Arab nyelven a karácsonyt Eid-e-Milad al Masih-nak hívják (a Megváltó születésének boldog napja).

A pakisztáni keresztyének karácsonyáról Eric Sarwar pakisztáni református lelkész számolt be, akinek az üldözések miatt, családját hátrahagyva kellett menekülnie a muzulmán országból bizonytalan időre. Eric Sarwar, aki kiváló zenészként a pesavari Tehillim Egyházzenei és Dicsőítő Iskola alapító-igazgatója is egyben, személyében testesíti meg a vallásilag eredendően toleráns ország ellentmondásos helyzetét. Eric jelenleg a Kálvin Szemináriumon folytat teológiai tanulmányokat a michigani Grand Rapidsban. A Csillagpont kapcsán felmerült pakisztáni-magyar református kapcsolatok is ennek az intézménynek, illetve az Amerikai Keresztyén Református Egyháznak köszönhetőn mélyültek el. A keresztyének pakisztáni helyzetéről korábban beszámoltunk, ahogy arról is, miként lehet mindennek ellenére művészként nemzetközi elismerésben részesülni. Most betekintést nyerhetünk abba, hogy milyen a karácsony a keresztyénüldözés és a tálib terror árnyékában.

Kettős ünnep december 25-én

A karácsonyt szabadon lehet ünnepelni Pakisztánban, mivel december 25. állami ünnep – ezen a napon emlékeznek meg ugyanis Mohamed Ali Dzsinnah-nak (1876-1948), Pakisztán alapítójának születésnapjáról. Az állami ünnep lehetőséget ad a muszlim többségű országban élő keresztények számára, hogy megünnepelhessék Jézus születését.

Karácsony örömteli ünnepén a keresztények családi és baráti körben gyűlnek össze. A jó hangulatú összejöveteleken karácsonyi énekek hangzanak el, otthon vagy a templomban a gyerekek előadják a betlehemi történetet. A külföldön élő és dolgozó pakisztáni keresztények is hazajönnek, ha tehetik, hogy együtt ünnepelhessenek családjukkal.

Karácsonyi hagyományok

A készülődés december első hetében kezdődik. Vannak, akik kifestik a házat és új bútorokat vásárolnak, és szinte minden keresztény gondoskodik karácsonyfáról is, amelyet otthon feldíszíthet. Gyakran az eljegyzéseket és esküvői szertartásokat is decemberre időzítik. A szegény családok egész évben arra várnak, hogy ilyenkor új ruhákat és cipőt vehessenek a gyermekeiknek. A szülők, nagyszülők és távolabbi rokonok meglátogatására is sor kerül ezekben a napokban.

Szintén december első hetében tartják a templomokban az úgynevezett „fehér ajándék” nevű istentiszteletet, amelynek során a Szűz Mária tiszteletére fehér ruhát viselő női egyháztagokat ajándékozzák meg. Azon keresztény testvérek, akik megengedhetik, étellel teli kosarakat és pénzt osztanak a nélkülöző özvegyasszonyoknak, gyermekeknek és családoknak.

Fehérbe öltözött lányok a karácsonyi "fehér istentiszteleten"

Egy másik fontos hagyomány, hogy karácsony előtt a szülők a férjezett lánygyermekeiknek ajándékot és édességet visznek. Mivel a férjezett lányok általában közel laknak a férj szüleihez vagy éppen velük együtt laknak, az após és anyós házába ajándékot hozó családtagok érkezését izgatott várakozás előzi meg. Ez a gesztus a szeretet és törődés jele mellett egyben a szülők lányukkal szemben tanúsított tiszteletét is kifejezi az após előtt.

A fiatal lányok új ruhát és karpereceket öltenek, és a henna különböző változataival díszítik a kezüket, a fiatal fiúk és az egyháztagok pedig a házak külsejére a betlehemi történetet festik fel. A keresztény közösségek által lakott utcákon olykor a helyi gyülekezetek jászoldíszítő (Betlehemes) versenyt is rendeznek. Az egyházi épületeket égőkkel díszítik fel, a tetejükre pedig egy nagy csillagot helyeznek. A családok papírcsillaggal díszítik az otthoni ablakokat, a gyülekezetek pedig karácsonyi énekversenyeket rendeznek. Az asztalra karácsonyi vacsora kerül, a vasárnapi iskolákban a betlehemi történetre való emlékezés jegyében különleges programokra és színdarabokra kerül sor. Tehát a pakisztáni karácsony sok szempontból hasonlít az észak-amerikai vagy európai keresztény ünnepre, kivéve azt a tényt, hogy Pakisztán egy muszlim többségű ország (a lakosság 97% iszlám vallású), ahol a keresztények egy kis és üldözött kisebbséget képeznek.

Szenteste mindenki az órát figyeli, várva, hogy éjfélkor mindhárom mutató a 12-es számhoz érjen. Az örömteli pillanatban felhangzik a köszöntés: „Boldog karácsonyt””, „Barra Din Mubarak!”, „Wadda Din Mubarrak!” Az idősebbek hosszú életet, békét, szeretetet és harmóniát kívánnak a gyermekeiknek, a fiatalok megölelik egymást, az utcán pedig a boldog pillanatot ünneplő tűzijátékok hangja szólal meg.

Karácsonyi istentiszteletek

Szenteste az otthoni ünneplés mellett sokan az éjféli istentiszteleten is összegyűlnek. A tradicionális egyházak a hagyományos liturgiát követik. A kisebb, vidéki gyülekezetek szertartásain a család megannyi generációja részt vesz, és bibliaolvasással, imádsággal, zsoltárok és karácsonyi dalok éneklésével ünnepel. Az éjféli istentiszteletről érkezők mindenkit köszöntenek, akivel útközben találkoznak. Egyes családok az éjféli istentiszteletet követően indulnak el meglátogatni szeretteiket. Ennek a napnak az örömteli szelleme vidámabb, mint bármelyik másik ünnepé. Sokan egész éjjel ébren vannak, majd a reggeli karácsonyi istentiszteletre is ellátogatnak, amelyen szinte minden keresztény részt vesz.

Az istentisztelet után az emberek meglátogatják szeretteiket, különleges ételeket készítenek, és családi és baráti körben osztoznak az ünnep örömében. Az édességek, gyümölcsök és sütemények is az asztalra kerülnek. Sok - kiváltképpen a külvárosi vagy gettónegyedekben élő - család látogat el kikapcsolódás céljából az állatkertbe, a parkokba vagy a tengerpartra.

Pakisztáni templom karácsonyi díszben

Békeépítés karácsonykor

Jézus születésekor az angyalok békét hirdettek a Földön. Pakisztánban a karácsonyi időszak lehetőséget ad a keresztényeknek arra, hogy megosszák Jézus Krisztus békéjét muszlim szomszédjaikkal. A keresztények süteményekkel és édességekkel ajándékozzák meg muzulmán barátaikat. Az egyházak és a keresztény szervezetek különleges karácsonyi vacsorákat rendeznek, amelyre az állami tisztségviselőket is meghívják. Olykor a tisztségviselők is vendégül látják a keresztény közösségeket. Szinte minden nagyobb muszlim párt képviselteti magát az istentiszteleteken, átadva az ajándék süteményeket és a karácsonyi jókívánságokat. Ily módon az éjféli karácsonyi istentisztelet egyben a keresztények és muszlimok közötti béke és harmónia építésére tett törekvések lehetőségévé is vált.

Isten jó! Isten testet öltött Jézus Krisztusban, hogy megmutassa, Isten minden egyes emberi lényt szeret. Betlehemben született, hogy ezzel is rámutasson arra, hogy a föld minden egyes része Isten lábainak zsámolya. És az időben született, hogy megmutassa, minden korszakban ünnepelhetjük születését. Isten a világ iránti szeretetét azzal bizonyította, hogy emberré lett, és kiválasztott egy földrajzi helyet és egy történelmi időpontot, hogy az örömhírt a világra hozza. Történetét megoszthatjuk minden generációval, a Föld minden táján, így Pakisztánban is.

Nemzetek Megváltója, jöjj, Szűznek szülötte, jöjj közénk, Ámuljanak a századok: Istenhez illő születés!

(Ambrosius, 4. század)

Barra Din Mubarak - mindnyájunknak!

A december 16-án ismét  terrortámadásra került sor Pakisztán fővárosában, Pesavarban. A halottak számát a különböző források 148 és 153 közé teszik, közülük több mint 130 gyermek volt. A sebesültek száma meghaladja a 250-et. A katonai egyenruhába öltözött tálib fegyveresek délelőtt rontottak be a hadsereg iskolájába és azonnal tüzet nyitottak. A pesavari mészárlást követően az EVT főtitkára, Dr. Olav Fykse Tveit is részvétét fejezte ki, és mint mondta, imádkozni fog az áldozatokért és azok hozzátartozóiért. Tveit a közleményében közölte: sokkolta és haraggal töltötte el őt a pesavari iskola 132 tanulójának és 9 dolgozójának halálhíre. Nehéz elhinnie, hogy Isten által teremtett emberi lények képesek ilyet tenni másokkal és mélységesen elítéli az elkövetőket. Kijelentette, hogy egyetlen igaz vallás sem indokolhatja és tolerálhatja az ilyen cselekményeket. (Kalácska Dalma)

 

Eric Sarwar/Külügyi Iroda

Fordította: Kótay Nagy Anna

Forrás: Az írást a szerző bocsátotta rendelkezésünkre

Istent keresem

2Tim 4,6–8

„...eltétetett nekem az igazság koronája...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →