Jöhet a közös húsvét az ortodoxokkal

2012. április 13., péntek

Az ortodox keresztyének idén április 15-én tartják a húsvétot. A keleti és nyugati keresztyénség ismét külön ünnepel, noha hosszú idő óta megfogalmazódott a közös megemlékezés igénye.

„Húsvét üzenete tehát abban áll, hogy hittel csatlakozzunk a feltámadt Krisztushoz és a tőle kapott erővel tartsunk ki, sőt növekedjünk a szeretetben, és így építsük országát, a szeretet civilizációját. Ezért tisztelünk minden embert, bármilyen világnézeti meggyőződést, hitet valljon is. Ezért tekintünk szolidáris szeretettel minden családra, minden népcsoportra, minden vallási közösségre” – állt többek között a magyar egyházak közös húsvéti üzenetében. A négy ortodox egyház vezetői által aláírt üzenet szép ötlet, sok egyháztag – mind keleti, mind nyugati térfélről – mégis nehezményezi, hogy az egyházak más időpontban emlékeznek meg Krisztus keresztre feszítéséről és feltámadásáról (az ortodox húsvét idén április 15-ére esik). Ezzel pedig pont a legnagyobb keresztyén ünnepet tartják meg külön, melynek a keresztyének közösségét, összetartását kellene hangsúlyoznia.

Jeruzsálem nem Greenwich

A húsvét közös ünneplésének ötlete felmerült már a különböző korokban. Mindenekelőtt a 20. század elején vetődött fel a kérdés több okból. 1902-ben III. Joachim konstantinápolyi pátriárka kezdeményezett párbeszédet az ortodox egyházak között annak érdekében, hogy nagyobb egység jöjjön létre a keresztyének között. Amikor 1923-ban a görög parlament bevezette a Gergely-naptárt, az állam és az ortodox egyház között konfliktus alakult ki. Nem utolsósorban emiatt hívtak össze 1923 májusában pánortodox kongresszust, amely átvizsgálta a Julianus-naptárt, hogy pontosabb csillagászati helyzetre törekedjen. Ez után az úgynevezett melitiani naptár után az év csak két perccel lett hosszabb, mint a csillagászati napév. Egy napnyi eltérés pedig körülbelül 45000 éven belül keletkezne. Ezenkívül a számítások Jeruzsálemre, és nem Greenwich-re vonatkoznak. Ezzel pedig ez a naptár a legpontosabb eddig. Bevezetése az ortodox egyházakon belül leginkább a görög és a román egyházban vezetett feszültségekhez. Azóta a téma szüntelenül szerepel a pánortodox konferenciák napirendjén.

1923 körül a Népszövetség felvette a kérdést, és „a kommunikációs és közlekedési technikai tanácsadó bizottság” elé utalta. Ők azonban egy új naptárt akartak bevezetni világszerte, ami az évet egyenlő hosszúságú hónapokra osztotta, ami azt okozta, hogy egy-két nap a hét hétnapos-ritmusa mellett még kellett, a hiányzó idő kiegyenlítésére. A húsvét időpontjára vonatkozóan a brit megoldást javasolták, az egyházak véleményét is kikérték. Az eredmény pedig az lett, hogy a legtöbb protestáns egyház a gyakorlati keresztyénség együttes keresztyén tanácsán keresztül fix dátum mellett döntött. A konstantinápolyi ökumenikus tanács válasza pedig úgy szólt, hogy noha „az ortodox egyházak egy olyan naptárt részesítenének előnyben, amely a hét folytatólagosságát megtartja”, nyitottak egy rögzített húsvéti dátum iránt, feltételezve, hogy az egy vasárnap, és hogy minden keresztyén egyház elfogadja. A római katolikus egyház elsőként azt válaszolta, hogy csak egy ökumenikus zsinat tudná a kérdést rendezni. Néhány évvel később határozottan elutasító válasz érkezett a Vatikánból.

Ezek a próbálkozások, amelyeket a Népszövetség utódintézményeként az ENSZ átvett, véglegesen 1955-ben omlottak össze, miután az Egyesült Államok az új naptár ötletét elutasította, a lakosság vallási okok miatti ellenállásától való félelmében.

Kényes kérdések

A helyzet ezután csak a második vatikáni zsinat után változott, amely a Szent Liturgiáról szóló alkotmányában kijelentette, hogy a római katolikus egyház szavazzon meg egy közös változó vagy rögzített időpontot, ha sikerül egy közös megoldást találni minden egyház részéről. Ekkor az Egyházak Világtanácsa újra felkarolta a problémát, és 1965-67 között felmérte tagegyházai álláspontját. Az eredmény szerint minden egyház készen állt arra, hogy a húsvétot egy közös időpontban ünnepeljék. Azonban a nyugati egyházak többsége egy rögzített dátumot szeretett volna, az ortodoxok egy közös változó időpontot részesítettek előnyben a niceai zsinat szabályainak alapján. 1975-ben a kérdés felkerült a nairobi közgyűlés napirendjére, miután a római katolikus egyház az Egyházak Világtanácsánál arról érdeklődött, nem lehetne-e ezzel a közgyűléssel összefüggésben valami együttes cselekvést vállalni. A tagegyházak további megkérdezése megerősítette az első kutatás eredményét. A közgyűlés világosan kijelentette, hogy a döntést csak az egyházak maguk hozhatják meg, és nem az Egyházak Világtanácsa.

Ezek után az ortodox egyházak első zsinatmegelőző pánortodox konferenciájukon, 1976-ban elhatározták, hogy amilyen hamar csak lehet, tartanak egy konferenciát, amire 1977-ben Chambésy-ben került sor. Ezen a konferencián mindenek előtt azt a problémát emelték ki, hogy feszültségekhez vezetne, ha a niceai szabályokat feladnák. A konferenciát 1982-ben megismételték, és a revíziót egy másik időpontra halasztották.

Az Egyházak Világtanácsában a kérdés 1997 után merült csak fel újra. Mindkét részleg (istentisztelet és spiritualitás; hit és egyházi alkotmány) a végrehajtó bizottság felkérésére Aleppóban, Szíriában szervezett konzultációt. Emellett kidolgoztak egy konkrét javaslatot, amely a niceai szabályok megtartására vonatkozik, a napéjegyenlőség és telihold számításakor visszanyúl a pontos csillagászati adatokra, amelyeket manapság már ki lehet számítani.

Húsvét a jövőben

Ortodox részről az 1977-es és 1982-es előzsinati konferencián felmerült viták máig ismétlődnek. A probléma abban rejlik, hogy a csillagászati számítás használata nem jelent semmilyen változást azon egyházak számára, melyek a Gergely-naptárt használják. Mivel az ortodoxok a történelem során az olyan egyházszakadásokkal kapcsolatban, amelyek a naptárreformnak köszönhetően következtek be, fájdalmas tapasztalatokat szereztek – ezért ebben a helyzetben nagyon óvatosak. Az a javaslat mindenesetre, hogy a nyugati egyházak az ortodox húsvét dátumával kiegyezzenek, nyugati részről szintén kevésszer vetődik fel.

A közös húsvét megtalálásának ideája egyre népszerűbb, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Olav Fyske Tveit tavaly húsvétkor arra buzdította a keresztyéneket, hogy dolgozzanak a húsvét közös dátumának kijelölésén.

Az idei húsvétra a német keresztyének már harminc oldalas közös dokumentummal készültek. A Gerhard Ludwig Müller, regensburgi római-katolikus püspök és Augoustinos metropolita által jegyzett szöveg lényege, hogy a keleti és nyugati keresztyénség az ünnep egységes dátumával a nem keresztyén világ előtti összetartását fejezné ki.

Az elmúlt tíz évben egyébként öt alkalommal esett a húsvét közös napokra. Az elkövetkezendő időszakban 2014-ben, 2017-ben és 2025-ben ünnepelhetnek együtt a keresztyének. Hacsak addig nem lesz változás.

reformatus.hu

Istent keresem

1Tim 6,11–21

„Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →