Igazibb az igazinál

2016. június 15., szerda

Az, hogy hazánkban évi nyolcszáz örökbefogadás megvalósulhat, azoknak a szülőknek is köszönhető, akiknek nem számít a gyermek életkora, származása vagy egészségi állapota. Épp, mint a nemrégiben megjelent Igazibb az igazinál című interjúkötet szereplőinek, akik a kiadvány budapesti bemutatóján meséltek döntésük hátteréről.

Két kislány színez a budapesti Adna kávézó széles faasztalán. Egyikük, Szandra közvetlenül mellém telepedik le. A rajzon mózeskosár, benne egy újszülött, akit a folyóparti sás mögül aggódó szempár bocsát viszontagságos útjára. Megkérdezem Szandrát, ismeri-e a történetet. Mikor azt mondja, nem, igyekszem azt egy óvodás gyermek számára érthetően elmesélni. A kisbabát a nővére rejtette el, hogy megmentse, mert a családjuk bajba került. Azért engedték el, mert azt remélték, máshol nagyobb biztonságban lesz és boldogan élhet. Így is lett: egy hercegnő talált rá, aki saját gyermekeként nevelte Mózest. Szandra közbeveti: de neki – mármint a fiúnak – van anyukája. Van – ismerem el. E pillanatban értem meg, mennyi dráma rejtezik az örökbefogadott gyermekek világában – hiszen Szandra maga is az. Néhány percen belül szülei is mesélni kezdenek. És nemcsak a dráma, de a szépség is kirajzolódik megannyi – szintén igaz – történetben.

Csoda minden történet

Magyarországon évente közel másfélezer örökbe fogadni szándékozó, és megközelítőleg kétezer örökbe fogadható gyermek kerül nyilvántartásba. A Harmat Kiadó nemrégiben megjelent Igazibb az igazinál című interjúkötete tizenhárom család történetét követi nyomon. Közülük volt, aki gyermeke elveszítése után döntött az örökbefogadás mellett, mások a mesterséges megtermékenyítés sikertelensége miatt fogadtak örökbe inkubátorban hagyott kisbabát.

„Papírzsebkendővel az asztalomon dolgoztam, vagy éppen együtt mosolyogtam a szerzővel, miközben olvastam a könyvet” – mondta a kötetbemutatón Ferenczi Andrea szerkesztő. A tizenhárom örökbefogadó pár közül öt az Adna kávézóban is bepillantást engedett új életükbe és a döntésüket megelőző időszakba. Ferenczi Andrea csodának nevezte a huszonegy érintett gyermek családra találását, hiszen mint mondta, évente ezerkétszáz örökbe fogadható gyermek nem kell senkinek. „Csoda az a feltétel nélküli szeretet, elfogadás és türelem, amit ezek a szülők tanúsítanak a gyermekeik iránt. Csoda minden szülőpár, történet és gyermek.”

Jakus Ágnes

A teljes cikk a Parókia Portálon olvasható.

Forrás: parokia.hu

Istent keresem

5Móz 28,49–69

„És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →