„1944 novemberében nem csak Kárpátalja, hanem a magyarországi beregi falvak, valamint Milota, Tiszabecs és Uszka községek összes magyar nemzetiségű 18-50 év közötti férfi lakosát deportálta a málenkij robotra a Szovjetunió. Érdekes adaléka ennek a szomorú eseménynek, hogy a három szatmári faluból elhurcoltak egy-két kivétellel mind reformátusok voltak, mivel más felekezet nem volt jelen akkoriban e településekben. A deportáltak töredéke élte túl a rabságot" – kezdődik Pálinkás Gyula, helyi református lelkipásztor beszámolója.

A szovjet deportálás célja az volt, hogy erőszakkal megváltoztassák a nemzetiségi arányokat és a Szovjetunió határán a tiszta magyar helyett szláv többségű lakosságot hozzanak létre. Ugyanekkor ezekben községekben bevezették a szovjet közigazgatást is, hogy alkalmas pillanatban a megmaradt lakosság „kikövetelhesse" a területnek a Szovjetunióhoz való csatolását. Ezt a Kárpátalján megvalósított forgatókönyvet szándékozta Szovjetunió megismételni. Milotának, Tiszabecsnek és Uszkának a Tisza-híd stratégiai jelentősége miatt szánta ezt a sorsot Sztálin.

Kecskési Tibor főhadnagy, aki az emigrációban Tollas Tibor néven lett ismert, Tiszabecsen tapasztalva a deportálásokat és a szovjet közigazgatást egész éjjel motorozva jelentést tett a Honvédelmi Minisztériumban ezekről az eseményekről. Nagy Ferenc miniszterelnök megbízásából visszatért a térségbe és élete kockáztatásával bizonyítékokat gyűjtött az elcsatolás előkészítéséről. A bizonyítékokat a magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elé tárta, melynek nyugati tagjai megakadályozták, hogy a Szovjetunió ezeket a trianoni területeket magához csatolja. Tollas Tibornak köszönhetjük, hogy e falvak a mai napig Magyarország részei maradhattak.

A milotai, tiszabecsi, uszkai málenkíj robot és (Kecskési) Tollas Tibor hőstettének emlékművét, Balogh Géza nyíregyházai szobrászművész alkotását Milotán a május 21-i ünnepi istentisztelet után leplezte le Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese. A műalkotás „A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve" keretében a Milotai Református Egyházközségnek nyújtott támogatásból valósult meg.

Forrás: ttre.hu