Hit és teremtésvédelem

2016. november 23., szerda

Várakozás, keresztyén remények és feladatok a teljesség elérkezéséig címmel rendezték meg november 12-én az ötödik ökogyülekezeti konferenciát, mely teológiai, környezetvédelmi és környezetpedagógiai szempontból vizsgálta az ember szerepét és feladatát a teremtésvédelemben.

Felelősségteljes ember


Gálos Borbála, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának tanára előadásában az éghajlatváltozás hazánkat érintő hatásaira hívta fel a résztvevők figyelmét a keresztyén ember felelősségét keresve az ökorendszerek egyensúlyának fenntartásában. Rámutatott az ember hármas szerepére: okozói, elszenvedői és megoldói is vagyunk a problémakörnek. Okozói vagyunk, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásával az elmúlt évszázad során túlzott mértékben is megnöveltük többek között a szén-dioxid koncentrációját a légkörben. A nem megfelelő felszín-gazdálkodással, például az esőerdők irtásával, szintén negatív hatást gyakorolunk a klimatikus változásokra. Az ember ugyanakkor a változások elszenvedője is, látjuk, tapasztaljuk az éghajlatváltozás negatív következményeit: a sarki jégtakaró olvadását, a gleccserek drasztikus mértékű visszahúzódását, a permafroszt (örökfagy) területek olvadását, a szélsőséges időjárási jelenségeket.

Hazánk aszály-, árvíz és belvíz-veszélyeztetett terület, mely jelenségek az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé fognak válni. A jövőbeni hőmérséklet- és csapadékátlagok pedig erőteljesen befolyásolják majd, hogy mely növény- és állatfajok lesznek képesek megélni nálunk. Ezért már ma olyan fafajokat kell elültetnünk, melyek túlélik a klímaváltozást. Az előadó arra is rávilágított, hogy az ember a megoldás hordozója is, a megfelelő időben való tervezéssel, az alkalmazkodási stratégiák kialakításával csökkenthetjük a klímaváltozás ütemét. A mi felelősségünk, hogy milyen irányba építjük a klímarendszert. Teszünk-e, akarunk-e tenni ezért? „ A keresztyén ember feladata ugyanaz, mint a nem keresztyéné, csak az indíttatása más, hiszen ha ajándékként fogjuk fel a teremtett világot és nem uralkodni akarunk rajta, akkor egész más belső indíttatásból állunk a kérdéshez. Mi hisszük is, még ha a számok nem ezt mutatják, hogy van értelme valamit közösen tenni” – mondta.

Victor András, az ELTE Természettudományi Karának oktatója megismertette hallgatóságát a klímaváltozás természettudományi hátterével. Beszédében hangsúlyozta, hogy klímaváltozás mindig is volt a Föld történetében, mi több, üvegházhatás nélkül földünkön az átlaghőmérséklet mínusz 18 fok körül mozogna, lényegében jégbolygóvá válna a Föld és megszűnne rajta az élet. „Az üvegházhatás tehát jó, ez teszi lehetővé az életet a földön. A problémát az üvegházhatás fokozódása okozza” – fogalmazta meg. Az üvegházhatás fokozódását pedig a vegyipari levegőszennyeződés növekedése, az égetéssel nyert energiafogyasztás okozza. A van’t Hoff szabály értelmében egy reakció sebessége a kétszeresére, háromszorosára gyorsul, ha tíz fokkal emelkedik a hőmérsékletet. Ez az összes fizikai, kémiai, geológiai, ökológiai körfolyamatra igaz, ezért különösen veszélyes az üvegházhatás gyorsulása.

Előadásában az ember újabb energiaforrások kitermelésére irányuló tevékenységeit is számba vette, kiemelve ezek ma még beláthatatlan és élővilágot megváltoztató következményeit. Mint mondta, egy egyméteres tengerszint-emelkedés ötmillió négyzetkilométernyi tengerpartot áraszt el, ami ötvenmillió ökomenekültet jelent. Az éghajlatváltozás egyenes következménye az élővilág változása, gazdasági növények területének a sarkok felé tolódása, az állatfajok magasabb helyre költözése, a nemek arányának megváltozása. Emlékeztette a jelenlévőket a 2015-ös párizsi klímakonferencia célkitűzéseire, minél szigorúbb szem előtt tartásukra, kiemelve ebben az egyes ember felelősségét.

Gondoskodó Isten

„A jövő elképzelése nem egyszerű, de ígéretünk van arra, hogy a jövő nemcsak tragikus lehet” – emelte ki Szalay László Pál lelkipásztor a keresztyén ember reményét, melynek alapja Jézus Krisztus élete, az emberiség megváltása. Mint mondta, ez nemcsak az Isten és ember közötti kapcsolatban merül ki, hanem egy egészen más dimenziót is kap, hiszen Jézus tanításai, példázatai nagyban kapcsolódnak a teremtett világhoz. Az Úr egy összefüggésrendszerben használja fel mindazokat az elemeket, adottságokat, amik körbeveszik. „Isten nemcsak teremtő Isten, hanem fenntartó és gondviselő Isten is” – fejezte ki. Ahogyan gondot visel a mező liliomairól és madarairól, szükségeikről, úgy a teremtett világról sem feledkezik el. Nemcsak az ember újjáteremtését készítette el az Úr, hanem az egész világ megváltoztatását. A reményteljes jövő elérkezéséig a tevékeny jelen ad lehetőséget számunkra a felelősségteljes, környezettudatos viselkedésre. Ebben segít minket a meggyökerezés, ha valahova tartozónak érezzük magunkat, melyben nagy szerepet tölthet be gyülekezeti életünk. Tudatosabbá válni, egyszerűbben élni, megvizsgálni, valóban szükségünk van-e szerzett javainkra, szintén kulcsfontosságú.

Workshop és díjátadás

A konferencia szerves részét alkotta Csobay Krisztina (Zöldövezet Társulás) és Horváth Boldizsár (Felelős Gasztrohős) interaktív előadása. Mindkét civil szervezet képviselője számos praktikus tanáccsal látta el az egybegyűlteket a keresztyén rendezvényszervezés még tudatosabb megtervezésével kapcsolatban. Kiemelték, hogy a rendezvény időben történő, alapos átgondolása az első fontos lépés, hiszen sokszor előfordul, hogy időhiány miatt nyúlunk a kevésbé környezettudatos megoldásokhoz. „Igyekezzünk mindig helyi és szezonális termékeket beszerezni a helyi termelőktől, ezzel is támogatva őket. Újrahasznosított vagy újrahasznosítható eszközöket használjunk, például re-poharakat az egyszer használatosak helyett, minimalizáljuk a csomagolást” – összegezte a legfontosabb tudnivalókat a Zöldövezet Társulás vezetője. Horváth Boldizsár a gyermekek környezettudatosságra nevelésében látja a legfőbb kulcsot: nagyon fontos, hogy az iskolák a környezetvédelmet és környezettudatosságot beépítsék a mindennapi életükbe, táboraikba, rendezvényeikbe.

Szűcs Boglárka, a református ökogyülekezeti mozgalom referense adta át az ökogyülekezeti címet elnyert füzesgyarmati egyházközség lelkipásztorának a díjjal járó oklevet. Mint mondta: nagy örömükre szolgált, hogy idén nyolc gyülekezett is pályázott a címre. Az ökogyülekezeti díjat a soproni evangélikus gyülekezet ezúttal már másodízben nyerte el, melyet példamutató elkötelezettségükkel érdemeltek ki.

Szoták Orsolya, fotó: Vargosz

Istent keresem

Lk 8,1–15

„...és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg:” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →