Ezerarcú anyák napja

2012. május 03., csütörtök

Az anyákat a világ számos országában megünneplik, ám szinte mindenhol más hagyomány miatt.

Pont ezt hagyták volna ki a régi görögök? Az ókori Görögországban még az istenekhez kötötték: elsősorban az istenek és istennők anyja, Rhea tiszteletére tartottak tavaszi ünnepséget, ezt aztán az ókori rómaiak is átvették, ők Rhea latin megfelelőjéről, Cibele-ről emlékeztek meg március idusán. A pogány eredetű tavaszünnepkor azonban már az édesanyákat is felköszöntötték.

Már komoly anyák napi ünnepséget ültek a XVII. századi Angliában. A böjt negyedik vasárnapját a család együtt töltötte. A szolgálók külön szabadnapot kaptak – és ekkor még nem igazán voltak szabadnapok –, hogy felkereshessék édesanyjukat, és az általuk készített süteménnyel kedveskedhessenek neki. Angliában ez a  Mothering Sunday nevű keresztyén ünnepből alakult ki, amely eredetileg nem kapcsolódik a mai anyák napja ünnephez. Ilyenkor minden család együtt elment a család templomába, az „anyatemplomba".

Az Egyesült Államokban nem a templomhoz, hanem a háborúellenességhez kapcsolódik az anyák napi megemlékezés.  Julia Ward Howe amerikai író és aktivista 1870-ben megírta Anyák Napi Kiáltványát, amellyel a háborúk ellen lépett fel. Ezt, hogy szélesebb körben elterjeszthesse, néhány nyelvre le is fordította, majd 1872-ben Londonba ment, hogy egy nemzetközi, békéért folytatott, női kongresszuson bemutassa. Bár hivatalos még nem lett, de már június hónapokban kezdték megköszönteni az édesanyákat, akiket a legnagyobb veszteség ér, amikor a háborúkban elveszítik fiaikat és férjeiket.

Ki eszi meg a bonbont?

Végül Anna M. Jarvisnak volt köszönhető, hogy 1914-ben hivatalos és nemzetközileg is elismert ünneppé nyilvánítsák – az Egyesült Államokban május második vasárnapját. Jarvis így akart emléket állítani május elején elhunyt szeretett anyjának, aki aktivistaként rengeteget tett az amerikai munkások egészségügyi helyzetének javításáért. Jarvis azonban csalódott, hogy az ünnep kommercializálódott: azt ugyanis a virág- és édességárusok, a képeslap-kereskedők karolták fel. Élete hátralévő részében folyamatos harcot hirdetett az anyák napi biznisz ellen. „Egy doboz bonbont visztek édesanyátoknak, aztán ti eszitek meg a nagy részét" – írta dohogva.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. Az akkori fiatalok tiszteletük kifejezéseként egy Európa-szerte egyedülálló emlékmű megalkotását tették lehetővé. Gyűjtést szerveztek, melyből Kaszap Károly szobrászművész elkészítette az Anyák szobrát (képünkön).

A szobor Budapesten, Pestszenterzsébeten található, ihletője egy 12 gyermekes édesanya, Melis Andrásné volt. 1933. május 28-án került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére és megkoszorúzására. A Magyar Vöröskereszt ezt a hagyományt azóta is minden évben feleleveníti és megkoszorúzza a szobrot a Melis család még élő leszármazottaival.

Egyes feltételezések szerint az anyákra való megemlékezés Magyarországon a májusi Mária-ünnepekkel összekapcsolva jelent meg. A katolikus templomokban anyák napján a „legszentebb anyát", Szűz Máriát is köszöntik. 1928-ben hivatalos iskolai ünneppé nyilvánították, és május első vasárnapjához kötötték. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfőn – a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesületének kezdeményezésére – az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.

Az eredeti tavaszi pogány ünnepek miatt a legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül május második vasárnapjára esik. De például Bulgáriában és Afganisztánban márciusban köszöntik az édesanyákat. Indiában pedig a nyugati hatásra átvett, május 10-i anyák napja mellett megtartják a Durga Puja nevű, októberi tíznapos ősi hindu anyák ünnepét is.

Az anyaság, mint jelkép. Az ember ősi kultúrájának főalakja a Nagy Isten Anya, a Magna Mater, aki a Mindenség és az istenek szülőanyja. A földdel, a természet termékenységével áll kapcsolatban. Az óind Prithivi, a nyugati sémi Asirat, a kis-ázsiai Kübelé, s a görög Gaia és Rheia alakja is egy maghaló és feltámadó istenhez kapcsolódik. Ő a földi létezés fenntartója, aki földi testet ad az égi természetű léleknek. A Bibliában Éva, a halált hozó bűn anyja a test esendőségét, míg Szűz Mária, a Megváltó anyja a megtisztult lélek örökkévalóságát képviseli. Mivel az emberi természet is kettős – égi és földi, azaz isteni és állati – ennél fogva az anya szerepe is ellentmondásos, amire talán anya és banya szavunk hasonlósága és ellentétes értelmük is utal.  A katolicizmus a Szűzanyát magával az anyaszentegyházzal azonosítja, hisz a hívek az egyháztól nyert kegyelem révén új életre születnek. A magyarság ősi hitvilágának anyaalakja a Boldogasszony Szűz Mária alakjába olvad egybe. (Részlet Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár című 2004-es könyvéből)

 reformatus.hu

 

 

 

 

 

 

Istent keresem

Jel 18

„Erős Úr az Isten, aki megítéli őt” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →