Egyházi vezetők tárgyaltak a cigányságról

2010. szeptember 02., csütörtök

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár meghívására a cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról folytattak megbeszélést.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár meghívására a cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról folytattak megbeszélést.

A tanácskozáson az egyházak részéről dr. Erdő Péter bíboros, prímás, a Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a református zsinat elnöke, dr. Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, az MKPK cigánypasztorációs bizottságának vezetője és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök vett részt, a kormányt Balog Zoltán államtitkár, Szászfalvi László államtitkár, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatási és szociális ügyekért felelős államtitkárságának vezető munkatársai képviselték – számolt be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóközleménye.

Az eseményen az egyházi vezetők bemutatták a cigányság érdekében végzett szerteágazó munkájukat. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés. A demográfiai mutatók ismeretében nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai és végső soron nemzetstratégiai kérdés.

A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a felzárkózás csak egy széles középosztályon alapuló, szolidáris társadalmi közösség kialakulásával együtt lehet sikeres. A mélyszegénység ma nemcsak romákat érint, hanem nem roma magyar családokat is, ezért kizárólag etnikai alapon nem közelíthetünk a megoldásokhoz. A felzárkózásban közös felelőssége van a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a kulturális és gazdasági élet szereplőinek, és velük együtt döntő az egyházak szerepvállalása is. Az egyházi közösségek az erkölcsi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a fölzárkózás lehetőségében és maguk is akarják azt. Az egyházak, történelmi és hitbeli hagyományaikból kiindulva, a roma integráció kapcsán is szerepet vállalnak a kultúra közvetítésében (egyházi inkulturáció), a szociális és karitatív szolgálatokban, az oktatás-nevelés területén, de a foglalkoztatásban és munkaerő közvetítésben is. Az egyházak által végzett felnőttoktatás fontos eleme a családon belül a szülők elérésének.

A résztvevők megvitatták, hogy milyen feltételek mellett növelhető és erősíthető ez a tevékenység. Szó esett elsősorban cigány fiatalok részére létesíthető, egyházi fenntartású felsőoktatási szakkollégiumokról, tehetséggondozásról, valamint a nevelőszülői hálózatban vállalt egyházi szerepről is, valamint arról, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a felzárkózási programok helyi szinten való megvalósításában. Megállapodtak, hogy a konkrét együttműködés elmélyítésére más egyházi közösségeket is bevonva munkacsoportot hoznak létre, mely az egyenrangú partnerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a kormány számára.

Istent keresem

2Krón 27

„...állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →