Magamhoz vonzok mindeneket – Református Zenei Fesztivál, második nap

2011. június 05., vasárnap

A fesztivál szombati programjában volt folk-rock és világzene a Bakáts téren, a teológia Ráday utcai dísztermében énekkarok léptek fel, a Kálvin téren együtténeklés és kreatív istentisztelet várta az érdeklődőket.

„Hidd el, hogy rólad szól ez a kétezer éves ének” – énekelték sokan a folk-rock zenét játszó Szkítiával a Bakáts téren, ahol fellépett a világzenében utazó Makám is. Énekkarok komoly kórusművekkel és könnyedebb dalokkal a teológia Ráday utcai dísztermében. Együtt éneklés sok száz résztvevővel, és kreatív istentisztelet a Kálvin téren. Református Zenei Fesztivál, szombati összefoglaló.

Zenekarok a népzene jegyében

A délelőtt ezúttal a gyerekeké volt, hiszen számos család látogatott ki a Fesztiválra. Őket szórakoztatták a Magyar Tekerősök és a Berka együttes, a moldvai csángónépzene jeles képviselői, akik később a felnőtteknek is húzták a Bakáts téren. A zenekart a színpadon a Szkítia együttes követte. A népzenéből táplálkozó, folk-rock zenét játszó csapat jogosan visszatérő vendége különböző református rendezvényeknek. Dalaikban magyarságtudatukról tesznek tanúbizonyságot. Ezúttal is elhangoztak tőlük legismertebb számaik, többen velük dalolták: „Hidd el, hogy rólad szól ez a kétezer éves ének” refrénjüket.

Később a világzenét játszó Makám lépett fel, akiket a felkonferáló eként mutatott be: Magyarország legismertebb etno-avantgárd zenekara, beszéljen helyettem zenéjük. Ők a világzene elismert követei hazánkban.

A fellépők sorát az Ismerős arcok zárta, akik a nap legnépszerűbb csapatának bizonyultak. A formáció ugyan alapvetőn rockzenét játszik, de dalaikba beledolgozzák népzenei és irodalmi hagyományainkat is. Üzeneteik a testvéri- és a hazaszeretetről szólnak. 

A nap ünnepélyes befejezéseként, az Összetartozás Napja és a Magyar Református Egység tiszteletére az összes téren levő közösen énekelte el a Magyar Himnuszt.

Az énekkarok mosolyt csaltak az arcokra

Az Erkel Ferenc Vegyeskar Cseri Zsófia karnagy vezényletével nagy sikerű, teltházas koncertet adott a Károli Gáspár Református Egyetem Dísztermében. A főként egyházi témájú műveket, zsoltárfeldolgozásokat felsorakoztató műsor végére két könnyedebb kórusdarab is került. Az utolsó mű, a Tréfás Pisztráng - mely Schubert jól ismert Pisztráng ötösének feldolgozása -, mosolyt csalt az arcomra. Nem csak lelki élményt kaptam, de vidámsággal is feltöltődtem, nyilatkozta egy idős hölgy.

A Kálvin téri református templomban az együtténeklésé volt a főszerep. Itt került sor az énekkarokat és a jelenlevő gyülekezetet is bekapcsoló, orgonával és szimfonikus zenekarral kísért éneklés második alkalmára, ahol a jól ismert dallamok mellett újakat is megismerhettünk. Nagy Csaba Zoltán oboaművész, zeneszerző, a Debreceni Nagyerdei Református Kamarakórus és Zenekar karnagyának fülbemászó énekfeldolgozásaival találkozhattunk, többek között saját zenei együttesnek előadásában.

Hallhattunk zsoltárokat, népénekeket. A gyülekezetben gyakran felhangzó énekekbe a közönség is bekapcsolódott. A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium hatfős csapata, akik idén csak hallgatóként vettek részt a koncerten, a délután végére megígérték, jövőre ők is beszállnak a többszáz tagú karba.

Bogár László professzor volt a szombati kerekasztal-beszélgetés vendége

A Szentlélek kreatív ereje

A kreatív istentisztelet, amelynek házigazdája a Crescendo Hungary és annak munkatársa Bereczk Eszter volt, először jelent meg a Református Zenei Fesztivál programjában. A vezértéma a közelgő Pünkösdre való tekintettel a Szentlélek kreatív ereje volt. Az igei alkalmon, a zenén túl más művészeti ágak is szerepet kaptak, a táncművészet, a jelbeszéd és a képzőművészet is.

Az istentisztelet Händel C-dúr szonátájával kezdődött, amit Páll László, a vendéglátó Kálvin téri templom lelkészének köszöntője követett. Nem csak a művészetektől kreatív az istentisztelet, hanem azért is, mert sokkal aktívabb részvételt követel a szolgálattevőktől és hallgatóktól is, mondta.

Ezután Bódiss Tamás megénekeltette a hívőket. A Református Énekeskönyv 127. zsoltára, Ha nem az Úristen építi a házat hangzott fel, majd Telemann Pünkösdi kantátája szólalt meg Trubin Beáta szoprán énekesnő előadásában.

Az igét Majoros Szidónia olvasta fel János evangéliumából. „Bizony, bizony mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal sokszoros termést hoz” (Jn 12,24-36).

Az igeszolgálatot Bacskai Bálint lelkipásztor végezte. Az evangéliumából Jézus ezen szavait ragadta ki: „Én pedig ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket” (Jn 12,32). Vagyis a felemeltetett Jézus vonzásában vagyunk, értelmezte a lelkipásztor. Miért vonzó Isten fia, miért vágyódnak utána, kérdezte. Lukács evangéliumában láttatja, hogy amikor Krisztus beszél tanítványaihoz, megáldja őket, miközben vétetik fel az Atyához. Vagyis számunkra Jézus a fentről jövő áldás, aki emiatt az áldás miatt lehet vonzó.

„A pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya”, írja szintén János evangéliuma (Jn 14,26). Miként lehet, hogy annyi keresztény hallott a Szentlélekről, és mégsem bízik az Úrban, tette fel az újabb kérdést Bacskai Bálint. Elfelejtkezünk arról, hogy a Fiú értünk halt meg a kereszten. Jézus tudta, hogy meg fogunk feledkezni róla, ezért küldte a Szentlelket, magyarázta az igehirdető. A Szentléleknek az a szerepe, hogy eszünkbe jutassa, van Megváltónk. Ezért is lehet vonzó Jézus, mert van, ami emlékeztet rá, zárta le gondolatsorát a lelkész.

Az istentisztelet utolsó mozzanataként az Ó, te áldott fény énekre egy érdekes liturgikus táncot láthatott a közösség.

A Reformtátus Zenei Fesztivál honlapja

Kováts Annamária, fotók: Kalocsai Richárd

Istent keresem

2Tim 1,15–18

„...az Ázsiában lévők mind elfordulnak tőlem...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →