A Makkai-család jelentősége az erdélyi és magyarországi református egyház művelődéstörténetében

2011. december 01., csütörtök

„Az igazak emlékezete áldott.” (Péld 10:7) Ezzel a bibliai igerésszel nyitotta meg Balla Péter a Károli Gáspár Református Egyetem rektora a Magyar Tudomány Ünnepe 2011. évi rendezvénysorozatába illeszkedő előadássorozatot az egyetemen. A rendezvény szellemiségének középpontjában a Makkai-család művelődéstörténeti jelentőségű munkásságának bemutatása állt, mely hosszú évtizedek óta meghatározója a magyar reformátusok szellemi és lelki életének.

„A Makkai-család jelentősége az erdélyi és magyarországi református egyház művelődéstörténetében” című konferenciát november 29-én rendezték meg a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsésztudományi Karán, melyre az egyetemről, a Magyar Tudományos Akadémiáról, sőt határon túlról is érkeztek előadók. A résztvevők elmélyedhettek Makkai Sándor erdélyi magyar író valamint református püspök, fia, Makkai László történész illetve Illés Lajos, református kántor, Kossuth-díjas zenész (felesége: Makkai Lilla) életművében, és képet kaphattak a család egyházi szolgálatáról és társadalmi szerepvállalásáról is.

Balla Péter rektor köszöntötte a konferencia résztvevőit

Sepsi Enikő a KRE dékánja az esemény jelentőségét így foglalta össze: „Ez a rendezvény nem pusztán a Magyar Tudomány Ünnepének sorozatába illeszkedik. Azon stratégiai törekvésünket is kifejezi, amelynek keretében az immáron egyesült Kárpát-medencei református egyház égisze alatt igyekszünk határon túli kapcsolatainkra is figyelni, így számunkra a konferencia kiemelkedően fontos.” A kezdeményezést Tőkés László egykori református püspök, az Európai Parlament alelnöke, és Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke levélben üdvözölte.

Az erdélyi református egyház közel négyszázötven éves történetében aligha találni olyan teológust, aki ne lett volna irodalmár is egyben, Makkai Sándor mégis kiemelkedik közülük. Hívő szívvel alkotó író volt, aki hagyatékát anyaszentegyháza és a nemzet szolgálatába állította, és akinek tudományos munkáin is átüt a művészi érzékenység. Ő maga is alig hihetett abban az ábrándban, mely általános emberszeretettel és toleranciával kecsegtette az egymásnak feszülő népeket és kissebségeket, mégis egyike lett azoknak, akik világgá kiáltották és eszmeiségében előkészítették a változást, amely napjainkban a határok fölötti nemzetegyesítésként ölt testet. Fia, Makkai László munkásságának első szakaszában szintúgy főként Erdély történetével, a magyar-román történelmi kapcsolatokkal foglalkozott, Illés Lajosnak pedig – ahogy Tőkés László fogalmazott – „még csak Erdélybe sem kellett mennie ahhoz, hogy keserű történelmi ihletésű dalainak valóságát megtapasztalja.”

Fekete Károly előadása közben

„A Makkai család hosszú évtizedek óta meghatározója a magyar reformátusok szellemi, lelki életének. Különböző tagjai – a maguk szolgálati területén – maradandót alkottak, és segítették az egyház szolgálatát, és az egyház szolgálatának társadalomban való  hatékony megjelenítését” – írta Bölcskei Gusztáv, aki szerint a méltó megemlékezés mellett Istennek is hálát kell adnunk azért, hogy az emberi képességek felhasználásával az Ő egyházának építésében, és a magyar nép nevelésében maradandót alkothattak.

Makkai Sándor életét és munkásságát méltatta ifj. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, az erdélyi reformációról tartott előadást Oborni Teréz történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a püspök közösségeiről beszélt Sipos Gábor, kolozsvári főlevéltáros. Huszár Pál, az MRE Zsinatának világi elnöke, Péter Katalin, az MTA munkatársa, Papp Sándor, a KRE BTK docense, Dusnoki József és Balaton Petra, a KRE BTK adjunktusai előadásaikban Makkai László szerteágazó munkásságát, történészi tevékenységét, az egyházi gyűjtemény élén végzett munkáját, tudományos kutatásait, eredményeit és közéleti tevékenységét, Erdély felzárkóztatására tett kísérletét méltatták. Szilasi Alex, az MTA Nívódíjas zongoraművésze Illés Lajos zenéjén keresztül írta le a korszak világszemléletét. Bánsági Csaba, történelem szakos hallgató Illés Lajost, mint kisoroszi kántort mutatta be, Ábrahám Endre pedig Makkai Sándor digitalizált életmű-honlapjáról beszélt.

Németi Noémi – reformatus.hu, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Jel 21,9–27

„Nem láttam templomot a városban..." tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →