A magyar egyházak Sztálin idején

2013. március 08., péntek

A Terror Háza Múzeumban a Sztálin-világ, A kommunizmus ára című kétnapos nemzetközi konferencián Szabó István püspök a sztálini Magyarország egyházpolitikájáról beszélt.

A Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén március 6-7-én számos külföldi és magyar előadás világította meg a sztálini diktatúra eddig kevésbé feltárt területeit. Horváth Miklós a kommunista erőszakszervezetekről, Miklósi László a sztálinista oktatáspolitikáról beszélt. Gasan Gusejnov A diktatúra nyelvét elemezte, míg Rudolf Germanovics Pihoja Sztálin és Kelet-Európa viszonyába vezette be a hallgatóságot.

Szabó István dunamelléki püspök Békepapok a nép ópiuma ellen – egyházpolitika a sztálini Magyarországon címmel tartott előadást. A sztálinista egyházüldözés egyetemesen volt egyházellenes, minden felekezetet érintett, a mára pejoratív értelművé vált, a kollaboráció szinonimájaként használt békepapi mozgalom pedig végigkíséri a kommunizmus történetét – mondta.

Utalt arra, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után újraszervezték a békepapi mozgalmat, amelyben voltak „jóhiszemű reformerek, karrierbajnokok, és a pártállam ügynökei". Kiemelte: jelenleg hátra van még a Rákosi-éra és a kádárizmus egyházpolitikájának kiértékelése, s „az érintetteknek is szembesülniük kellene mindezzel". Mint mondta, a pártállam „keserű örökséget hagyott hátra az egyházak számára, saját keserves múltunkat", mert „a múltfeltárás adós az ügynökkérdés teljes feltárásával". Annak a véleményének is hangot adott, hogy a nyílt kollaborálás, azaz a békepapi mozgalom az egyházaknak „feltehetően lényegesen nagyobb kárt okozott, mint számos titkos művelet", ugyanakkor vitatkozott azokkal a kijelentésekkel, melyek szerint a békepapi mozgalom mentette volna meg a sztálinizmus idején az egyházakat.

Rámutatott, a békepapság egyik funkciója az egyházak megosztása volt, a magyarországi pártállam pedig a katolikus klérus megosztására is kísérletet tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a kollaboráns református egyházvezetők" Mindszenty József bíboros 1948-as letartóztatásakor azt hangoztatták, hogy a katolikus egyházi vezető nem az egyházüldözés következtében került börtönbe, hanem azért, mert „reakciós politikát" folytatott. Hozzátette: Mindszenty 1956-os kiszabadulása utáni első intézkedéseinek egyike volt, hogy a békepapi mozgalom tagjainak megbízatását visszavonta.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy ha a totális államnak kizárólag az egyházakkal szemben kellett volna fellépnie, akkor ma minden bizonnyal a felekezetek nem is léteznének.

MTI/reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián

Istent keresem

Jel 19,11–21

„…ő tapossa majd a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →