A lélek is gyógyulhat Hévízen

2019. április 18., csütörtök

Hévízre évente több mint kétszázezer ember utazik gyógyulni és pihenni. Vannak azonban, akik nemcsak testi gyógyulásra, hanem lelki épülésre és feltöltődésre is vágynak – őket várja és fogadja is a hévízi református gyülekezet. A Kossuth Rádióban húsvéthétfőn bárki meghallgathatja, hogyan ünnepelnek ebben a zalai közösségben.

A gyülekezet megerősítését kapta feladatául Péntekné Vizkelety Márta, amikor 2013-ban az akkor még missziói hévízi gyülekezetbe került. Ennek elvégzése sikerült is, hiszen három éve anyaegyházközséggé váltak, vagyis önállóak lettek. A templom – amelyet az evangélikusokkal közösen használnak – megtelik vasárnaponként. Átlagosan hetven ember hévízi, a többiek turisták – utóbbiakról később még szó lesz. Vannak reformátusok, akik Erdélyből vagy Kárpátaljáról költöztek Hévízre vagy a környékre. Őket a lelkésznő, miután tudomást szerzett ittlétükről, meglátogatta, invitálta a közösségbe. A másik lehetőség a gyülekezetépítésre a gyerekeken és a fiatalokon át vezet. „Amikor jöttem, négy hittanos volt. Ma ötvenegy gyermeknek tartunk hittanórákat Hévízen és a hozzánk tartozó Alsópáhok, Felsőpáhok, Nemesbük és Karmacs települések oktatási intézményeiben" – mondja Péntekné Vizkelety Márta, aki szerint a legfontosabb, hogy a gyermekeket, fiatalokat megszólítsák. Népszerű a gyülekezetben a gyermek-istentisztelet, az ifi és a nyári tábor is.

Kabátokkal, pulóverekkel várták Jézust

Ottjártunkkor a virágvasárnapi történetről tanultak a gyerekek. Kabátjaikat, pulóvereiket a lélekben érkező Jézus elé terítették a szűk gyülekezeti teremben. Közülük Ellával, Dórival és Kristóffal beszélgettünk, tetszett nekik a szemléletes példa. Elmesélték: örülnek a kézműves foglalkozásoknak. Ma tojástartót vágtak-ragasztottak, szalagot kötöttek rá, a végén meglepetés csokoládétojást tettek a kis kosárba. Kristóf külön kiemeli, hogy örül, milyen sokan voltak. Társai mesélnek a fiúcska költői ambícióiról. A legfrissebb gyülekezeti újságban most jelent meg Ábrahám című verse, amelyet egy gyermek-istentisztelet ihletett.

Kotora Pál János és felesége, Erika tartják a gyermek-istentiszteleteket. Amikor nem a gyülekezetben szolgálnak, kereskednek: szuveníreket, fürdőkellékeket és ruházati kiegészítőket árulnak. „Négy éve, egy húsvéti istentiszteleten tértünk meg. Istentől kaptuk a feladatot, a késztetést, hogy gyermekekkel foglalkozzunk" – mondja Pál, aki azóta presbitere is a közösségnek. A húsvét így számukra kétszeresen ünnep, Jézus feltámadása mellett saját újjászületésükre is emlékeznek. Örömmel foglalkoznak a gyerekekkel, boldogok, hogy egyre több fiatalnak adhatják át az evangélium üzenetét. Nyaranta már hittantáborokat is tartanak a gyülekezetben, a közeli Balatongyörökön.

 

Turisták, angyalok

Hévíz Magyarország meghatározó turisztikai helyszíne. Egy év alatt kétszázezer turista fordul meg az alig ötezer fős városban. A tó gyógyvize enyhülést adathat például ízületi kopásra, ízületi gyulladásra, csontritkulásra és pikkelysömörre. 2018-ban több mint egymillió-kétszázezer vendégéjszakát töltöttek itt a pihenők. Az idelátogatók nagyjából hatvan százaléka külföldi, a német és az orosz turisták kilenc-tíz napot töltenek Hévízen. Akik beutalóval érkeznek a reumakórházba, akár két vagy három hetet is itt tölthetnek a gyógyulás érdekében. A kórházban minden vasárnap tartanak ökumenikus istentiszteletet, ott az alkalmakon átlagosan húszan vesznek részt. Sokan a Helikon utcai templomba mennek vasárnapi istentiszteletre, a most húszéves templom rendre meg is telik.

„Minden héten köszöntjük a turistákat az istentiszteleten" – mondja a lelkipásztor, aki hangsúlyozza, fontos a közösségüknek, hogy szeretettel hívják, várják a pihenőket: „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg" (Zsid 13,2) – idézi a Szentírást.

Jeliszej a hittanórán

A városban járva nem kell különösebben fülelni, hogy orosz szót halljunk. Hévíz és Keszthely térségében négyezer orosz él, többségük orosz ortodox felekezetű, nekik hamarosan templom is épül a magyar kormány támogatásával, a telket már kijelölték, a tervek elkészültek. Néhányan azonban protestánsok az oroszok közül. Így fordulhat elő, hogy az egyik hévízi első osztályban a magyarul alig beszélő orosz Jeliszej a református–evangélikus összevont hittanórára jár. Még rajzokkal kommunikálnak, így tanulta Jeliszej a teremtést és az özönvíz történetét is. Immár ötéves hagyomány, hogy a hévízi templomban évente nyolc komolyzenei programot szerveznek. „Ezekre az alkalmakra sok orosz testvérünk eljön, nagyon szeretik a komolyzenét" – mondja Péntekné Vizkelety Márta lelkipásztor. A következő koncertet április 26-án tartják, akkor a Balaton kórus szolgál majd közöttük.

Geológiai csoda

„Nemcsak a testemet kell gyógyítani, hanem a lelkemet is" – olvasható egy bejegyzésben a templom vendégkönyvében. Gyakran mondják a betérők, hogy otthon csak alkalmanként járnak el templomba, de itt szükségét érezték a jelenlétnek. A lelkipásztor tapasztalja, hogy a testi gyógyulás vágya mellett a lelki táplálékra és gyógyulásra is mekkora szüksége van az embereknek. Megfigyelhető az is, hogy aki otthon rendszeresen eljár a templomba, Hévízen is keresi a lehetőséget. „Nyaranta szinte minden héten köszönthetek egy-egy lelkészt az istentiszteleten, aki itt pihen" – árulja el Péntekné Vizkelety Márta.

Több hévízi református úgy véli, hogy a tó maga Isten csodája. A lelkésznőben például adventben a városi koszorúnál, az ünnepi hangulatban fogalmazódott meg, hogy a tó az Úr gyógyító ajándéka: „A gyógyvíz a testet regenerálja, gyógyítja, míg Isten Igéje éltet, megnyugtat, táplál és erőt ad. A kettő Hévízen összefügg."

Spanyolországból is hallgatják a közvetítést

Húsvéthétfőn a Kossuth Rádióban a hévízi gyülekezet húsvétvasárnapi istentiszteletét hallhatják majd a rádióhallgatók. „Örömmel és izgalommal készülünk" – mondja a lelkipásztor. A húsvét különösen fontos az életében, mert a nagypéntek és a húsvét megértése változtatta meg az életét tizenhat éves korában, amikor megtért. „Erről a reménységről szeretnék bizonyságot tenni a gyülekezetben és a rádióhallgatók előtt is" – teszi hozzá.

A közvetítésnek Papp Gábor, a gyülekezet gondnoka, Hévíz polgármestere is örül. Spanyolországban lesz húsvétkor, onnan hallgatja majd a hévízi istentiszteletet az interneten keresztül. Egyébként előbb volt presbitere, majd gondnoka a gyülekezetnek, mint hogy polgármesternek választották volna, de továbbra is ragaszkodik a közösséghez. Kevés a szabadideje, tizenöt éve nem fürdött a hévízi tóban, holott rajong érte. Papp Gábor nem hívő családban nőtt fel, felnőttkorában tért meg, húszévesen keresztelkedett és konfirmált. Katolikus felesége nagy hatással volt hitéletére, ő mégis a református egyházban talált otthonra. Megkeresztelkedése után tudta meg nagymamájától, hogy sok évtizeddel korábban családi házukban tartották az első hévízi református istentiszteleteket a maréknyi itt élő reformátusnak. Papp Gábor ma is abban a házban él.

Bárzongoristából kántor

A gyülekezet legidősebb presbitere a kilencvenéves Szonda Gyula, aki bárzongoristaként kereste a kenyerét hol külföldön, hol Magyarországon. A munka hozta Hévízre, végül itt maradt. Miután nyugdíjba ment, 1990-ben Hollandiából hozott egy elektromos orgonát, úgynevezett heimorgelt, amelyen négy éven át kísérte az istentiszteleteket. Ekkor húszan-huszonöten voltak egy-egy vasárnap. Ezt az időszakot bimbódzóként emlegeti Gyula bácsi, aki nagyon örül, hogy Isten megadta a gyarapodást, és ma már akár százan is vannak az istentiszteleteken. Gyula bácsi „templomszolgaként" hivatkozik magára, örömmel jön, ha harangozni kell, vagy kinyitni a templomot a villanyszerelőnek, és ha szükség van rá, a gyülekezet kántorát is szívesen helyettesíti. Ő lakik a legközelebb a templomhoz, amely mellé nem építettek parókiát – a lelkészek a közelmúltban erre a célra vásárolt ingatlanban laknak néhány percnyire onnan.

Napelemeket telepítenének

Dabóczi István 2000-ben költözött családjával Hévízre, akkor nyitották meg szállodájukat. Miskolcról származik, édesapja az avasi templomban szolgált. Elérzékenyülve mondja: hálás, mert sokat köszönhet a református egyháznak, kereste a kapcsolatot a hévízi gyülekezettel. Úgy érzi, sok tálentumot kapott Istentől, és szeretné ezt valamiképpen viszonozni. A gyülekezetben alapítványuk ügyeit rendezi, illetve azon dolgozik, hogy napelemeket telepítsenek a templomhoz. Ezzel szeretnék a fűtést és a világítást is megoldani, és némi megtérülést is remélnének az új energiaforrástól.

Péntekné Vizkelety Márta elárulja, hogy szeretnék bővíteni a gyülekezeti termet, de a több tízmillió forintos beruházásra nincsen forrás. Bíznak benne, hogy megtalálják a lehetőséget a beruházásra, mert új teremre mindenképpen szükségük van – a régiben tartják a bibliaórákat, a gyermek-istentiszteleteket és az ifiket is, és mára már egyértelműen szűk a hely az egyre gyarapodó hévízi reformátusoknak. 

Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja húsvéti számában.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió