Bús Balázs kiemelte, hogy Deák Zoltán élete egybeforrt Óbuda, ezen belül Csillaghegy elmúlt nyolc évtizedének történetével, és igazi nagy családdá formálta a gyülekezetet, emellett sokrétű lokálpatrióta szolgálatot végzett közössége javára.

Deák Zoltán – a csillaghegyiek szeretett Zoli bácsija – már nyolcvanadik évében jár, de fiatalos erővel és derűvel, fáradhatatlanul végzi ma is szolgálatát. Csillaghegyen született, 1932 húsvétján az ő neve került be elsőként a csillaghegyi református keresztelési anyakönyvbe. A református teológia elvégzése után 1957 tavaszán segédlelkészként kezdett szolgálni Csillaghegyen, majd tizenhárom és fél év vidéki (Kiskunhalas, Ordas) „kitérőt” követően, Tóth Ernő lelkipásztor elhunyta után 1971-ben tért haza Csillaghegyre, s harminc évig vezette lelkipásztorként a gyülekezetet. Sokat segített a békásmegyeri templom megépítésében, az ottani gyülekezet létrehozásában is. Tíz éve ment nyugdíjba, akkor feleségével, Zsuzsannával Szentendrére költözött, de továbbra is a csillaghegyi gyülekezet tagjai, és nyugdíjasként is hűségesen és áldozatosan szolgálják Istennek népét. Zoli bácsit meglepetésként érte, hogy kitüntetik, úgy érzi, ezt nem csupán a III. kerület gyermekeként, polgáraként, hanem kifejezetten a lelkészi szolgálatáért kapta, ami az élete. Mi, csillaghegyiek több nemzedéke, hálás szívvel köszönjük Deák Zoltánnak, amit eddig tett értünk, és Isten áldását kérjük életére, családjára, további szolgálatára.

Faggyas Sándor