Missziói felfedező túra hollandokkal és csehekkel

2014. május 28., szerda

Az MRE nyolcfős küldöttséggel vett részt május 21 és 23 között azon a háromoldalú tanácskozáson, amely a Holland Protestáns Egyházzal (PKN) és Cseh Testvérekkel közös hároméves partnerség kezdő lépéseként az egyház missziói szolgálatának új formáit keresi a szekularizált környezetben.

Arjan Plaisier, a PKN főtitkára és az esemény házigazdája a nyitóestén azzal köszöntötte a felfedező út nyolc-nyolc magyar és cseh résztvevőjét, hogy kiemelte a kezdeményezés úttörő jellegét. A PKN hagyományosan nem ápol ugyanis formális egyházközi partnerséget, a két közép-európai egyház vezetőivel és szakértőivel találkozva az elmúlt két évben megérett mégis a gondolat, hogy az egyház missziói szolgálatának kihívásairól, lehetőségeiről és tapasztalatairól a résztvevő egyházak konkrét terveit és kezdeményezéseit megismerve, a nyugat- és közép-európai közeg egybevetésével folyjék eszmecsere. A gyakorlati tapasztalatcsere éppúgy része a három évre szóló, alapvetően három látogatásra épülő partneri együttműködésnek, mint a szociológiai és teológiai reflexió.

A kölcsönös tanulás és közös úton lét a misszió és tanúságtétel új és friss formáinak ösztönzése mellett távlatosabb célokat is szolgál. A résztvevők a három év tapasztalatát a 2016-ra tervezett prágai záró tanácskozás alkalmával tervezik útmutatás formájában megosztani a Református Egyházak Világközösségének európai tagegyházaival. A konkrét célt és a határozott idejű együttműködés részleteit megállapodás formájában rögzítették a felek a látogatás zárónapján. A csehek részéről Joel Ruml és Lia Valkova egyházi és világi elnök, magyar részről Ódor Balázs külügyi irodavezető, a PKN képviseletében pedig Arjan Plaisier látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A megállapodás az előzményekről szólva emlékeztet arra, hogy Dr. Arjan Plaiser, a PKN főtitkára 2012-ben az Cseh Testvéreknél és az MRE-nél tett látogatásai alatt a PKN mindkét testvéregyháza kifejezésre juttatta abbéli kívánságát, hogy megerősítsék a PKN-nel való együttműködésüket.

Az egyházlét kihívásai Hollandiában

A PKN pillanatnyilag nagyjából 2 millió megkeresztelt tagot tart nyilván. A gyülekezeti tagok száma tíz év alatt mintegy 500 000 fővel csökkent. A korábbi két legnagyobb református egyház és a kicsiny evangélikus közösség egyesülésével tíz éve létrejött új egyház az egyesülés folyamán saját identitásának kérdésével is tudatosan szembesült. Arjan Plaisir szavaival újból ki kellett találniuk mit jelent egyháznak lenni. A hagyományos gyakorlatra és a Hollandiában korábban erős társadalmi beágyazottságra építő egyház nem csak létszámban csökken, hanem lélekben is elfogy. A missziói megújulás nélkül nincs tehát új kezdet a „keresztyénség utáni" korban. A főtitkár elmondta, hogy a PKN erős központi koordinációval és támogatással indított olyan helyi közösségek bevonására építő kezdeményezéseket, amelyek ezt a megújulást ösztönözhetik.

Az új gyülekezetek indítását és gondozását koordináló központi irodában hét munkatárssal végzik a gyülekezetplántálás elengedhetetlen feladatát. Nynke Dijkstra, a szolgálat vezetője elmondta, hogy távolról sem volt magától értetődő az egyházban elfogadni a kezdeményezést. A hanyatlás élménye, a fogyás és befolyásvesztés miatti aggodalom kellett ahhoz, hogy a korábbi elutasítás helyére a gyülekezetek együttműködés, a parokiális joghoz való tradicionális ragaszkodás helyére a misszióban való összefogás szelleme lépjen.

Gyakorlatközpontú eszmecsere

A holland szervezőcsapat, amelynek a főtitkáron túl tagja volt többek között Karin van den Broeke a PKN zsinatának moderátora (lelkészi elnöke), Jan Ouwehand, a GZB nevű missziói szervezet igazgatója és Rommie Nauta, a PKN külügyi irodája és a „Kerk in Actie" külmissziós szervezet vezetője, a gyakorlati tapasztalatcserét tartották szem előtt a kétnapos program előkészítésekor. Olyan együttműködés elindítását célozták meg, amely tartalmánál fogva többletértékekkel, érdemileg járulhatna hozzá a szélesebb ökumenikus együttműködéshez is. A "helyi gyülekezetek tehermentesítését" és „száz új missziói pont felállítását" szolgáló kezdeményezések bemutatásával és azok kiértékelésével olyan kérdésekre keresték a választ, mint a nyugat- és kelet-európai kontextus hasonlóságai és eltérései, a missziói teológia és gyakorlat különbségei, illetve az, hogy a PKN mivel járulhatna hozzá az általa az elmúlt években nyitott „missziói frontvonal" bemutatásával a partneregyházak hasonló vállalkozásának bátorításához.

A "learning-as-we-go" azaz a „folyamat közbeni tanulás" koncepciójára építünk. Minden találkozást kiértékelünk, annak érdekében, hogy használhassuk azok tapasztalatait és meglátásait a következő látogatás megrendezése során. A meghatározott időkeretben zajló program átmeneti jellege megóv attól, hogy egy hosszútávon fennálló privilegizált csoportot hozzunk létre, ami kizárna más, a kölcsönös kapcsolatok megerősítésében érdekelt egyházakat. Egy olyan munkamódszer kialakítására törekszünk, amelyet a REV Európa más tagegyházai is használhatnának a jövőben. (Részlet a háromoldalú megállapodásból)

A magyar delegáció összetétele híven tükrözte a kitűzött célokat és a partnerek elvárásait. A Tarr Zoltán zsinati tanácsos vezette küldöttség tagjai voltok Lőrincz Szabolcs pénzügyi osztályvezető, a GEKE egyházreformmal foglalkozó szakbizottságának tagja, Dr. Ferencz Árpád egyetemi docens, a Doktorok Kollégiuma főtitkára, Kanizsai-Nagy Dóra, az MRE menekültmissziójának igazgatója, Velkey Laura az MRE cigánymissziójának koordinátora, Hámori Ádám szociológus, az egyház-szociológiai bizottság tagja, valamint Ódor Balázs és Erdélyi Diána, a külügyi iroda munkatársai.

Közösen az egyházlét friss kifejezési formái felé

A „felfedező túra" péntek délelőtt kiértékeléssel ért véget. A résztvevők kiscsoportos beszélgetésekben és plenáris eszmecserében osztották meg a benyomásaikat, kérdéseiket és gondolataikat arról, hogy a program milyen irányban folyjék az elkövetkező két évben. Fontos feladatként fogalmazódott meg az egyes országok egyház szociológiai kutatásainak alaposabb összevetése és a teológiai reflexió is. Abban mindhárom egyház képviselői egyetértettek, hogy a hagyományos parokiális rendszer ugyan bizonyos környezetben működőképes, máshol, leginkább nagyvárosi környezetben, nem alkalmas az egyház missziói küldetésének megélésére. Nagy kihívás, hogy az újszerű kezdeményezések, újonnan plántált gyülekezetek és közösségi formák hogyan tudják inspirálni a hagyományos gyülekezeteket.

Az együttműködés gyakorlati éle ellenére nem a módszerek az érdekesek, hanem az inspiráció arra, hogy valóban tegyük is, amit hiszünk és belevágjunk az egyházi lét új kifejezési formáinak felfedezésébe. Valamennyi egyházban vannak még a lelkes emberek, karizmatikus és elkötelezett lelkészek és önkéntesek, valamint új kezdeményezések, akiket - akár holland mintára – tudatosan támogatni és példájukat ismertté tenni az egyházvezetés feladata – hangsúlyozta mintegy összefoglalásként a PKN főtitkára. A társadalom egyházról alkotott képe túlnyomóan negatív még Hollandiában is, de a szekularizáció, amely Csehországban egyértelműen a legerősebb, mindhárom egyházat új helyzet elé állítja. Esélyként megélni az egyház térvesztését arra, hogy az egyház valóban azt tegye, amiért van: tanúskodjon az adott közegnek megfelelően Krisztus evangéliumáról – talán ez a legnagyobb kihívás, amely a három egyház együttműködésében vezérfonalul szolgálhat a későbbiekben, így a 2015 májusára tervezett budapesti találkozás alkalmával is.

Külügyi Iroda

Istent keresem

1Thessz 1

„...sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →