Két értékrend ütközik

2013. november 14., csütörtök

„Az egyházban nincs helye a világnak. Jézus szerint az istentagadás, ha az egyház beengedi magába az idegen lelket" – a XIII. zsinati ciklus 13. ülésszakát, csütörtökön Takaró András délpesti esperes áhítata nyitotta.

„Az egyháznak a Jézus a fundámentoma, A szent Igére épült fel lelki temploma" – a 392. dicsérettel kezdődött a Magyarországi Református Egyház XIII. zsinati ciklusának 13. ülésszaka november 14-éna budapesti Abonyi utcai zsinati székházban. A csütörtök reggeli áhítatot Takaró András délpesti esperes tartotta a református bibliaolvasó kalauz e napra kijelölt Igéje (Jn 15,16-19) alapján.

Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ. (Jn 15,16-19)

„Úgy érezzük, minket nem is gyűlöl a világ, nem kell szenvednünk azért, mert reformátusok vagyunk" – kezdte igemagyarázatát Takaró András. A kiskunlaczházi református lelkipásztor szerint nagy baj, ha ez így van, mert „akkor elfelejtettük, hogy a világ sötét lelke, mely Jézust sem fogadta be, nem tud megváltozni." Utalt arra, hogy az evangéliumok szerint Jézus választja ki a tanítványait, összeköti életét velük. A világ válasza erre elutasítás, gyűlölet. Szerinte a világ és a fölülről újjászületettek értékrendje élesen elkülönül, mert az övéit Isten Lelke átformálja, mert Jézus tanítványaiban megjelenik Isten királyi uralma, hatalma, ereje, tisztasága.

Az esperes arról beszélt, hogy Krisztus egyházának egyértelmű küldetése van: „Bizonyságot tenni a Megváltóról, minden más tévedés, még ha jószándékú is." Az oktatás, a diakónia, a szeretetszolgálat szerinte csak innen indulva nyer értelmet. „Az egyházban nincs helye a világnak. Jézus szerint az istentagadás, ha az egyház beengedi magába az idegen lelket" – utalt Takaró András a liberalizmus, aktuálpolitika beszüremkedésére.

„Aki felülről született, már nem a világé. Egyértelművé formál az Isten lelke. Nincs kompromisszum a világgal" – a dunamelléki zsinati tag szerint Jézus azért beszélt így az utolsó vacsorán, hogy megóvja övéit az eleséstől. Rámutatott: a múltban minél többen vallották Krisztust Uruknak, annál erősebb volt a gyűlölet a keresztyének iránt.

Kitért a kommunizmus – a fizikai és a lelki félelem – korszakára is, amikor az egyház osztályidegen lett, békepapok, ügynökök prédikálhattak a szószékekről. Sajnálatát fejezte ki, hogy ezt a terhes örökséget egyházunk a mai napig nem zárta le.

„De Isten tudott jót kihozni ebből is: a kor megvallatta az embert, egyértelmű volt, hogy Krisztussal vagy ellene, s rámutatott, mi az a gyűlölet, amit Krisztus elviselt értünk."

Nyitó áhítata végén Takaró András arra kérte a Mennyei Atyát, adja meg a vezetést, hogy a világ lelke ne lehessen jelen a zsinati ülésen sem.

Feke György, kép: Varga Gábor Vargosz

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió