Európai útkeresés Budapesten

2013. július 06., szombat

A magyar fővárosban ülésezik július 3. és 8. között az Európai Egyházak Konferenciája (CEC). Az ökumenikus nagygyűlés szerepéről Ódor Balázst, a Zsinati Külügyi Iroda vezetőjét kérdeztük.

Hol van az EEK helye az egyházi szervezetek sorában?

Ez az európai szinten működő ökumenikus szervezet tulajdonképpen hasonló az Egyházak Világtanácsa Európai Tagozatához, de attól független kezdeményezés, így alapvetően a kontinensünket és az Európai Uniót érintő kérdésekre összpontosít. Az ötvenes évek végén azért jött létre, hogy a Kelet és a Nyugat közötti politikai szakadást áthidalja, hogy a megbékélést és a párbeszédet munkálja.

Bő két évtizede nincs vasfüggöny. Mi a feladata ma ennek a szervezetnek?

Mivel alapvetően nem politikai, hanem egyházi szervezetről van szó, így ma is alapvető célja az, hogy az egyházak közeledését, a keleti és a nyugati keresztyénség közötti párbeszédet ösztönözze. Ugyanakkor a politikai, társadalmi közeg az elmúlt húsz esztendőben kétség kívül radikálisan megváltozott, sőt rohamléptékben változik ma is. Ebben a helyzetben újra kell gondolni az CEC működését és céljait. Éppen ezzel a céllal találkoztak most Budapesten az európai egyházak küldöttei.

Utóbbi időben az egyházak közötti közeledés megtorpanásáról beszélnek. E téren tehát aligha tekinthető sikeresnek az CEC működése, a társadalmi küldetését pedig éppen keresi. Ez nem éppen biztató...

Igazságtalan lenne az ökumené megtorpanását a CEC nyakába varrni. A helyzetet pedig éppen hogy biztatónak látom: a szervezet látja a kudarcait, és a megoldásokat keresi, ennek a folyamatnak a jelentős állomása most a magyar főváros is. Igazságtalan lenne az is, ha a CEC eredményeiről hallgatnánk: Egyház és Társadalom Bizottsága brüsszeli székhellyel gyakorlatilag egy európai uniós lobbiszervezetként működik, és számos európai vagy a kontinens globális felelősségét érintő kérdésben hallatja a hangját az Európai Parlamentben és az Európai Bizottság előtt is. Megszólalt már többek között az emberi jogok, a bioetika, de az emberkereskedelem problémakörében is.

Egyet tudnak érteni ezekben a kérdésekben az egyházak?

Ez valóban nagy kérdés. Sőt a legnagyobb. Ehhez képest csak másodlagos, miként tudnak az elképzeléseiknek érvényt szerezni.

A Magyarországi Református Egyháznak és a Kárpát-medencei magyar reformátusságnak hol van a helye az európai együttműködésben?

Közel ötszáz esztendeje a legerősebb protestáns közösség vagyunk Európának ezen a felén. Ráadásul a magyar reformátusok jelentős része tudja, hogy milyen egy ortodox országban élni. Itt a Kárpát-medencében önmagunkban hordozzuk tehát a kulturális és vallási sokszínűséget. Talán túlzás, ha azt mondjuk, hogy mi lehetünk a hídverők Kelet és Nyugat között, de hogy a mi tapasztalatunk is nélkülözhetetlen a hídverésben, az kétségtelen.

Kiss Sándor, Fotó: Sereg Krisztián

Az Európai Egyházak Konferenciája az európai ortodox, protestáns, ókatolikus és anglikán egyházak szervezete. Budapesti nagygyűlésén a kétszázharminc delegált mellett huszonnégy partnerszervezeti képviselő vesz részt. A konferencián jelenlévő munkatársak, tanácsadók, megfigyelők és vendégek száma megközelíti a százhúszat. A lebonyolítást harminc fiatalból álló nemzetközi csapat segíti, akik közül tíz főt Magyarországról és a Kárpát-medencéből toboroztak a szervezők.

 További, a CEC XIV. Nagygyűlésével foglalkozó cikkeink



Istent keresem

Mal 3,6–12

„...tegyetek próbára engem!... Meglátjátok, ...bőséges áldást árasztok rátok” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →