A június 28. és július 1. között a kelet-szlovákiai városban megrendezett ünnepségsorozaton a városban 1576-ban született református lelkészről, költőről, történetíróról is megemlékeznek. A tudós lelkész a sárospataki Református Kollégium elvégzése után Olaszliszkára, majd Kassára ment tanítónak. Ezután vándorútra indult: először 1608-ban Wittenbergbe, hogy ismereteit gyarapítsa. Külföldi tanulmányaihoz Lorántffy Mihálytól, Sárospatak földesurától kapott ösztöndíjat. Két évig tanult ott, majd hazatérése után Erdőbényén vállalt tanítói állást.

1612-ben ismét útra kelt, a németországi Hanau egyetemét látogatta. 1616-tól ismét itthon van, a régi egyházi jegyzőkönyvek erdőbényei prédikátorként említik nevét – olvasható erdőbényei életrajzában. Életútja ezután összefonódott a Lorántffy családdal. Lorántffy Mihály udvari lelkészének választotta, majd miután I. Rákóczi György házasságot kötött Lorántffy Zsuzsannával, a kapcsolat állandósult a fejedelmi családdal. Bár lelkész volt, elsősorban nem teológiai, hanem történeti műveket írt. Krónikájában 1521-től 1624-ig írta le a mohácsi vész után a három részre szakadt Magyarországon történteket.

A Krónikát 1619. október 12.-én kezdte írni Erdőbényén, magyar és latin nyelven. A szövegekben nemcsak a háborús, hadi eseményeket jegyezte fel, hanem a hétköznapok történéseit is az időjárásról, a piaci árakról, járványokról, a prédikátorok neveiről, a termés bőségéről vagy szűkösségéről, a Tokaj-hegyaljai települések életéről.

Közben a szőlőművelés fejlesztésén dolgozik Hegyalján. Felismeri a furmint és a hárslevelű többszöri kapálásának fontosságát és a késői szüretelés idején hordóba kerülő aszúszemek jelentőségét. 1620-ra kidolgozza azt a technológiát, amellyel megalapozta az aszú megszületését. A legenda szerint ő készítette a világon az első aszúbort 1650-ben.

Amit az aszúról tudni kell. A Botrytis cinerea nevű gomba, amely a szőlőszemeket aszúsítja, adja a jellegzetes ízt. Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. Csak a rothadt szemek kerülnek be (ellentétben a tokaji szamorodnival, amelyet egész fürtökből készítenek – ezekben pedig ép, nem nemesrodhadt szemek is vannak). Az összegyűjtött rothadt szemek saját súlya alatt kicsepegő nedű a tokaji esszencia, igen magas cukorfokkal (a lepalackozott esszenciának legalább 250 g/l cukrot kell tartalmaznia, de nem ritka a 400-500 g/l sem) és cukormentes extrakttal. Az aszúbor készítéséhez mustot, erjedő vagy már kierjedt bort használhatnak, ezekkel áztatják az adott évben szedett, feldolgozott aszúszemeket (az aszútésztát). Forrás: Királyok bora.

A legenda ugyan nem technológiáról, hanem véletlenről beszél: a prédikátor a török beütéstől tartva a szokásosnál tovább, november 10-ig húzta a szüret kezdetét. Az Oremus-dűlő szőlője azonban már nagyon töppedtté vált. Az aszúsodott szőlőszemek leválogatásából rendkívüli bor született, amelyet a lelkész és gazdálkodó Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára tálalt fel húsvétra. A tokaji aszú a 18. században vált világhírűvé. XIV. Lajos „a borok királya, a királyok bora" elnevezéssel illette. Az aszúteremtő legendának azonban némileg ellentmond, hogy egyes források szerint az aszú már vagy egy évszázaddal korábban megszületett.

Az 1633-ban Erdőbényén elhunyt lelkész szobra a Kossuth utcai szoborparkban Lavotha Géza alkotása, és most nem csak halálának, de születésének a helyszínén is kap egy szobrot.

Szepsi városának fesztiválján a látogatókat számos zenei, kulturális és sportprogram várja. Lesz borászati konferencia és kiállítás, borverseny, tűzijáték és utcabál. Koncertet ad Fenyő Miklós, a Ghymes együttes és a szlovák Hex zenekar.
A sportok kedvelőit a XIV. Szepsi Bódva Kupa nemzetközi országúti futó- és kerékpárversennyel, billiárdversennyel, valamint hoki bajnoksággal is várják. A Kickbox éjszakája - In Memoriam Doky programmal pedig Tóth László (Doky) szlovákiai kick-box bajnokra emlékeznek, aki idén áprilisban hunyt el tragikus körülmények között. Forrás: MTI

reformatus.hu, címlapfotó: tokaji-borok.info