A zempléni hegyek által körül ölelt Füzér település évszázadok óta három keresztény felekezet híveinek nyújt lakóhelyet.  A legnagyobb lélekszámú egyházközség a római katolikusoké, akik a Szent István király tiszteletére emelt Árpád-kori eredetű plébániatemplomban élik gazdag hitéletüket. Lélekszám szerint a községben a görög katolikus hívek következnek, aki az itt élők egy hatodát teszik ki. Vallásuk gyakorlásának a színtere a római katolikus templom.

Füzéren a legkisebb gyülekezet a reformátusoké, akik 450 éves múltra tekinthetnek vissza. Észak-Magyarországon egyedülálló alkotásnak számító kazettás mennyezettel díszített templomuk van. A templom kék eget idéző festményei, a francia királyok középkori kápolnáját a Saint Chappelt is emlékezetünkbe idézheti. A füzéri református templom II. József türelmi rendelete után 1785-ben épült.

A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.

Az épület ékességét a kazettás mennyezetet Pandák Mihály 1832-ben festette meg. A festett kazetták díszítése a teremtett világ gazdagságát tárják elénk.  Az égboltot idéző nap-, hold-, és csillag-ábrázolásokkal egyben a menny megjelenítése is megvalósul.

A templomi mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig.  Az itt látható mennyezet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások közül való.

A műemlékileg védett mennyezet készítésének körülményeiről  az egyik kazettán elhelyezett felirat a következő szavakkal tudósit :" EZEN MENYEZET KÉSZÍTE :NS: PANDÁK MIHAL/   ÍRTA BALLA  PÁL NOTÁR: Aõ  1832 DIE 23: JUNII:/

SUB Praedicátóre SIG:  IAMBOR, CURATore / JOAN HORváth  AND Toth 1832/

DEO IUVANTE  TA BULATUM HOC  CON/ FECTUM EST."

Szöveg és fotó: Millisits Máté