Gyakran előforduló kérdések a presbiterválasztással kapcsolatban

2011. szeptember 20., kedd

Mi a teendő, ha nem végezték el a gyülekezetben a presbiterválasztáshoz szükséges előkészületeket? Meg kell-e semmisíteni az egyházközségi választási iratokat? Ki tekinthet bele a határozatokba és ki tehet panaszt ellenük? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre válaszol a Zsinati Hivatal jogi osztályának összeállítása.

Ezt a helyzetet haladéktalanul jelezni kell az egyházmegye elnökségének, aki felhívja a lelkészt a kötelezettségek teljesítésére. A presbiterválasztáshoz szükséges eljárási cselekmények  elmaradása esetén az egy egyházmegyei elnökség fegyelmi eljárást indíthat  a lelkész ellen  hivatali kötelezettségek elmulasztása miatt. Az eljárás megindításával egyidejűleg lehetőség van a felfüggesztésére, mely idő alatt helyettes lelkész bonyolítja le a presbiterválasztással kapcsolatos teendőket.

Ha a presbiterválasztás a jelenlegi presbitérium jogellenes magatartása miatt csúszik, vagy e körben nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, szintén egyházmegyei beavatkozásra van szükség. Az elnökség rövid határidő kitűzésével felhívja a presbitériumot a törvényes eljárásra, és ha ennek nem tesz eleget, kezdeményezheti a közgyűlés (illetve a gyorsabb intézkedés érdekében a tanácsülés összehívását, mely kimondhatja a presbitérium feloszlatását. Az ügyek vitelére és a választás lebonyolítására az egyházmegye másik presbitériumát jelölheti ki.

Meg kell megsemmisíteni az egyházközségi választási iratokat? Ha igen, kinek kell megsemmisítenie a szavazólapokat, jegyzőkönyvet? A Választási Bizottságnak, vagy a Presbitériumnak? Meg kell-e semmisíteni a választás anyagát a választás jogerőre emelkedése után?

 

A választójogi tv-nek az iratok megsemmisítésével kapcsolatos 53. § (2)-ben szabályozott előírásai  csak az egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati tisztségek választására vonatkoznak, és ez nem alkalmazható a presbiterválasztás kapcsán. A szabályozás célja ugyanis az volt, hogy ha a magasabb egyházi tisztségre  megválasztott tisztségviselők belenéznek a presbiteri jegyzőkönyvbe - amihez természetesen joguk van - ne tudhassák meg, hogy az adott egyházközség hogyan szavazott, és ebből utólag ne lehessenek személyes ellentétek. A presbiterválasztás kapcsán ez a  veszély nem áll fenn, ezért nem is volt törvényalkotói szándék e körben a  megsemmisítési kötelezettség szabályozására.

 

Hol kell megőrizni a választási papírokat?

A választással kapcsolatos presbitériumi határozatokat ugyanúgy kell őrizni, mint minden más határozatot. A szavazás titkos, a szavazólapokat pedig a választás jogerős befejezéséig kell megtartani. Ennek az esetleges fellebbezés esetén van jelentősége,pl.  ha a szavazatokat újra kellene számolni, meg kellene pl. állapítani, hogy egy szavazólap érvénytelen.  Ezt követően is tárolhatja az iratokat a presbitérium a szokásos iratkezelési rend szerint, (pl. mint a választási közgyűlés melléklete), de akár meg is semmisítheti, mivel azok a jogvesztő fellebbezési határidőn túl semmiféle relevanciával nem bírhatnak.

Ki tekinthet bele a határozatokba és ki tehet panaszt ellenük?

A határozatokba az nézhet bele, aki érintett. Az adott körben az érintettséget a törvény a fellebbezési jogra jogosultak körének meghatározásával szabályozza.

Választójogi tv. 11. § (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult:
– a választás során résztvevők 10%-a,
– az illetékes egyházmegye elnöksége,
– az illetékes egyházmegye jogtanácsosa,
– illetve, akit jogsérelem ért.

Gyakorlatilag, tehát aki részt vett a választásban (vagy akit ebből kizártak, vagy bármi módon őt jogsérelem érte) fellebbezési határidőn belül jogosult megtekinteni a választás iratait.

Ezt követően az iratokba való betekintést az általános szabályok szerint kell biztosítani, egyházközségi iratkezelési szabályzat szerint. A presbitérium iratai külső személyek számára nem nyilvánosak, de általános adatkezelési szabály, hogy a saját kérésre, a rá vonatkozó iratokat mindenkinek ki kell adni. Természetesen minden iratba betekinthet az egyházi felettes, illetve az ellenőrzés céljából általa kijelölt személy.

Öttagú jelölőbizottságunk van, akik közül egyik tag hivatalból a gyülekezet lelkésze. Felvetődött az egyik bizottsági tag feleségének presbiteri tisztségre történő jelölése.  Lehetséges ez?

Elvileg lehetséges, hogy a jelölőbizottság egyik tagjának közeli hozzátartozóját a többi tag szeretné jelölni. Ebben az esetben azonban nagyon körültekintően kell eljárni, nehogy az elfogultság vagy összeférhetetlenség miatt megtámadható legyen a jelölés. A jelölőbizottsági tagság elfogadásánál még csak az nyilvánvaló, hogy ő maga nem vállalhat tisztséget. Ha egy közeli hozzátartozó jelölése felvetődik, a hozzátartozó bizottsági tag nem vehet részt sem a presbiterjelölttel történő elbeszélgetésben, sem a jelöltté válással kapcsolatos döntés meghozatalában.

A kérdéses esetben így csak négy tag fog szavazni.  Ha a jelölt megkapja a tagok több mint felének támogatását – tehát három szavazatot – személyét a presbitérium elé tárják. Ha egyenlő a szavazati arány, az illető nem tekinthető jelöltnek.

A jelölőbizottság számára a törvény nem ír elő formális határozathozatalt, hiszen feladata csak az „ajánlás”, mégis javasoljuk, hogy a megtámadhatatlanság érdekében döntésüket titkos szavazással hozzák meg.

Kötelező a presbitériumnak elfogadnia a jelölőbizottság ajánlását?

Nem kötelező, de figyelembe kell vennie. Ez azt jelenti, hogy csak indokolt esetben lehet eltérni a bizottság jelölésétől, vagy jelölést elutasító döntésétől. A presbitériumnak pedig nincs meg az a lehetősége, hogy közvetlenül ő jelöljön. Ha valakit javasolni szeretnének, ezt a jelölőbizottság útján tehetik meg.

Reformatus.hu

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 40,48–41,26

„ A bejárat hat könyök széles volt, a bejárat oldalfalai pedig hét könyök hosszúak voltak.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink