455 éves vallásszabadság

2012. július 02., hétfő

Erdélyi Fejedelemség 1557.július 1-én, Tordán tartott rendi országgyűlésen iktatta törvénybe a vallásszabadságot.

Az Erdélyi Fejedelemség rendi országgyűlése törvényében egyenjogúnak jegyezte be a katolikus és a protestáns egyházat, ezzel Erdély a két bejegyzett felekezet országa lett. Ez a rendi országgyűlés 455 évvel ezelőtt a világon először törvénybe iktatta a teljes, földi hatalmasságoktól nem függő vallásszabadságot az alábbi szöveggel: „Ki-ki vallja azon hitet, amely neki tetszik új, vagy régi szertartásokkal s e részben teljesen szabad akaratja szerént cselekedhetik. De az új vallást követőknek nem szabad egymást bosszúsággal illetni."

Ez a törvény rövid, de mindent magába foglalóan bölcs, a vallásgyakorlás senki mástól, csak mindenkinek „szabad akaratjától" (tehát mai szóhasználat szerint, lelkiismeretétől) függ. Ennek a törvénynek védelme elhárította az erdélyi reformáció útjából a konfliktusokat, a svájci és német vallásháborúhoz hasonló belháború veszélyét, tehát ennek védelme alatt a reformáció tovább folytatódhatott.

A szabadság útja

Luther Márton reformációja eljutott a Keleti Kárpátokig is. Ennek terjedése és azt akadályozó eseményeknek sorát követően tartották meg 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlést, amelynek elutasító határozata ellen tiltakozva lettek Luther követői protestánsok. Az ezt követő következő évben került sor az augsburgi birodalmi gyűlésre, annak Melanchthon által szövegezett hitvallást elutasító határozatára, amit a schmalkaldeni protestáns zsinat ágostai hitvallás néven el is fogadott. Ezzel párhuzamosan a Svájcban folyt reformáció kantonok közötti háborúba torkollt és ugyanebben az évben, azaz 1531-ben Zwingli Ulrik csatában életét vesztette, ezért az I. Helvét Hitvallást nem tudta befejezni, ez a feladat utódjára, Bullinger Henrikre maradt, aki öt évvel később készült el vele. A svájci vallásbékét, amely a földi hatalmasságoktól tette függővé a vallásgyakorlás szabadságát 1535-ben kötötték meg azzal a záradékkal, hogy akié a föld, azé a vallás ( ez a „cuius regio, eius religio" elve).

A reformáció szellemi áramlásának „sodorvonalát követve" azt találjuk, hogy kitört a német vallásháború, amelyet az augsburgi német vallásbéke zárt le. A német vallásháború hullámai átcsaptak Erdélybe, a szász templomok bejáratánál látható emléktáblák kiemelten tüntetik fel az 1555-ös, azaz az augsburgi vallásbéke évszámát, de a földi hatalmasságoktól függő vallásgyakorlást nem tudták érvényesíteni. Maradt a katolikus és az ágostai egyház a törvény előtt egyenjogú területi hovatartozástól függetlenül.

Bejegyzett egyházak

1557-ben az Erdélyi Fejedelemség egyenjogúnak bejegyezte a katolikus és a protestáns egyházat, ezzel Erdély a két bejegyzett felekezet országa lett. Beiktatta a vallásszabadságot.

A reformáció szellemi áramlatának követve hét év múlva 1564.június 4-én ismét Tordán tartott rendi országgyűlésen, a „kolozsvári reformált eklézsia" néven háborús konfliktus nélkül szintén törvényesen elfogadott egyház lett. Ezzel az Erdélyi Fejedelemség három bejegyzett egyház országa lett. További hét év múlva Székelyvásárhelyen, (Marosvásárhely) 1571.január 6-án a rendi országgyűlés a 14 éve elfogadott vallásszabadság törvényének védelme alatt továbbra is háborús konfliktus nélkül törvénybe iktatta az időközben egyházi szervezetté szerveződött új vallást „unitária" néven. Ezzel az Erdélyi Fejedelemség négy bejegyzett egyház országa lett.

Laár Tibor, a Kolozsvári Református Öregdiákok Magyarországi Baráti Társaságának az elnöke

Istent keresem

Mal 2,1–9

„...élet és békesség...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →