225 éve született Hild József

2014. december 08., hétfő

225 éve született Hild József, a magyar szakrális építészet kiemelkedő alkotója.

A magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb egyénisége Hild József volt, aki alkotásaival hozzájárult a XIX. századi Pest városképének kialakításához. 1789. december 8-án született Pesten. Édesapja, Hild János szintén építész volt, aki elkészítette Pest első városrendezési tervét. Hild József, 1799 és 1804 között a piarista rend iskolájában tanult, majd a Bécsi Művészeti Akadémián képezte tovább magát. Ezt követően Charles Moreau az Esterházy család építészének segédjeként dolgozott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Édesapja 1811-ben bekövetkezett halálát követően ő irányította a család építész irodáját édesanyja, Hild Klára neve alatt. Építőmesteri engedélyért folyamodott 1813-ban, mely kérelmét a Helytartótanács gyakorlati tapasztalatok hiányára hivatkozva elutasította. Három éves itáliai útja során Milánóban, Firenzében, Nápolyban és Rómában folytatott tanulmányokat. Hazatérve jelentősen gyarapodott megrendeléseinek száma, már az 1820-as évek végén száz munkást foglalkoztatott, és Pest egyik legnépszerűbb építészévé vált. Az 1838-as dunai árvizet követő újjáépítési hullámban szerepe tovább nőtt.

Pollack Mihállyal együtt 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia rendes tagjává választották, mely Európa szintű elismerést jelentett. Hat évvel később Pest is kifejezte megbecsülését, mikor díszpolgárává választotta az építészt. 1854-ben pedig „Pest város architektor-építészévé" nevezték ki havi 1000 forintos fizetéssel. Pest városképének kialakításában meghatározó szerepet játszó Hild életének végső szakasza viszonylag mellőzöttségben telt. 1861-ben megvonták fizetését, és a hetven év feletti építész már csak ritkán kapott megbízásokat. Anyagi problémái miatt végül csődeljárás is indult ellene, amit tovább súlyosbított, hogy lovaskapitány fia, Raphael kártyaadósságait is át kellett vállalnia. 1867. március 6-án tüdőgyulladásban hunyt el. A sírja a Kerepes úti temetőben található. Bár munkáinak nagyobb része világi megrendelés volt, mégis ő tervezte hazánk XIX. századi monumentális méretű templomainak jelentős részét, így az egri és az esztergomi bazilikát is.

A katolikus építésznek a mostani megemlékezésünkben két a Kárpát-­medencében is különlegesen nagy méretű református templomát mutatjuk be.

A Ceglédi Református Nagytemplom

Közép-­Európa legnagyobb református temploma a Ceglédi Református Nagytemplom. Ez a monumentális klasszicista épület hatalmas kupolájával, két tornyával napjainkra Cegléd városának jelképévé vált. A ceglédi reformátusok 1754­ben építették a korábbi templomukat a mai nagytemplom helyén. Nyolcvan évvel később, 1834­-ben tűzvész pusztította a várost, amelynek ez az épület is áldozatául esett. Ekkor kérték fel Hild Józsefet, hogy készítse el az új templom terveit. Egy évvel később már le is rakták az alapkövet, ám az építkezés lassan haladt. A legfőbb probléma a pénzhiány volt. Az adományok kevésnek bizonyultak, így 1835-­től az egyháztagok kéregetés útján próbáltak pénzt szerezni. Az adakozók nevét az úgynevezett „kéregető könyvek" őrzik. Az építkezést 1870­re sikerült befejezni. A szerényebb, egyszerűbb eredeti kupolát 1895 és 1896 között Balázs Ernő tervei szerint átépítették. Az 1936-­os javítási munkálatok közben a kupola meggyulladt és leégett.

1938-­ra sikerült a ma is látható formájába helyreállítani Benedek Frigyes tervei alapján. Az épület belső hossza 44, szélessége 32 méter, négyszintes tornyai 48 méter magasak. Főhomlokzata szimmetrikusan van kialakítva a két toronnyal és a négy ion oszlop alkotta előcsarnokkal. A görögkereszt alaprajzú templom belsőtere centrális kialakítású. Tornyaiban négy harang lakik, a nagyharang a keletiben, a másik három a nyugatiban. A 3128 kg-­os nagyharangot Szlezák László öntötte 1924­-ben. Ravasz László a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a kupola 1938­-as újraszentelésekor a következőkre hívta fel a figyelmet: „Micsoda áldozatkészség, micsoda erőfeszítés, micsoda okosság, hűség, becsületesség és micsoda élettékozlás kellett ahhoz, hogy itt a puszta homokon Európa egyik legnagyszerűbb templomművét létrehozza az ember."

A kunhegyesi templom

A török hódoltságot követően Kunhegyes község lélekszáma gyorsan növekedett, és a reformátusok hamar kinőtték addigi templomukat. Már 1794-­ben felmerült egy új, nagyobb templom építésének gondolata. A terveket elkészítésével Homályosi Ferenc szolnoki építészt bízták meg, aki 1826-­ban elkészítette az egy tornyú, klasszicista épület tervrajzát. Két évvel később már kész volt az épület alapja, illetve kiégettek 200 000 téglát a falakhoz. Eleinte az épület falai gyorsan nőttek, az építkezés komoly anyagi terhet jelentett a közösség számára. Az 1831-­es kolerajárvány miatt pedig, teljesen abbamaradtak a munkálatok. Így végül a falak építése 1836-­ra fejeződött be. Időközben a megrendelő „kun atyafiak" úgy döntöttek, hogy szeretnék a megye legszebb templomát megépíttetni, így elvetették Homályosi Ferenc korábbi terveit, és felkérték Hild Józsefet, hogy tervezzen számukra kéttornyú templomot. Hild elvállalta a munkát és 1839-­re elkészültek az új tervek.

A karzatokat, a boltíveléseket, a tetőt már ő készítette el. Az új templomot 1848. november 26-­án szentelték fel, de az építkezést 1859-­ig nem tekintették befejezettnek, amikor is elkészült a templomhoz tartozó kőkerítés, amelyen belül parkot létesítettek az épület köré. Az épület 54 méter hosszú, 24 méter széles. Homlokzatát kettős ión oszloppal alátámasztott timpanon díszíti. Két tornya 48 méter magasan nyúlik az ég felé. A háromhajós csarnoktemplom mellékhajói háromszintesek. Körbefutó kétemeletes karzatait a földszinten dór, az emeleten ión stílusú oszlopok tartják. A kunhegyesi templom terveivel Hild József nem csak a protestáns egyházi építészetben, hanem hazai szakrális művészetben is kiemelkedőt alkotott. Az „Alföld katedrálisa" ma Magyarország második legnagyobb református temploma 3000 ember befogadására alkalmas.

Millisits Máté

 

Istent keresem

2Krón 31

„Minden munkáját, ...Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →