Muzeális értékek áztak el Kecskeméten

2020. február 06., csütörtök

Csőtörés miatt elázott Ravasz László néhai dunamelléki püspök néhány bútora, és több mint kétszáz úrasztali terítő is átnedvesedett a kecskeméti Ráday Múzeumban. Az intézmény most nagy szárítóként üzemel, a szakemberek azon fáradoznak, hogy a terítők alaposan kiszáradjanak, és ne legyenek penészesek. A múzeum februártól újra várja a látogatókat.

– Itt tört be a víz – mutatja a kecskeméti Ráday Múzeum pincéjében az egyik félretolt tárló mögötti fűtéscsövet Fogarasi Zsuzsa igazgató. A cső és a fal közötti szigetelésnél áradt be január 8-án hajnalban a víz. A meghibásodott távhővezeték a Kálvin tér alatt található, az is lehet, hogy napokkal korábban elrepedt, mire a víz utat talált magának a múzeum pincéjébe.

A múzeumról

A Dunamelléki Református Egyházkerület egyházművészeti gyűjteményét – ahogy az honlapjukon is olvasható – 1967-ben alapították. Múzeumként 1983 óta működik Kecskeméten. Anyaintézménye a Budapesten található Ráday Gyűjtemény. Kiállítóhelyként a fővárosi Ráday utcában működő Bibliamúzeum is az intézményhez tartozik.
A Dunamelléki Egyházkerület a legnagyobb magyarországi református egyházigazgatási egység. A múzeum gyűjtőterülete a kerület egészére kiterjed. Gyűjtőkörébe a kebelbeli gyülekezetek életét, történetét reprezentáló – elsősorban tárgyi – anyag (történeti források, képző-, ipar- és népművészet) tartozik. A múzeum anyaga napjainkban jó részt adományok révén gyarapodik.
Az intézmény célja, hogy látogatóikat megismertessék a kálvinista gyülekezetek életével. Bemutatják templomaink tipikus berendezési tárgyait, az istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Habár speciális igénnyel készültek, ezek hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak.

A vízjelző tűzjelző

– A tűzoltók azzal ébresztettek, hogy ég a Ráday Múzeum – emlékezik vissza az igazgató. A hívás hajnali öt után érkezett. Fogarasi Zsuzsa sietve az épülethez ment, már a tűzoltók is ott voltak. Amikor lementek a pincébe, világos lett, hogy tűz nincs, a tűzjelzőt az épületbe betörő forró víz gőze hozta működésbe. – Hála érte Istennek – teszi hozzá az igazgató. Rögtön eszébe jutott a budapesti Ráday Kollégiumban tavaly január 23-án pusztító tűz és az is, hogy az alatta lévő Ráday Könyvtár és Levéltár főleg az oltáshoz használt víztől szenvedett károkat.

Végül kiderült, hogy Kecskeméten nincs akkora baj, mint egy éve a fővárosban. A pincében a legmélyebb helyen is legfeljebb tizenöt centiméteres volt a víz. – A tűzoltók mondták, ez olyan kis mennyiség, hogy sajnos nem tudnak segíteni a szivattyúzásban – idézi fel Fogarasi Zsuzsa. A jól záró tűzgátló ajtók megakadályozták, hogy a víz és a gőz a többi terembe is betörjön, ezzel megvédték a további helyiségekben tárolt értékeket. Lapátokkal, vödrökkel és a Református Gimnázium Tanuszodájának vízporszívójával távolították el a vizet. A múzeum saját készülékei mellé ipari teljesítményű páramentesítőt béreltek, amely ottjártunkkor is üzemelt. Ez néhány óránként egy vödörnyi vizet von ki a levegőből, így a pincében lassan helyreáll a páraszint. Ez az ott tartott muzeális értékek megvédése mellett azért is fontos, hogy a pince ne penészedjen be.

Most az egész múzeum egyetlen nagy szárító

Már az első órákban elkezdték a kármentesítést – magyarázza Fogarasi Zsuzsa. A legnagyobb tétel az a több mint kétszáz úrasztali terítő, amelyeket állványokon, tárolóhengerekre felcsavarva tartottak. A víz ugyan nem érte el, de a gőz átnedvesítette őket. Ezek a terítők, illetve más textilek most a múzeum minden szegletét elfoglalják: ki vannak teregetve az egyházművészeti tárlat szabad részein, az ásványgyűjtemény tárlóinak tetején, de még a folyosókon és az igazgatói irodában is.

A múzeum több száz, a Dunamelléki Egyházkerület területéről származó úrasztali terítőt őriz. A legrégebbi még a 16. században készült. Mindegyik darab pótolhatatlan, hiszen valamelyik gyülekezet történetét, emlékét őrzi. A reformátusokra jellemző, hogy a legszebbet adják az úrasztalára. Akad köztük ipartörténeti ritkaság is: itt található az első textilnyomtatással készített úrasztali terítő. Vannak úri hímzéses, arany- és ezüstszálakkal hímzett textíliák is, és bársonyból készült darab is akad. Színeik is különlegesek: a mai református templomokban aligha látunk lila színű terítőt. Itt őrzik a Tiszakécskei Református Egyházközség 17. században készült patyolatvászon abroszát is, amelyet színes selyemfonalakból készítettek török alapanyagokból és motívumokkal. Megtalálhatók itt olyan gyülekezetek terítői is, amelyek már nem is léteznek – fontos emlékei ezek a reformátusságnak. Őriznek adományból származó, erdélyi textilgyűjteményt is.

Az anyagokat naponta forgatják, hogy jól megszáradjanak. – Néhány darabot restaurátor segítségével kell majd kitisztíttatnunk – magyarázza az igazgató. Fogarasi Zsuzsa szerint egyik darab sem sérült meg úgy, hogy ne lehetne helyrehozni, és a penészedést is sikerült elkerülni.

Ravasz püspök bútorai is eláztak

A pincében lévő tárlók, bútorok lábai mind eláztak. Muzeális értékű ugyan nem volt köztük, de a 19–20. századból származók igen. Itt őrzik Ravasz László néhai dunamelléki püspök bútorainak egy részét. Az egykori fővárosi Bimbó utcai lakás dolgozószobájából származó két karosszék és a püspök nyaralójába készített garnitúra lábai is eláztak. – Ezek restaurálással helyrehozhatók – hangsúlyozza az igazgató.
Mivel a múzeum egyik termét felújítják, az ott tárolt könyveket kényszerűségből a pincébe tették, ahol már csak a földön volt hely. Ezek is eláztak, de az izgató szerint a legtöbb menthető. Az 1980-as évektől napjainkig kiadott szakkönyvekről van szó. A történelmi Magyarország bányászati térképe is elázott, ezt is az egyik teremben kiterítve szárítják.

Állandó tárlatok, programok

A múzeumban látható a Dunamellék református egyházművészete című állandó kiállítás, illetve A kulcsra zárt szoba titkai – Muraközy János élete és festészete című állandó tárlat. Utóbbihoz az úgynevezett szabadulószobákhoz hasonló, a múzeumra adaptált játék is kapcsolódik. Izgalmas a 2017-ben nyitott RE-formáció, RE-konstrukció című, egy 1785-ben készült, ám elveszett keresztelői készlet rekonstrukcióját, történeti, egyháztörténeti, művészettörténeti vonatkozásait bemutató kiállításuk is. Megtekinthetők a Természet harmadik országa, az Ásványok a Bibliában és a Magyarország hegységeinek ásványait bemutató állandó kiállítások is. A múzeum saját ötvösműhelyében a klenódiumok készítésének rejtelmeibe, az ötvösök titkaiba is betekinthetnek a látogatók, sőt ki is próbálhatják a mesterséget. Februártól pedig ismét megtekinthető lesz az a több mint kétszáz úrasztali terítő, amelyet a gőz eláztatott. A múzeum csoportos és egyéni látogatókat is szívesen fogad, tárlatvezetés is igényelhető. Az intézményben rendhagyó tanórákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak. Néhány éve Ládafia néven utazó múzeumos élménypedagógiai programot is indítottak.
A múzeum februártól ismét várja a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőket. Kapcsolat: 6000 Kecskemét, Kálvin tér 1.; telefonszám: +36-76-486-226; honlap: radaymuzeum.hu; Facebook: fb.com/radaymuzeum

Korábban a Ráday Gyűjtemény költözése miatt Budapestről Kecskemétre hoztak tíz doboznyi, letétbe átadott kerámiát – étkészleteket, dísztárgyakat, köztük dán királyi porcelánokat. Az itt tárolt, átázott dobozok mozgatásakor a tárgyak közül néhány eltört. A vitrinekben tárolt több száz klenódium – például úrasztali kelyhek, keresztelőkancsók – nem sérültek meg, de a gőz miatt meg kell őket tisztítani. A januári kényszerszünet után február 1-jén újra kinyitott a kecskeméti Ráday Múzeum. Mostanra a vízbetörés helyszíne, a pinceraktár is látogatható. Az elázott bútorok lábainak restaurálása folyamatosan zajlik. A gőztől elázott kétszáz úrasztali terítő közül százötvenet kell restaurátornak kitisztítania, mert a terítőkben lévő por - a gőz hatására - becsomósodott, és összekente a textíliákat - magyarázza Fogarasi Zsuzsa igazgató. A restauráláshoz a kecskeméti Katona József Múzeum segítséget ajánlott fel a Ráday Múzeumnak. Jelenleg hét terítő szakszerű tisztításán dolgozik Boros Ilona restaurátor. A jelenlegi számítások szerint a Ráday Múzeumot összesen 1,3 millió forintos kár érte.

Hegedűs Márk, fotó: Kalocsai Richárd

A cikk megjelent a Reformátusok Lapjában.

Istent keresem

Lk 10,21–42

„ ...pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink