Átalakítanák az egyházi bíráskodást
2019. november 22., péntekAz egyházi bíróságok szervezeti átalakításáról, a jogi eljárások gyorsításáról és az egyháztagok fegyelmezésének kérdéséről szóló törvénymódosítást dolgozhat ki a Zsinat Jogi Bizottsága a következő ülésszakra. A tervezet előterjesztését az őszi találkozó első napján fogadták el az egyházi vezetők.
A Magyarországi Református Egyház bírósága jelenleg a legnagyobb testület az egyházon belül. Mivel mind a 27 egyházmegye, mind a 4 egyházkerület és a Zsinat is jogosult bírákat választani, így jelenleg 268 bíró áll az egyházjogi törvények szolgálatában – ismertette a számokat Veres Lajos. A Zsinat jogtanácsosa hangsúlyozta: az egyházi bírók megbízatása többnyire csak formális, hiszen évente csupán néhány olyan ügy van, amely valóban bíróság elé kerül.
Emellett az egyházi bíráskodásnál a jogi ismeretek mellett elengedhetetlen a jártasság a református hagyományokban, mivel a döntések gyakran a világi gyakorlattól eltérő, egyedi élethelyzetekre nézve születnek. Ehhez szakmai továbbképzésekre, találkozókra lenne szükség, ezért a Zsinat Jogi Bizottsága a bíróságok szervezeti átalakítását és radikális létszámcsökkentést indítványozza. A Zsinat elé tárt javaslat szerint a jövőben egyházkerületenként egy megyei bíróság működne, míg az egyházkerületi és a zsinati bíróságok megmaradnának, így hozzávetőleg 80 főre csökkenne a bírók száma.
A tervezet szerint a jövőben átalakulna a bíróságok elnökségeinek szerepe is: a megyei, kerületi és zsinati elnökségek bírósági elnöki funkciója megszűnne. A cél, hogy bővülhessen a megválasztott testületek hatásköre, ugyanis a bíróságok elnökségei jelenleg nem vehetnek részt az ügymenetben, csupán jogtanácsos útján képviselhetik álláspontjukat. Veres Lajos emlékeztetett: az ügyek megoldását segítené, ha az eljárásokban az elnökségek a jogtanácsosokkal közösen érdemben vehessenek részt az üléseken.
A közös munka lehetővé tenné, hogy a problémás ügyekben gyorsabban és egyszerűbben járhassanak el. A tervezet szerint az elnökség és a jogtanácsos közösen készítené elő az ügyeket, így az elnökség a jogtanácsossal közösen döntené el, hogy egy panasz alkalmas-e a tárgyalásra. Emellett lehetőség lenne arra is, hogy kis súlyú ügyek ne kerüljenek bíróság elé vagy az elnökség egy egyszerű határozattal lezárja azokat. Bogárdi Szabó István hozzászólásában jelezte: rendkívül nagy probléma, hogy súlyos morális vétségek tárgyalása gyakran évekig elhúzódik, pedig sokkal hamarabb és biblikusabb szellemben is lezárulhatnának az ügyek, ha az elnökségek nagyobb hatáskörrel bírnának.
A tervezet kitér egy évszázados, jogi alapelveket sértő szabályozási hibára is, az ugyanis összeférhetetlen, hogy a bírósági elnökség határozatát a saját beosztott bírósága vizsgálja felül. Így például, ha egy megyei bíróság elnöksége elutasít egy egyházközségi presbitériumi határozatot, ami ellen azonban fellebbeznek, akkor az ügy másodfokon a megyei bíróság elnöksége alá beosztott, általa kijelöl bírói testülethez kerül.
Veres Lajos a Zsinat elé hozta az egyháztagok fegyelmezésének kérdését is. Az egyházi bíráskodásról szóló törvény ugyanis – Magyarországon egyedülálló módon – csak az egyházi tisztségviselőkre ír elő szabályozást, a gyülekezeti tagokra vonatkozó szankciókat csupán nyomokban említi. Szabálysértés esetén az egyház tagjait a presbitérium írásban figyelmeztetheti vagy feddésben részesítheti, súlyosabb esetekben választási jogaitól is megfoszthatja. Az eljárás részletei és a jogorvoslat módjai azonban nincsenek kidolgozva és bár a presbiteri bíróságok a kálvini egyházfegyelmezés szerint a legfontosabb testületek, a presbitériumok tagjai általában nem vállalják a konfrontációt, ezért az egyháztagok fegyelmezése csak nagyon ritkán válik gyakorlattá.
Az előterjesztést a zsinati tagok megvitatták, majd megbízták a Zsinat Jogi Bizottságát, a zsinati jogtanácsost és a Zsinati Hivatal Jogi Osztályát, hogy 2020 tavaszára készítsék el a törvénymódosítás szövegét, amelyről a következő ülésszakon tárgyalnak majd.
Bencze Zsófia, fotó: Kalocsai Richárd
Istent keresem
2Tim 1,8–14
„Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.” tovább >
Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink
Ez történik továbbiak →
-
12. 07. szombat
Kelenföldi Barokk Esték
Budapest -
12. 08. vasárnap
Családi és Párkapcsolati Filmklub
Budapest -
12. 08. vasárnap
Jótékonysági Kodály-hangverseny
Szekszárd -
12. 08. vasárnap
A Reformátusok Lapja e heti számából
Országszerte -
12. 09. hétfő
Lázár Csaba Ady-estje
Budapest
Olvasta már?
-
Magnetofon helyett trombitaként
Nyitottak a spiritualitásra, sokat és rendszeresen interneteznek, példaképek számukra tanáraik. Autoritásból nem lehet velük kommunikálni, élő, konkrét és hiteles példákkal azonban igen, ebben pedig az egyháznak, az államnak és a civil szférának is nagy szerepe és felelőssége van.
-
Új japán könyvtár a Károli Gáspár Református Egyetemen
Húszezer példányos könyvszállítmány érkezett Magyarországra, amiből ötezer darabot adtak át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Ennek köszönhetően Magyarország legnagyobb japán nyelvű könyvtára jön létre a református intézményben.
-
Elindult a keresztyén könnyűzenét támogató program
Zenei képzést és hangszervásárlást támogató programmal segíti a keresztyén könnyűzenét játszó fiatalok kiteljesedését a kormány.
-
Projektátadások
A MRE Zsinata döntése értelmében a Szeretetszolgálati Iroda 2020. január 1-jei hatállyal Magyarországi Református Egyház Diakóniai Iroda (1146 Budapest, Hungária krt. 200.) néven folytatja tevékenységét, és 2020. január 1-től átveszi az MRE fenntartásában működtetett szociális és felzárkózási intézmények és szolgáltatások teljes körű fenntartói jogát.
-
Alap, amire lehet építeni
A 19. kerületben, a református templom közelében áll a Kispest-Központi Református Egyházközség Szőlőskert Óvodája, melybe immár fél évtizede várják a helyi gyermekeket. Az ide járó kicsinyek mindennapjait felkészült pedagógusok igyekeznek különlegessé tenni – amiben az egész gyülekezet a segítségükre van.