Ébredés nélkül nem lesz növekedés

2019. április 10., szerda

„A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt” – emlékeztetett Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a tavaszi zsinati ülésszakot megnyitó beszédében.

„Járjon át bennünket a feltámadás ereje, üdvösségre vezető áldása és adja meg nekünk Isten, hogy Őt magasztaló közösségeink, gyülekezeteink és egész egyházunk úgy ünnepelhessen és élhessen, hogy mindaz, amit mi, itt a zsinati ülésen döntünk, megvitatunk és eltervezünk, az az ő életüket segítse” – köszöntötte Bogárdi Szabó István húsvét ünnepére készülve a Zsinat tagjait. Megnyitóbeszédében a Második Helvét Hitvallás 18. fejezetére utalva azt is elmondta, Isten mindig használt és mindig is használni fog szolgákat anyaszentegyházában, így mozdíthatják előre a zsinati tagok is egyházunk jólétét és Istent magasztaló szolgálatát.

„Nem sürgeti semmi a törvények megalkotását, de szükség van arra, hogy bizonyos pontokon módosítsuk a törvényeket – amire módunk is van” – emlékeztetett a Zsinat lelkészi elnöke. Mint mondta, száz esztendővel ezelőtt egyetlen mondat szerepelt a zsinati jegyzőkönyvben: a zűrzavaros időkben nem lehetett ülést tartani. A tanácsköztársaság „egyházlikvidáló bizottságai” és a környezet nem tették ezt lehetővé. „Becsüljük meg a béke, a szabadság és az egyház szabad működésének mai korszakát! Így tartsuk meg zsinatunkat a sürgetés érzése nélkül, de jól használva az Istentől kapott időt. Változtassunk azokon a dolgokon, amikről az életünk és a dolgaink bebizonyították, hogy jobban és pontosabban is lehet” – fogalmazott.

Maradjunk hűségesek!

Bogárdi Szabó István beszámolt róla, hogy hamarosan részletes jelentésben is olvasható lesz a Kárpát-medencei óvodaprogram helyzete. „A református oktatás a rendszerváltás utáni igyekezetben fordított piramist hozott létre: felsőoktatási intézményeinkben több hallgató van, mint óvodásunk. Jó lenne, ha az óvodaprogram révén a legelemibb oktatási szinten is több egyházi fenntartású intézményünk lenne” – foglalta össze. Hozzátette: „köszönetet kell mondanunk a kormányzatnak, hogy ezt a nagyvonalú programot lehetővé tették”.

Azonban a református egyház oktatási stratégiája nemcsak az óvodákra korlátozódik, hanem a teljes képzésre. „Eljött az ideje, hogy kialakítsuk a református egyház saját, jól felismerhető oktatási stratégiáját, mind a pedagógiai munka, mind a nevelés, mind pedig a tankönyvek írása és szerkesztése tekintetében – folytatta. – Ez a stratégia nem egy-két évre szól, hanem nemzedékeket is át tud fogni.” A készülő stratégiát az is indokolja, hogy egyre többen tanulnak a református felsőoktatási intézményekben. Ennek kiemelt területe a lelkészképzés. Tavaly szeptemberben ötvenhat lelkészjelölt tett sikeres vizsgát az egységes lelkészképesítőn. Bogárdi Szabó István köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek a lelkészképzésben és arra buzdított mindenkit, hogy a „látszólag változó feltételek között” is lássák: a lényeg nem változik. „Az anyaszentegyház munkálása, megőrzése a világ kezdetétől annak végéig nem változik, de a változások se mindig változások, csupán körülmények – hangsúlyozta. – Igyekeznünk kell hűségesnek maradni, ami nem maradiság, de mindig el kell kérnünk a gyümölcsök áldását, ami viszont nem olcsó siker.”

Élet a tűz után

A felsőoktatás témaköréhez kapcsolódva a dunamelléki püspök köszönetet mondott a január 23-i tűzesetben tanúsított Kárpát-medencei összefogásért és „a cselekvő és segítő szeretetért.” Bár a leégett kollégiumot le kell bontani, reménység szerint hamarosan új épülhet a helyére, ahol ismét otthonra lelhetnek a kollégisták.

A lelkészek helyzetével kapcsolatban a dunamelléki püspök a presbitériumok felelősségét hangsúlyozta: fontos, hogy a gyülekezeteket vezető testületek társai legyenek a lelkipásztoroknak, akiknek komoly háttér, ha tudják, hogy presbitereik imáikban hordozzák őket.

Az életre támadunk fel

Bogárdi Szabó István egy egyházi delegáció tagjaként március végén Szíriában járt, ahol személyesen is megtapasztalhatta a nyolc éve tartó polgárháború nyomait. Mint mondta, a harcok kezdete előtt 23 millióan lakták Szíriát, de ebből mára 11 millió fő hagyta el az országot – és nincs is hova hazatérniük. „Adja Isten, hogy sose legyen háború! Ha valaki tudni akarja, mit jelent ez, elég megnéznie az ott készült képeket. Mégis csodálatos és megrázó volt, hogy akik ott maradtak, belekezdtek az újjáépítésbe, ami nem a régi emlékek összegyűjtögetését jelenti, hanem a Lélektől kapott ötletességet, találékonyságot, és szellemességet, hogyan lehet egy romba dőlt országban hiteles keresztyénként élni.”

Mint mondta, a szír keresztyének arról tanítanak, hogy a háborúban is lehet testvéri közösséget gyakorolni és üldözött közösségként is a megbékélés eszközévé lenni minden népek körében. Helyzetükről a dunamelléki püspök a Diognétosznak írt levelet idézte, mely a keresztyének életmódjáról és alázatosságáról szól: „Jótevők, akiket gonosztevőkként büntetnek; amikor megkínozzák őket, örvendenek, mint akik életre támadtak” – zárult az idézet, Bogárdi Szabó István pedig hozzátette: nemcsak Szíriában igaz ez, hanem mindenhol, ahol keresztyének élnek.

„Mind fel tudjuk idézni markáns személyiség, erőteljes alakját és azokat a küzdelmeket, amiket velünk, nagy ritkán ellenünk, de mindig az anyaszentegyházért vívott” – emlékezett Bogárdi Szabó István és a zsinati tagok a február közepén elhunyt Bellai Zoltán dunántúli püspöki főtanácsosra.

Bölcsesség, türelem, megfontoltság

 „Talán nem késő, hogy lelkészeink összegyűjtsék és egybetartsák a külföldön élő, szétszóródott magyarságot” – fogalmazott a püspök a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramról, melynek köszönhetően református lelkészek tölthetnek kilenc hónapot diaszpóraközösségekben és segíthetnek az ottani reformátusoknak hitüket anyanyelven megélni. Ugyanilyen fontosnak nevezte, hogy szűkebb környezetünkben is támogassuk egymást: „nem szabad megfeledkeznünk a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetéről, de a nagy port kavaró szlovákiai himnusztörvényről sem”. Bejelentette, hogy a Generális Konvent elnöksége szeretne csatlakozni a Szlovákiai Keresztyén Református Egyház nyilatkozatához. „Sosem gondoltam volna, hogy egy Istenhez könyörgő himnusz tilalmas ének lesz bárhol a világon, ahol állítólag szólás- és vallásszabadság van. Reméljük, azok, akik ezt a törvényt előterjesztették, bölcs megfontolásra jutnak és a Szlovákiában élő magyar közösséget nem alázzák meg azzal, hogy nem énekelhetik Istenhez való fohászkodásukat” – hangsúlyozta.

A püspök szerint hasonló, türelmes lelkülettel kell készülnünk a közelgő európai parlamenti választásokra is, felkészülve arra, hogy a korábbi tapasztalatok alapján érkezhet kritika a társadalmi szerepvállalás miatt, de ugyanúgy annak hiánya miatt is. „Állampolgári jogon veszünk részt a választásokon, mint református keresztyén magyarok, és buzdítunk mindenkit, hogy kellő felelősséggel mérlegeljen: fontolja meg saját döntését, hiszen nem mindegy, kinek a kezébe ad mandátumot, mert az majd törvényhozóként, képviselőként vagy vezetőként hoz döntéseket” – hangsúlyozta, bölcsességet, türelmet és megfontoltságot kívánva ehhez.

Hittel protestálni

„Nemcsak a lelkipásztorainkért, gyülekezeti munkásainkért, tanárokért, presbiterekért vagy szeretetszolgálati munkásokért kell folyton imádkoznunk, hanem ébredésért is – emlékeztett Bogárdi Szabó István. – A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt.” A püspök szerint ez sok helyen már látható, különösen a nyugati keresztyénség jelenlegi állapotában. Az egyházstatisztikai adatok sem mutatják a várt növekedést, illetve az egész társadalomra vonatkozó adatok összevetése a református „eredményekkel” stagnálást mutat, ami nem lehet kielégítő közösségeink számára. „Az egyház ismérvei közé tartozik a növekedés is, ébredés nélkül pedig nem lesz növekedés és belső megelevenedés. A keresztyén életben való elköteleződés és megfrissülés nélkül nem tudunk vonzó egyházzá lenni” – hangsúlyozta.

Bár nem zsúfolt minden templomunk vasárnaponként, ugyanakkor szerveződnek új gyülekezetek, új templomok alapkövét teszik le, másokat bővítenek és sok helyen egyre több fiatal konfirmál. „Isten megajándékozott bennünket a növekedés áldásaival, így nem dicsekedve, hanem alázatosan köszönetet mondva könyörögjünk még buzgóbban, hogy ébredjen népünk, szeresse Istenét, gyülekezetét, prédikátorát; szeressen jó református lenni és megtenni mindent, ami ehhez tartozik” – buzdított.

Bogárdi Szabó István azt kérte, fontoljuk meg Reményik Sándor „Elkéstetek” című versének jól ismert sorát: „Keveset hisztek, sokat protestáltok.” Mint mondta, jó lenne, ha többet hinnénk és a hitünkkel protestálnánk: „Legyen másképp, ami rossz, legyen jó, ami süllyed és erősödjön meg ami jó, adjon nekünk Isten megújulást hitben, reményben és szeretetben!”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Dobó Márti

Istent keresem

1Krón 28

„...ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink