A nehéz időkben is Isten tenyerében

2019. április 01., hétfő

„Az önök korábbi látogatása, az imáik és támogatásuk megerősítenek minket a reménységben, mert kézzel fogható jelét adták, hogy velünk az Isten” – mondanak köszönetet az aleppói reformátusok. Egy templom és egy gyülekezeti központ újjáépítését is segítjük a szíriai városban: az örmény reformátusok legrégebbi gyülekezetének megrongálódott tetőszerkezetét részben a magyar reformátusok forrásaiból sikerült kijavítani, az arab ajkú presbiteriánus közösség új gyülekezeti központját pedig magyar kormányzati támogatással tervezik.

„Három rakéta szakította be az épület tetejét. A plafon és a berendezési eszközök megrongálódtak, az ablakok betörtek, a templomtér használhatatlanná vált” – mesél a három és fél évvel ezelőtt történtekről Hovig Kerbabian a legrégebbi aleppói örmény református gyülekezet, az Immánuel gondnoka.

Az 1852-ben alapított közösség ekkor már évek óta saját lelkész nélkül működött, az elkötelezett presbiterek mégis hetente összegyűltek imádkozni az 1923-ban épült templomukba, megszervezték az istentiszteleteket, prédikálni pedig általában a legnagyobb szíriai örmény református közösség, a szintén aleppói Bétel gyülekezet lelkészét hívták.

Először a templomot építették újjá

„Amikor találat érte a templomunkat, Haroutune Selimian tiszteletes akkor is jött és bátorított, reményt adott nekünk, hogy ki tudjuk javítani az épületet” – teszi hozzá az Immánuel gyülekezet gondnoka. A lelkész pedig, aki egyben a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, minden követ megmozgatott, hogy segítséget szerezzen.

2017 decemberében járt először magyarországi református delegáció Szíriában, épp egy évvel azután, hogy Aleppó ostroma befejeződött. A radikális csapatokat sikerült kiszorítani a városból, az élet is újraindult a romokon, de a pusztítás még sokáig kitörölhetetlen valóság lesz a helyiek számára, hiszen a belváros nagy része teljesen elpusztult a harcokban. Ahol korábban lakóházak, boltok vagy több száz éves világörökségi helyszínek voltak, csak torzókat és kőrakásokat láttunk.

A helyiek azt mesélik, először mindenütt a templomokat hozták helyre az emberek, utána foglalkoztak a saját otthonukkal. A helyi protestáns közösségek több épülete is megsérült, amíg az Immánuel gyülekezetre került a sor, addig a templom épen maradt alagsorában tartották az alkalmaikat. Minket a lyukaktól tátongó tető alatt fogadtak, és még a darabokra tört életük cserepeit szedegetve is hitet, erőt, élni – és szolgálni – akarást sugároztak.

Magyar segítséggel

A Magyarországi Református Egyház (MRE) 2018 elején lemondott a németországi Gustav Adolf Werk segélyszervezettől kapott éves fejlesztési támogatásról, ezt a 10 000 eurót az Immánuel templom helyreállítására ajánlotta. A felújítási költségeknek ez csak kevesebb mint egytizede, de a projektet, más külföldi partnerek mellett, a magyar kormány is támogatta.

2018 októberében Magyarországon jártak partneregyházaink, az örmény és az arab ajkú szíriai reformátusok képviselői, találkoztak Orbán Viktor kormányfővel is, az üldözött keresztyének megsegítéséért felelős államtitkárságon keresztül pedig egy-egy millió eurós támogatást kaptak a helyben maradást segítő szolgálatukhoz. Ebből a keretből 30 000 eurót a templom felújítására fordíthattak, így le tudták zárni a 160 000 eurós projektet. Az Immánuel közösség tavaly karácsonykor már használatba vett otthona tehát egynegyed részt magyar támogatással épült újra.

Idén március végén ismét MRE-küldöttség utazott a Közel-Keletre, ezúttal egyházvezetőink írtak alá együttműködési megállapodást a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinattal, a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniójával és a Szíriai Református Gyülekezetek Szövetségével. A delegáció végiglátogatta a magyar támogatásból részesülő gyülekezeteket, megismerkedett azok projektjeivel, március 30-án, szombaton este pedig hálaadó alkalmat tartottak az Immánuel templomban.

Áldás, békesség Aleppóban

 „Az Önök korábbi látogatása, az imáik és támogatásuk megerősítenek minket a reménységben, az Isten iránti elköteleződésünkben, mert kézzel fogható jelét adták, hogy velünk az Isten, gondja van ránk” – mondja meghatódva a gondok és a lelkész is.

Két dicséret – egy magyar és egy örmény gyülekezeti ének – között Bogárdi Szabó István püspök felidézi: a magyarországi reformátusok is voltak már hasonló helyzetben, a második világháborúban templomaink egyharmada megrongálódott. A megtapasztalt gondoskodás továbbadására buzdít, ahogy mi is tesszük ezt: „Engedjük meg Istennek, hogy segítsen nekünk és adjon lehetőséget, nyisson meg új utakat, hogy mi is segítsünk másoknak!”

A frissen felújított épület belülről a Kárpát-medencei református templomok egyszerűségét és letisztultságát idézi. Csak egy dolog hiányzott még, a festett fakazettás mennyezet. Mostantól jelképesen az is jelen van már a templomban, hiszen annak falát ezentúl a magyar küldöttség ajándéka, egy dél-dunántúli falura, Kórógyra jellemző mintájú kép díszíti, az aleppói templomba betérőket pedig az Áldás, békesség! felirat köszönti.

Kőrakásból közösségi terek

Nem az Immánuel az egyetlen felújítási projekt, ami magyar támogatással valósul meg. A helyi arab ajkú református gyülekezet temploma – azt mondják, egyedüliként a városban – teljesen megsemmisült a harcokban. 2012-ben először találat érte az óváros szélén, a többi keresztyén templomtól kissé távolabb fekvő épületet, majd a terroristák felrobbantották. Hála Istennek senki sem sérült meg és a gyülekezet is tovább működött, hamarosan új épületbe költöztek, tíz percnyire onnan.

A valamikori templomnak otthont adó telken csak lehangoló kőrakásokat látunk, a presbiterek és a mérnökök szemei előtt viszont már egy gyülekezeti központ lebeg. A régi városképbe illeszkedő egyemeletes épületet, benne imatermet, konferencia-központot, komfortos szobákat és mélygarázst, valamint tágas udvart álmodtak ide. A végleges tervek hamarosan elkészülnek, egyelőre ezt a munkát támogatta az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság.

A városképhez – és a nemzetközi műemlékvédelem elvárásaihoz – igazítják a lelki, közösségi és kulturális programoknak is helyet adó, modern épület homlokzatát, de a felépítéséhez még legalább két évre és egymillió dollárra van szükségük. Aleppó helyreállítását egyébként nemcsak az országot sújtó gazdasági szankciók és a válság nehezítik, de a rendezetlen tulajdonviszonyok is, mivel sokan még a mai napig nem költöztek haza – vannak társadalmuknak a városképnél kevésbé látványos, de súlyosabb sebei is.

Partneregyházaink aktív szerepet vállalnak a Szíriát sújtó, elhúzódó háborús helyzet súlyos társadalmi következményeinek enyhítésében. A humanitárius segítségnyújtáson túl oktatási intézményeikben, vasárnapi iskoláikban és más, fiatalokra fókuszáló projektjeikkel a háború okozta lelki sebek begyógyítását és a vallások közötti megbékélést szeretnék elősegíteni. Ezeket a Kárpát-medencei magyar reformátusság is segíti anyagilag.

A magyar kormányzati támogatásból tervezik felújítani és kibővíteni az örmények aleppói leánykollégiumát és az arab ajkú egyház által működtetett fiúkollégiumot. Szintén ebből az összegből újítják fel többek között a Bétel gyülekezeti központot és bővítik az általuk működtetett rendelőintézeteket, pótolják az örmények háborúban kiégett iskolabuszait és mindkét egyház humanitárius programjait is finanszírozzák. A későbbiekben ezekről is beszámolunk.

A szíriai látogatás utolsó napján Bogárdi Szabó István az aleppói örmény református gyülekezetben hirdetett igét, majd az alkalom végén megkoszorúzta az 1915-ös törökországi népirtás áldozatainak emlékművét. A genocídium körülbelül másfélmillió áldozata volt, de legalább ennyien hagyták el miatta hazájukat és többek között a mai Szíria területén telepedtek le.

Feke György

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió