„Imádsággá válik, amit szívvel énekelek”

2018. december 19., szerda

A szakrális népi és a református egyházi énekek, valamint a népzene dallamvilágát ötvözi legújabb lemezén Tímár Sára népdalénekes, akit e különleges kezdeményezéséről és ünnepi készülődéséről kérdeztünk.

– Hogyan ért össze önben keresztyén hite és a népművészet dallamkincse?

– Kiskorom óta tanulom a népi éneklést, az egyházi énekek pedig a családom révén váltak a részemmé. Egy gyűjtőutamon ért a meglepetés Kalotaszegen, hogy az ottaniak a saját tájegységük népdalainak díszítéseit, motívumait szőtték bele a liturgikus énekekbe. Tovább kutattam a témában, és azt találtam, hogy sokfelé éneklik saját tájegységük „szájíze” szerint gazdagítva az egyházi dalokat.

– Református hálaének népzenével című albumát hídnak szánta a két zenei világ közé?

– Az egyházi énekeket a templom falain kívülre, a népzenét azokon belülre szerettem volna emelni. A református énekeskönyv dalaiból válogatva a fő ünnepkörökre fűztem fel a lemez témáját, a számok között sok hálaének és szakrális témájú népdal is található. Az egyházi énekek népi hangszerek kíséretében szólalnak meg, de kottához hűen: inkább a kíséret és a szövegszerű előadás az, ami könnyedebbé teszi őket. A liturgikus énekek kotta szerinti éneklése a templomban azt szolgálja, hogy a gyülekezet együtt, közös lélekkel imádkozzon. E keretbe érkezik meg a népzenével a személyesség.

– Melyek az önnek legfontosabb énekek az albumról?

– Mindegyik az. A Megváltómnak éneklek című nyitószám nagyon kedves, ebben egy ismert középkori himnusz szólal meg, az Ó, népeknek megváltója. Izgalmas kísérlet a Reforduló című dal, amely már-már a határt feszegeti, hiszen vajdaszentiványi stílusú népzenei hangzást kapott, így olyan, mintha táncházban dalolnánk. A Kalotaszegen hallott archív felvételt is beemeltem az anyagba.

– Megesik, hogy énekelve imádkozik?

– Amikor énekelek, igyekszem befelé is figyelni, megélni a szöveget és engedni, hogy a dal hitelesen jöjjön elő belőlem. Az ima viszont általában nem így történik, hanem csendes elvonultságban. De úgy tapasztaltam, hogy amit őszinte szívvel alkotok, az magától imádsággá válik.

 – A népzenében fontos az autentikus, tiszta forrásból való táplálkozás. Az éneklés segíthet, hogy az evangélium örömhírét is hitelesen adhassa tovább?

 – Akarva-akaratlanul olyan anyag fakadt most belőlem, amelynek komoly üzenete van, így sokszor elgondolkozom, tudok-e úgy nyilatkozni, élni, hogy az mindennek megfelel. Akkor vagyok hiteles, ha a koncertjeimen nem téríteni próbálok, hanem énekben mondok imádságot, és egy-egy ilyen lemezzel, hangversennyel teszek hitvallást.

Lemezbemutató

A magyar muzsika fellegvárában, a budapesti Zeneakadémián tartja lemezbemutató koncertjét Tímár Sára Junior Prima-díjas népdalénekes. A december 21-én este 7 órakor kezdődő előadás a szakrális népi dallamvilág és a református egyházi énekek összefonódását szólaltatja meg szokatlan formában. Közreműködnek: Bolya Mátyás, Szabó Dániel, Halászi Lehel, Kalász Máté, Fekete Márton és Lelkes András muzsikusok.

– Mire számíthatunk még a decemberi koncerten?

– Barta Zsolt és Blaskó Mihály nagybátyáim, Váray László, valamint a Dalinda és a Forgó együttes tagjai énekelnek velem. A növendékeimmel egy pünkösdi éneket adunk elő. Kísérő zenészeim pedig a Minek nevezzelek… című lemezemről lehetnek ismerősek a hallgatóságnak.

– Hogyan készül a karácsonyra?

– Bár sajnos nagy a hajtás adventben, a szentestét külön örömmel várom. Egyszer egy kórházban fekvő, súlyos beteg rokonomnál jártam karácsonykor, és énekeltem neki. Felemelő volt ez neki, a mellette fekvőknek és nekem is. Idén szenteste is a Margit-kórházban éneklek azoknak, akik nem tudnak hazamenni az ünnepekre.

Király Eszter 

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. december 16-i számában.

Istent keresem

Jn 13,36–38

„Az életemet adom érted!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →