Keresztyén szolidaritás Tajvannal

2018. december 01., szombat

A Tajvani Presbiteriánus Egyház (PCT) ökumenikus összefogásra és a tajvani nép melletti szolidaritásra hívta az egyházi világszervezeteket és testvéregyházait, köztük a Magyarországi Református Egyházat (MRE).

A PCT „prófétai hívást” intézett külföldi partnereihez, hogy a helyi reformátusokkal összefogva kötelezzék el magukat és a tajvani nép és az egész ázsiai–csendes óceániai térség békéje mellett. A Tajvani Ökumenikus Fórum (TEF) névre keresztelt kezdeményezés első alkalommal idén november 27. és 30. között ült össze a főváros, Taipei közelében, a Református Egyházak Világközössége (REV) és a Világmissziós Tanács (WMC) védnöksége alatt. Az ülésen mintegy 140 helyi képviselő vett részt szerte a világból, köztük a tajvani egyházzal a ’90-es ével közepe óta testvéregyházi kapcsolatot ápoló MRE képviseletében Ódor Balázs külügyi irodavezető is.

Victor Hsu legutóbb 2017-ben látogatott Magyarországra, a reformáció jubileuma alkalmából. A főtitkárral készült interjúnk betekintést ad Tajvan helyzetébe éppúgy, mint a presbiteriánus egyház történetébe és aktuális kihívásaiba. Ebben megerősítette: „elkötelezettek vagyunk, hogy a következő években a kétoldalú partnerkapcsolatainkra koncentráljunk” – ennek része az MRE részvétele a fórumon.

A fórumra olyan geopolitikai helyzetben kerül sor, amelyikben Tajvant számos politikai és diplomáciai feszültség sújtja, a Koreai-félsziget békéje és a nukleáris leszerelés jövője újból bizonytalanná vált, a dél-kínai tengeren kialakult feszült helyzet a térség békéjét és biztonságát fenyegeti – hangsúlyozta Victor Hsu, a PCT korábbi főtitkára, a fórum kezdeményezője, aki egyben a térség békékéjét és Tajvan jövőjét fenyegető kínai nacionalizmus és imperializmus veszélyeire is felhívta a résztvevők figyelmét. Saját országát „nemzetközi árvaként” jellemezte, amelyik nem rendelkezik képviselettel a nemzetközi szervezetekben.

A TEF céljai között szerepel, hogy elmélyítse és kiszélesítse az ökumenikus közösség részvételét „béke és igazságosság zarándoklatában” az észak-kelet-ázsiai térségben, amelyben Tajvan a konfliktuskezelés és -megoldás mintaeseteként szolgálhatna. A TEF bevallottan is arra törekszik, hogy előmozdítsa és kiszélesítse az ökumenikus összefogást az őslakosok jogaiért folytatott küzdelemben, a múlt feldolgozását célzó „átmeneti igazságtétel folyamatában” és abban, hogy a PCT kapcsolatát a kínai egyházakkal, illetve a Kínai Keresztyén Tanáccsal új alapokra helyezze. A Világmissziós Tanács (CWM) főtitkára, a TEF társelnöke, Collin Cowan a regionális kezdeményezés középpontjában álló kritikus témaként említette tajvani nép elfogadottságát és szerepét a nemzetközi közösségben, a Koreai-félsziget békés újraegyesítésének ügyét, a rohingják emberi jogait érő támadást és traumatikus tapasztalatukat Mianmarban és a környező országokban.

A TEF a tavaly ugyancsak Taipeiben egybehívott, a tajvani egyház missziói felelősségét és lehetőségeit értékelő nemzetközi konferencia ajánlását követve alakult meg idén tavasszal. Célja, hogy az ökumenikus mozgalom és annak résztvevői támogassák és tanácsolják a PCT-t a Tajvan és a kelet-ázsiai térség igazságos társadalmi viszonyaira és békéjére kiemelt célként tekintő missziójában. A tajvani reformátusok Isten elhívásához hűen vállalnak közösséget a szenvedőkkel és adnak számot a bennük élő hitről és reménységről (1 Péter 3,15), és ebben regionális partnereire, elsősorban is hongkongi, koreai, fülöp-szigeteki protestáns egyházakra, nemzetközi testvéregyházaira, illetve regionális és globális ökumenikus szervezetekre támaszkodnak. A fórum más, hasonló ökumenikus kísérőprogramok mintájára indult el, mint például a Koreai, vagy a Palesztin-Izraeli Ökumenikus Fórum, vagy éppen a Kolumbiai Békefolyamat.

November 28-án az ország alelnöke köszöntötte a TEF résztvevőit. Chen Chien Jen köszöntésében kinyilvánította a kormány elkötelezettségét a diktatórikus múlttal való szembenézésben, az áldozatok, köztük az őshonos népek számára biztosított igazságszolgáltatásban és keresztyén értékként utalt a nyitott és igazságos demokrácia megerősítésére, amiben a Demokratikus Haladás Párt elkötelezett. A tajvani népnek „együtt kell szembenéznie a múlttal, hogy ígéretes közös jövő felé tekinthessen” – fogalmazott, megerősítve, hogy a kormány nagyra tartja a PCT kezdeményezését.

A háromnapos esemény kontextuális bibliatanulmányozásra, teológiai reflexióra, a japán, koreai, Hong-Kong-i és fülöp-szigeteki egyházvezetők, társadalomtudósok és teológusok hozzászólására, valamint számos, Tajvan jelenét és jövőbeli terveit ismertető előadásra is alkalmat adott. A témák között szerepelt az átmeneti igazságszolgáltatás, a PCT tagságának több mint tíz százalékát kitevő őslakosok joga, Tajvan nemzetközi státusza, valamint az egyre erősödő ökumenikus összefogás és nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek. A Fórum során a nemzetközi résztvevők tanúságtételükkel és beszámolókkal járultak hozzá a párbeszédhez.

Az átmeneti igazságszolgáltatás (transitional justice) területéhez azon jogi és nem jogi eszközök tartoznak, amelyek segítségével a politikai átmenet során az államok a diktatórikus rezsimek leváltása vagy a civil konfliktusok utáni átmeneti időszakban kezelni tudják a múltban elkövetett tömeges emberi jogi sérelmeket, illetve más traumákat, ezáltal is megkönnyítve az átmenetet egy demokratikusabb és békésebb jövő felé. Az átmeneti igazságszolgáltatás keretében hozott intézkedések célja többnyire a még zajló emberi jogi jogsértések leállítása, a múltbeli bűnök kivizsgálása, az emberi jogsértésekért felelős személyek azonosítása és szankcionálása, kárpótlás az áldozatok részére, illetve a jövőbeli jogsértések megelőzése, a béke fenntartás és megőrzése, valamint az erkölcsi rend helyreállításával az egyéni és nemzeti szintű megbékélés elősegítése. Az átmeneti igazságszolgáltatás nem a jog egy önálló intézménye, hanem átfogó alkalmazása meglévő rendszernek olyan társadalmak aktuális helyzetére, amelyek az átalakulás folyamatában vannak.

Az ökumenikus tanácskozáson fiatal delegáltak is részt vettek, köztük Erdélyi Dia külügyi referens, a társszervező Református Egyházak Világközösségének végrehajtó bizottsági tagja. A 30 év alatti tajvani és nemzetközi küldöttek november 27-én ifjúsági előtalálkozón vitatták meg a fórum témáit, aminek az eredményéről a plenáris ülésen számoltak be. A fiatalok arra biztatták a fórum résztvevőit, hogy támogassák a PCT misszióját és vállaljanak szolidaritást a tajvani néppel az átmeneti igazságszolgáltatás folyamatában. Nyilatkozatukban kiemelték az őshonos közösségeket sújtó jogtalanságok ügyét a kelet-ázsiai régióban és kiálltak amellett, „hogy egyházainknak biztonságos terei legyenek a békét és társadalmi igazságosságot érintő kérdésekről folytatott kritikus párbeszédnek”.   

Tajvani reformátusok prófétai szolgálata

A PCT 2015-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A skót és kanadai misszionáriusok munkájának gyümölcseként született közösség az alapítók szellemiségéhez hűen „a kezdetektől elkötelezett a tajvani nép lelki és testi egészsége mellett” – hangsúlyozta az egyház moderátora. A PCT ökumenikusan elkötelezett egyházként évtizedek óta aktív tagja az egyházi világszervezeteknek és több mint negyven testvéregyházzal együtt törekszik betölteni prófétai szolgálatát. Missziói egyházként a „fehér terror” évtizedeiben sem maradt néma, hanem evangéliumi bátorsággal szállt szembe mindkét, a kontinentális Kína kommunista és Tajvan jobboldali diktatúrájával, nyilatkozatban ítélve el emberellenes gyakorlatukat, nemzetközi támogatást sürgetve már a ’70-es években a tajvani nép önrendelkezéséhez. A PCT az ökumenikus közösség elismert tagjaként küldetésének tartja, hogy Tajvan a világ legtöbb országban érvényesülő „egy Kína” politika miatti nemzetközi izolációja ellen lépjen fel.   

A nemzetközi tanácskozás egyik fontos mozzanata volt, hogy a tajvani reformátusok kontextuális bibliatanulmányok keretében adtak betekintést a teológiai útkeresésükbe, amelyben az igazságosság, az igazságos béke, a múlttal való szembenézés a kiengesztelődés és megbékélés, egyáltalán, a Krisztusba vetett hit és az Isten országa reménységének személyes és közösségi életet átformáló ereje élő valóságként jelenik meg. A bibliai reflexiókra és személyes tanúságtételekre a nemzetközi partnerek reagáltak.

Megszállás, diktatúra, izoláció és demokratikus fordulat

Tajvan szigetét először ausztronéz törzsek lakták. A 17. században egy rövid életű spanyol letelepedést követően holland gyarmat lett, melyet jelentős han kínai és hakka bevándorlás követett a kontinentális Kína területéről. A csingek egészen 1895-ig uralták Tajvant, amíg az első kínai–japán háborút követően az japán kézre nem került. A második világháború során a sziget a japán katonai hadműveletek egyik támaszpontja lett. 1945-ben, Japán kapitulációjával a Kínai Köztársaság vette át a hatalmat a sziget fölött, majd a Kuomintang (Kínai Nemzeti Párt) 1949-ben, a kínai polgárháborúban elszenvedett vereségét követően ide menekítette kormányát, statáriumot vezetett be és mintegy negyven évig egypártrendszerben, diktatórikusan irányította a szigetet, amelynek státuszát a japánok kivonulása után az 1952-es San Francisco-i békeszerződés nem rendezte megnyugtatóan. A statárium egészen 1987-ig volt érvényben. Mintegy 200 000 tajvani lakost börtönöztek be vagy végeztek ki, a kínai nacionalista párttal szembeni ellenállásuk miatt. 1986-ban az ország vezetői engedélyt adtak parlamenti pártok létrehozásához, melynek eredményeképp jött létre az első ellenzéki párt. 1996-ban tartották az első demokratikus elnökválasztást.

Tajvannak mintegy 23 milliós lakosságának ma 84%-a tajvani és hakka, 14%-a szárazföldi kínai és 2%-a őslakos. A tajvani nép – az őshonos 16 törzs és más nemzeti kisebbségek egyaránt – élő emlékezetében hordozza az ország sokféle elnyomásának, megszállásának emlékét éppúgy, mint az őshonos lakosság identitását megkérdőjelező, Tajvan önállóságát tagadó és „kulturális és politikai népirtást" elkövető fehér terror súlyos jogtalanságait. Ez az összetett, strukturális társadalmi igazságtalanság, a nemzetközi izoláció, Tajvan remélt függetlensége, a lakosság megbékélése és ennek eredményeként az igazságosságban megvalósuló béke víziója, a demokratikus átalakulás erőszakmentes támogatása jelenti évtizedek óta azt a közeget, ami a PCT missziói szolgálatát és teológiai gondolkodását a napjainkban is meghatározza.

A TEF a résztvevő egyházak és ökumenikus szervezetek formális kereteként kívánja biztosítani a folyamatos kommunikációt, egyeztetést és közös fellépést. Ebből a célból egy vezetőtestületet is létrehoztak, amelynek tagja Chris Ferguson, a Református Egyházak Világközösségének főtitkára, Collin Cowan, a Világmissziós Tanács főtitkára, valamint a Misszió 21, a Keresztyén Diákok Világszövetsége, a Berlini Misszió, a Kanadai Presbiteriánus Egyház, a japán Krisztus Egyesült Egyháza, a koreai és fülöp-szigeteki református egyházak képviselői.

A vezetőtestület úgy döntött, hogy tanácskozásaiba megfigyelőként bevonja egyházunk képviselőjét, 2019-ben pedig kihelyezett ülést tervez Budapesten is, hogy a kelet-európai egyházak kommunista diktatúrában elszenvedett elnyomással és jogtiprással, valamint az elmúlt harminc év múltfeltárással, társadalmi megbékéléssel és a demokratikus átmenettel kapcsolatos tapasztalatait beemelje a folyamatba.

A kezdeményezés és a tanácskozás kapcsán további információ a Tajvani Presbiteriánus Egyház honlapján érhető el.

Külügyi Iroda

Istent keresem

Zsid 10,1–18

„Akkor ezt mondtam: Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →