Pünkösd ajándéka – a siketeknek is

2018. május 21., hétfő

Istennél nincsenek választóvonalak, igéje ugyanúgy szól a siketekhez és a hallókhoz, de azt teljes szívből csak a saját nyelvi és kulturális közegünkben érthetjük meg a legteljesebben. Épp ezért már jelnyelven is elérhető Márk evangéliuma és további újszövetségi könyveket fordítanak a magyarországi siketek számára. A részletekről Pecsuk Ottót, a Bibliatársulat főtitkárát és Járay Lorándot, a Református Missziói Központ (RMK) Siketmissziójának vezetőjét kérdeztük.

Az első pünkösdkor Jeruzsálemben összegyűlt sokaságban mindenki a saját nyelvén érthette meg Jézus Krisztus feltámadásának evangéliumát. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány készülő jelnyelvi Bibliájának is ez a célja: saját nyelvükön eljuttatni a mennyei örömhírt a siketek nyelvi kisebbségéhez. „A jelnyelvi bibliafordítás a Szentírás akadálymentesítése, ami a siket emberek számára is elérhetővé teszi a reformáció egyik vívmányát, az anyanyelvű igeolvasás lehetőségét” – véli a 2015-ben elindult projektről az RMK Siketmissziójának vezetője.

A statisztikai adatok szerint ma 60 000 siket él Magyarországon, akik 2009 óta önálló nyelvi kisebbséget képviselnek. Sokuknak gondot jelent az írott szöveg értelmezése, mert azok olyan hangokat rögzítenek, melyeket a hallássérültek többsége nem hallott, ezért jelnyelven kommunikálnak. A tudósok világszerte több mint 400 jelnyelv létezését feltételezik, mert ezek a vizuális, ikonikus kommunikációs formák – akárcsak a beszélt nyelvek – régiónként és országonként különböznek. Magyarországon is több „nyelvjárás" létezik: bizonyos dolgokat másképp jelelnek Budapesten, mint Vácott vagy Debrecenben.

Járay Loránd hangsúlyozza: a siketek nemcsak önálló nyelvi kisebbség, hanem történelmük, kultúrájuk és szilárd identitásuk van. A többségi társadalommal szemben ők nem betegségként tekintenek siketségükre, hanem olyan állapotként, amivel teljes életet élhetnek. „A siket emberek jelekbe öntik az érzéseiket, saját szókincsükkel és tudásukkal tesznek bizonyságot hitükről. A jelnyelvi Biblia az önálló hitéletükben segíti őket és lehetőséget ad a lelki és tudásbeli gazdagodásukra” – emeli ki el a jelnyelvi Bibliát készítő munkacsoport tagja.

Szövegből mozgókép lesz

A fordítás a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának jóváhagyásával készül a 2014-ben megjelent revideált újfordítású Biblia (RÚF) alapján. A szakmai hátteret a Bibliatársulat, míg a jelnyelvi munkatársakat a Magyarországi Baptista Egyház biztosítja. A munka legfőbb nehézsége, hogy a jelnyelvi fordítás két eltérő kommunikációs csatorna összeillesztése: az írott szövegből látvány lesz, a betűket vizuális nyelvre ültetik át.

A munkafolyamatokba a Bibliatársulat főtitkára ad betekintést: az első feladat a bibliai történetek alapos tanulmányozása, amelyekből leirat készül. Ez tartalmazza az alapszöveget és azokat az instrukciókat, amiket követve a jeltolmács közvetíti a cselekmény háttérinformációit is. Ezután a Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottságának tagja, Bácskai Károly újszövetségi teológiai tanár ellenőrzi, hogy az írott szöveg jelnyelvi transzformációja tartalmazza-e az eredeti szöveg lényegét és fontos elemeit.

A belső ellenőrzés után készül el maga a videófelvétel. Azt egy külsős jeltolmács segítségével angol szövegre fordítják, hogy a Bibliatársulatok Világszövetségének munkatársa, Elsa Tamez mexikói teológus még egyszer megvizsgálja, és szükség esetén javaslatot tegyen annak kiegészítésére. „Ez a soklépcsős ellenőrzés azért szükséges, hogy minimalizáljuk a hibákat és a jelnyelvi fordítás a legteljesebb módon adhassa vissza az eredeti bibliai történeteket” – magyarázza Pecsuk Ottó.

„A jelnyelv olyan kommunikációs eszköz, amely a hagyományos írott nyelvekkel összehasonlítva nem tudja ugyanúgy közvetíteni a bonyolultabb teológiai és filozófiai fogalmakat vagy éppen egy-egy történet járulékos elemeit, amelyeket nehéz a térben és vizuálisan megjeleníteni” – folytatja a főtitkár. A megértést a felvételek képi segédeszközei könnyítik meg: a kattintásra lenyíló térképek, útvonalak és teológiai szócikkek, jegyzetek. „Nem akkor pontos egy bibliafordítás, ha minden szó szerepel benne, ami az eredeti szövegben, hanem akkor, ha az olvasó vagy néző fejében összeáll a bibliai szöveg teljes jelentése” – fogalmaz. Hozzáteszi: már a készülő videókat is használják a siket közösségek, akiknek a visszajelzéseit szintén beépítik a munkálatokba.

A beilleszkedést segítheti

„Az első jelnyelvi bibliafordítások a ’80-as és ’90-es években jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nagy-Britanniában, ugyanis ezekben az országokban ismerték el először önálló anyanyelvként a jelnyelvet” – helyezi tágabb kontextusba Pecsuk Ottó a magyar projektet. Márk evangéliuma után a másik három evangélium Jézus-történeteinek lefordítása és publikálása következett, ezeknek a több fázisú ellenőrzése zajlik jelenleg. Közben elkezdődött az Apostolok cselekedeteiről írt könyv szövegének a fordítása is. „Ez az Újszövetség csaknem kétharmadát teszi majd ki, amivel igazán előkelő helyen állunk a világban, mert eddig csak amerikai jelnyelven készült el az egész Újtestamentum. Az ausztráloknak csupán négy-öt könyv hiányzik a teljes Bibliához, de ők már több mint huszonhét éve dolgoznak rajta” – avat be a Bibliatársulat főtitkára.

Siket vagy süket?

Fel-felbukkan az a téves elképzelés, hogy a siketek állapota büntetés Istentől – tudjuk meg Pecsuk Ottótól. Ennek oka, hogy jelenleg a Szentírásban nincsenek megkülönböztetve a siket és a süket szavaink. Ez utóbbi pedig teljesen egybeforrt az engedetlenséggel, Isten szavának megtagadásával, ami negatív következményekkel jár. Ezért is hiszik sokan azt, hogy Isten csak a hallókat szereti. „Amikor egy siket fiatalember megkérdezte a nagyapját, hogy mit jelent a János 3,16 – „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte…” – megdöbbenve értette meg, hogy ez annyit jelent: Isten mindenkit szeret, még a sikereteket is. Hiába járt évekig templomba és istentiszteletre, abban a meggyőződésben élt, hogy Isten csak a hallókat szereti, a siketek csak másodrendű hívek lehetnek” – meséli a Bibliatársulat vezetője, aki a jelnyelvi bibliafordítás kiemelt feladatának látja a két kifejezés egyértelmű definiálását.

A református lelkipásztor fontosnak tartja, hogy a gyülekezetekben feltérképezzék, kik azok a siketek, akik eddig valójában nem tudtak részt venni az egyház életében, és őket a lelki vezetők a jelnyelvi Bibliával szólítsák meg és vonzzák be református közösségeinkbe. „A jelnyelvi Biblia nemcsak a siketek eszköze, hanem a halló református közösségé is feléjük, hiszen a társadalmi integráció kétirányú utca. Alapelvünk a jelnyelvi bibliafordítás során, hogy azt a siketek és hallók együtt, egymás érzékenységére figyelve készítsék, hiszen a sikeres beilleszkedés alapja a felek közötti kölcsönösség, egyenrangúság és összefogás, ami jó példa lehet gyülekezeteink előtt” – fejezte ki reményét a Bibliatársulat főtitkára.

Egyformán szól mindenkinek

Járay Loránd már gyakorlatban is hasznosítja az elkészült videóanyagot.  A hittanórákon a gyerekek jelelve és olvasva tanulják a bibliai történeteket, amiket aztán szerepjátékban adnak elő. Nehézség azonban, hogy a gyermekek jelnyelvi szókincse sokszor szegényes. „A jelnyelvi Biblia és szótára sokat segít a megértésben, a fiatalok a felvételekből számos olyan kérdésre választ kapnak, amik felett eddig elsiklottak, vagy máshogy oldották meg azokat. Ráadásul könnyebben fogadják el egy-egy kifejezés helyes jelét siket társaiktól, mint a hallóktól” – fejti ki a misszió vezetője.

Mint mondja, a fordítás az oktatóknak is egy új jelnyelvi mércét nyújt majd, például a hivatalosan elfogadott egyházi szókincs használatában, hiszen a magyarországi jelnyelvi változatok egységesítésére törekszik. Közben pedig új jelnyelvi jelek is születnek, így a jelnyelvi Biblia lényegesen hozzájárul a magyar jelnyelv fejlődéséhez.

Járay Loránd a jelnyelvi Biblia legfőbb értékének mégis azt tartja, hogy átlép az emberek húzta határokon. „Istennél nincsenek választóvonalak, az igéje ugyanúgy szól a siketekhez, mint a hallókhoz. A Szentlélek ajándékát csak teljes szívből a saját nyelvi és kulturális közegünkben élhetjük meg és fejezhetjük ki a legteljesebben. Ezért hiánypótló alkotás a jelnyelvi Biblia.”

A jelnyelvi Biblia már elkészült részei – regisztráció után – ingyenesen tekinthetők meg ezen az oldalon.

Szoták Orsolya, Fotó: archívum

Istent keresem

4Móz 17,1–15

„Ne járjanak úgy, mint Kórah és csoportja, akit előre figyelmeztetett Mózes által az Úr.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink