Segítség az anyanyelvi igehirdetésben

2018. február 16., péntek

A napokban meghirdetett ösztöndíj keretében lelkészek, hitoktatók és teológusok utazhatnak a diaszpórában élő magyar reformátusok közé, hogy biztosítsák az anyanyelvi igehirdetést, hogy erősítsék a gyülekezeteket, látogassák a szórványokat. A kilenc hónapos program során havonta hatszázezer forint ösztöndíjat kaphatnak a kiutazók. Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa azt mondja, a diaszpórában élő reformátusok évtizedek óta hűséggel tartják meg gyülekezeteiket, hitüket, és most, hogy van rá lehetőség, segítenünk kell őket.

Teológusok, lelkészek, diakónusok, hitoktatók utazhatnak

Az ösztöndíjprogram 2018 szeptemberében indul majd, az első egyházi ösztöndíjasok kilenc hónapra utazhatnak a diaszpórába, tehát elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába, illetve Nyugat-Európába – például Németországba, Svájcba, Ausztriába és Svédországba. Az első turnusban harmincan vehetnek részt – köztük katolikus, református és evangélikus jelentkezők is. Hogy melyik felekezet hány ösztöndíjast delegálhat, az azon múlik, honnan érkezik majd több pályázat.

A tervek szerint a jövőben a Kárpát-medence szórványvidékeibe is szeretnének majd egyházi ösztöndíjasokat küldeni, de ez még szervezés alatt áll. Terv az is, hogy a későbbiekben egy évre szóljon az ösztöndíj. Az egyházi ösztöndíjnál pedig arra is van mód – szemben a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programmal – hogy öt évben belül háromszor, akár három egymást követő évben is visszatérjen az ösztöndíjas az adott helyszínre.

Az első diaszpóra-ösztöndíjakra február 15-étől lehet jelentkezni. A református egyház tagjai közül teológushallgatók, lelkészek, diakónusok és hitoktatók jelentkezését várják. A teológusoknál nincs megkötés, hogy hány év elvégzése után lehet jelentkezni. Ugyanez igaz a hitoktatónak, vallástanárnak készülőkre is, ők is jelentkezhetnek már hallgatóként is. A magyarországi lakcím sem megkötés, csak a magyar állampolgárság szempont, így akár Erdélyből, Kárpátaljáról vagy Felvidékről is lehet jelentkezni az egyházi ösztöndíjra – hangsúlyozza a zsinati tanácsos.

A jelentkezőnek jól kell tudniuk angolul vagy a fogadó ország nyelvén. Fontos még az is, hogy az illetékes egyházkerület püspökének ki kell állítania egy igazolást arról, hogy támogatja az jelentkezőt. Ez igaz a már végzett lelkipásztorokra is, akik szintén vállalhatnak diaszpóra-ösztöndíj szolgálatot. Akár családok, lelkészházaspárok is jelentkezhetnek, utazhatnak, azonban az ő esetükben a házaspár mindkét tagjának külön-külön is jelentkeznie kell, és nem automatikus, hogy mindketten megkapják az ösztöndíjat. Gér András arra is figyelmeztet: azoknak, akik részt vesznek a programban, azt is vállalniuk kell, hogy az ösztöndíj idejével megegyező időt a kibocsátó egyházkerületben szolgálnak majd, miután hazatértek.

A teológiák támogatják a kezdeményezést

Pozitív a visszhangja a kezdeményezésnek valamennyi református teológia részéről – mondja a zsinati tanácsos. Felidézi: a sárospataki és a pápai teológiáról azt a visszajelzést kapták, hogy már az elmúlt években is voltak a Kőrösi Csoma Sándor Program résztvevői között teológushallgatók, az pedig, hogy gyülekezetekbe mehetnek, még kedvezőbb lehetőség. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen már kidolgozták annak a lehetőségét is, hogy a jövőben akár a hatodéves gyakorlati évet is lehessen a diaszpóra gyülekezeteiben végezni, akár az egyházi ösztöndíjprogram keretében. „A budapesti teológia részéről is azt az ígéretet kaptuk, hogy támogatják azokat a teológusokat, akik szeretnének részt venni az ösztöndíjprogramban” – mondja a tanácsos.

Szórványgondozás, keresztelés, lelkigondozás vár a jelentkezőkre

A résztvevők feladata gyülekezetenként változó lehet: van olyan közösség, ahol főleg idős emberek vannak, ott a látogatásuk, lelkigondozásuk lesz az elsődleges szolgálat. Egy többgenerációs gyülekezetben pedig a fiatalok felé fordulás, a baba-mama kör és az ifi megszervezése is szerepelhet a feladatlistán az igehirdetés, keresztelés, temetés, esketés mellett.

Lesz, ahol kulturális jellegű szolgálatra lesz nagyobb szükség, például ünnephez kapcsolódó programok szervezésére. Vannak ugyanis olyan gyülekezetek, ahol a meglévő lelkész mellé várnak majd segítőt, de olyan is, ahol a távolra eső szórványok gondozása lehet a fő feladat. Magyarországi fejjel nehezen elképzelhető, de a diaszpórában teljesen általános az, hogy egy nagyvárosi gyülekezethez akár még száz kilométerre fekvő kisebb közösség is tartozik, mint szórvány.

Hatszázezer forint havonta

A résztvevők 600 ezer forintos havi ösztöndíjat kapnak, ami kiegészül a hazai felkészítő és lezáró szakaszban további 300 ezer forinttal. Gér András zsinati tanácsos hozzáteszi: tudja, hogy ez itthon óriási összeg, de az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európa nagyvárosaiban nem ugyanarra elég. Ugyanis az ösztöndíjasoknak ebből a pénzből kell a lakhatásukat, az utazásukat, a saját ellátásukat biztosítani a kint tartózkodásuk alatt. Persze a hazai szervezők kérik a fogadó gyülekezeteket, hogy amiben csak tudnak, segítsék őket, akár egy szolgálati lakással, akár helyi bérlettel.

Szorosabb lehet a kapcsolat

A viharos elmúlt évszázad után a kapcsolatok ápolására, szorosabbá tételére törekszik a Magyarországi Református Egyház az ösztöndíjprogramban való részvétellel. A zsinati tanácsos méltatja, a diaszpórában élő reformátusok évtizedek óta tapasztalható hűségét, és azt mondja: „most, hogy lehetőségünk van rá, segítenünk kell” őket.

Gér András hozzáteszi: sok olyan református gyülekezet van a diaszpórában, ahol hosszú ideig nem volt lelkész, és csak ünnepekkor érkezett hozzájuk igehirdető – sokszor nagyon messziről, akár másik kontinensről odautazva –, de a közösség nem széledt szét, megtartották az alkalmaikat. Az ösztöndíjprogrammal azt is segíteni szeretnék, hogy minél több közösségben megvalósulhasson a reformáció régi vívmánya, az anyanyelvi igehirdetés.

Hegedűs Márk, fotó: Vargosz

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió