Refis hallgatónak lenni jó!

2018. február 14., szerda

Második otthon, testvéti közösség, számtalan lehetőség, szakmai kihívások, segítőkész tanárok – hallgatókat kérdeztünk arról, miért szeretnek az adott református felsőoktatási intézményben tanulni.

Pápa, ahol a tudomány „szabadon tenyészik”

Remek tanárok, teljesíthető rendszer, kis közösség, mindez egy olyan kisvárosban, ahol az ember fel tudja magát találni – sorolja a Pápai Református Teológiai Akadémia előnyeit Csepreginé Ármai Kinga. A lelkész szakos hallgató azonban mégsem ezért választotta négy évvel ezelőtt az intézményt. „Mindenhol úgy éreztem, hogy kilógok a sorból, nem találtam a saját közegemet, de amikor először jártam Pápán, egyszerűen úgy éreztem: ez az én helyem.”

Azt mondja, tanárai egytől egyig türelmesen és segítőkészen, ám következetesen és szigorúan állnak hozzá. „Elfogulatlanság nélkül mondhatom, hogy az 1998-as újraindulás óta a mi akadémiánkon tanítottak és tanítanak az ország legkiválóbb professzorai, akik nemcsak a saját területükön tudnak maradandót alkotni, hanem egy-egy óra keretén belül az egész teológia tudományát átfogó beszélgetésekbe kalauzolnak bennünket.”

Már az első évben barátságokra tett szert, amelyek a további esztendőkben csak gyarapodtak és mélyültek. Úgy fogalmaz: a kis közösség előnye, hogy ha bármilyen probléma adódik akár a tanulmányaiban, akár a magánéletében, biztos, hogy lesz valaki a hallgatók között, aki tud neki segíteni. „Az egymás iránti kölcsönös megértés és segítőkészség többször lendített már át egy-egy holtponton az évek során” – teszi hozzá.

Ezért jó szívvel ajánlja a Pápai Református Teológiai Akadémiát „azon jövőbeli teológus vagy katechéta szakos hallgatóknak, akik készek jó hangulatú órákon, tanulságos vizsgákon, hiteles környezetben az Úrtól kapott elhívásuknak eleget tenni, és a teológia tudományában elmerülni”.

Sárospatak: Jövő az ősi falak között

Kingához hasonlóan Kádár Tamás György is otthonának nevezi alma materét. A Sárospataki Református Teológia lelkész szakos hallgatóját mégsem a már gimnáziumban kialakult kötődés vezette a felsőoktatási intézmény kiválasztásakor. „Számomra elsődlegesen az oktatás színvonala volt a döntő érv” – mondja, és hozzáteszi: úgy érzi, Sárospatak volt a legjobb választás, a „pataki diák” elnevezés igenis biztosíték a minőségre.

A negyedéves teológus úgy látja, a tudományos munka pataki lehetőségei jó alapot nyújtanak a fejlődni kívánó hallgatók számára. A kiváló, jól felszerelt könyvtár, a folyamatosan megújuló épületek és a külföldi ösztöndíj-lehetőségek mellett az oktatókat dicséri: „Segítőkészségükre, és rugalmasságukra teológiai tanulmányim alatt számtalanszor rácsodálkozhattam.”

A másik érve Sárospatak mellett, hogy a pezsgő diákélet: „Az esti beszélgetések, közös szórakozás szinte mindennapos köztünk. A tanulmányi munka magas színvonala megfűszerezve a barátokkal és a kikapcsolódással, tökéletes légkört teremt a szolgálatra készülésben.” Azt kívánja minden ide jelentkezőnek, hogy tapasztalja meg vele együtt ennek az intézménynek a varázsát, „akár lelkipásztorként, hitoktatóként, vagy más formában akar részt venni a Teremtő Isten szolgálatában”.

Két nézőpont a Károliról

Hegyi Laura a keresztyén értékrend miatt választotta a Károli Gáspár Református Egyetemet. „Az ismerőseim – akik ide jártak – rengeteg jót meséltek a Károliról és reméltem, hogy az egyetemista éveimet én is egy jó hangulatú, családias légkörben tölthetem el.” Már egészen kicsi kora óta tanár szeretett volna lenni, és úgy látja, oktatóitól nagy segítséget kap választott hivatására készülve.

„Amit talán a legjobban szeretek itt, azok a kis létszámú órák” – mondja. Kevesen vannak egy-egy órán, így mindenkinek van lehetősége kibontakozni, mindenki elmondhatja a véleményét. A tanárai számára nemcsak „egy arc a tömegből”, „egy neptun-kód” a jelenléti íven, hanem tudják a nevét is, hogy miben jó, mik a gyengeségei, mi az, amit fejlesztenie kell. A szaktársait is sokkal jobban ismeri ezáltal. Nemcsak köszönnek egymásnak, hanem valóban beszélgetnek is.

Ha valaki egy ilyen közegre vágyik, annak bátran ajánlja a Károlit. „Nem bántam meg a döntésemet, új barátokat szereztem, gazdagíthatom a tudásomat, új dolgokat próbálhatok ki. Valójában itt találtam meg önmagam, azt a területet, amiben tényleg, igazán jó vagyok” – teszi hozzá.

„Arról az Istenről tanulok, aki a legjobban szeret és arról az emberről, aki én vagyok, vagy aki mellettem ül a padban. Ha Augustinus, Luther, lelkész dédapám és ezer másik elődöm megrágta, megharcolta ezt a nemes harcot, volt bátorsága a dolgok mélyére menni az igazságért, nekem is ezt kell tennem. De nem is kell, hiszen ez egy lehetőség. A legnagyobb lehetőségem” – mondja Krisztován Márton.

A budapesti teológia másodéves hallgatója hálás, amiért évfolyamtársai között nemcsak barátokra, de testvérekre is talált. Az egyetemi közösséghez természetesen hozzátartoznak professzorok is, és mit mondja, egészen más dolog úgy végezni a tanulmányait, hogy tudja, tehet fel kérdéseket nekik: „Ritkítják a kérdőjeleimet a tudományok területén, és fordultam már hozzájuk személyes gondokkal is az elmúlt szemeszterek alatt.”

„Kapcsolódom – talán ez a másik kulcsszó a lehetőség mellett – teszi hozzá. – Lehetőség, hogy kapcsolódjak Őhozzá a tantárgyakon keresztül, professzoraim, hallgatótársaim és az élet által, amit itt, a budapesti teológián élhetek. Így történik meg a csoda, hogy belesimulhatok az Ő tervébe.”

Debrecen: elmélyülni az ismeretben

Amikor a felsőoktatásról van szó, elsősorban a 18-23 éves korosztály jut eszünkbe és nem gondolunk bele, mennyivel szélesebb közönségnek szól egyetemeink kínálata. Így volt ezzel munkatársunk, Farkas Zsuzsanna is, amikor úgy érezte, munka mellett tovább képezné magát. „Korábban is érdekelt a teológia, ezért nem gondolkoztam sokáig, hogy jelentkezem-e a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológia minor részismereti képzésére” – teszi hozzá.

Félévente 5-6 tantárgyuk van, melyeken keresztül körvonalazódik, mi is a hittudomány, milyen hosszú folyamatokon keresztül jött létre a Biblia, vagy épp milyen újkori etikai kihívásokra kell válaszokat találnia a keresztyén embernek. Mint mondja: bár csupán havi egy hétvége (péntek-szombat) a levelező részismereti képzés, ennyi idő alatt is rengeteg új ismeretre tesz szert.

„Néhány óra olyan, mint egy áhítat, néhány pedig gondolatébresztő, nagyon szépen állnak össze kerek egésszé a történelem, a filozófia, az irodalom és a teológia idevágó részei” – értékeli az elmúlt két félév tapasztalatait. – Megdöbbentett, hogy ugyanazok tanítanak minket, teljesen laikusokat, mint a teológushallgatókat, de jól esett, hogy az intézmény is ennyire komolyan veszi ezt a képzést. Persze a félév végi számonkérés is ennyire komoly, de végül is ezért vagyok itt: tanulni és fejlődni.”

Azt hitte, sok időt elvesz majd az utazás Debrecenbe és bonyolult lesz a munkával összeegyeztetni a képzést, de mára biztos benne, hogy a jövőben szeretné a debreceni reformátusoknál folytatni tanulmányait.

Tanulj tovább a reformátusoknál!

Hamarosan lezárul a jelentkezési időszak a 2018 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre. Négy felsőoktatási intézményünk számos hitéleti és nem hitéleti képzése közül válogathatsz. A tájékozódásban segít ingyenes református felsőoktatási tájékoztatónk és az általunk megkérdezett hallgatók beszámolói is:

Összeállította: Feke György

Istent keresem

Józs 7

„Ezért föllángolt az Úr haragja Izráel fiai ellen” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink