Gondolatok a református egység napja elé

2017. május 21., vasárnap

2009. május 22-én a debreceni református Nagytemplomban kimondtuk a Kárpát-medencei magyar református egyházak alkotmányjogi egységét, létrejött a Magyar Református Egyház. Csűry István gondolatai a református egység napja elé.

2009. május 22-én a debreceni református Nagytemplomban kimondtuk a Kárpát-medencei magyar református egyházak alkotmányjogi egységét, létrejött a Magyar Református Egyház. Az ünnepi alkalmat több síkon fejlődő egyeztetés, harmonizációs közös útkereső törekvés előzte meg.

A reformáció ötszázadik évfordulóján immár kilencedik alkalommal tisztelgünk a Magyar Református Egyház egységét ünnepelve. Ebben a történelmileg kiemelkedő esztendőben május 20-án Nagyváradra hívjuk református testvéreinket és minden más felekezetű atyánkfiát, ahol a vár felújított, ősi falai között együtt imádkozhatunk keresztyén egységben az eresztékeiben meggyengített világ kijózanításáért és talpra segítéséért. Ehhez a nagy feladathoz szükségünk van a magyar reformátusok világraszóló, közösségteremtő akaratára. A felmutatott egység minden hiányosságával együtt példás üzenet keresztyéneknek és másoknak, hogy ez az áldás forrása, Isten ebből fog táplálni bennünket. Pál apostol az igazi templommá felépülő gyülekezetek buzdítását a következőképpen írja le prófétikus látással: „Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által." (Ef 2,19–22)

A kilencszáz esztendős civitas Waradiensis Szent László halála óta zarándokhely, majd hiteles hely is. A tatárok 1241-ben már négy templomot találnak itt, és rombolnak le babonás félelmükben. A törökök 1660-ban már megint teljében virágzó váradi létet perzselnek fel. Egész alakos szobrot állítanak Istvánnak, Imrének és Lászlónak. Vitéz János csillagvizsgálót állíttat, amelynek jelentősége akkora, hogy innen határozzák meg a délkör kezdő vonalát. A Superwaradino című kódex a csillagászat akkori tudásgyűjteményét tartalmazza. A humanizmussal párhuzamosan érkezik a reformáció üdítő lelki ébresztése, mint a dicsőített ember nyomorúságán meginduló Isten méltóságának helyretétele. Köleséri Kristóf az első hírnöke az újhodás terjedésének. Czeglédi György a város rangos reformátora. A váradi vár 1692-ben szabadult fel a török rabiga alól. Minden romokban állt megint. Mária Terézia után II. József türelmi rendelete kellett ahhoz, hogy elkezdődjön a reformátusság újkori történelme. Megépült az első templomunk Olasziban 1784-ben, és azóta tíz gyülekezetben őrizzük itt a várat.

A református egység napja közös ünnepségének üzenete: Őrizd a várat! Azért választottuk Náhum próféta figyelmeztetését, mert magunkénak és időszerűnek tartjuk azt. Őseink nagy áldozattal őrizték a váradi várat, ha kellett, újraépítették. Sírtak a romok felett, örültek a megújulásnak. Ma a vár megújult köntösben fogadja a vendégeket, mintha szimbolikus üzenetet közvetítene: az újulni vágyó léleknek nagy esélye van! Ha ezek a falak annyiszor újraépültek, nekünk miért ne lenne lehetséges ugyanaz?

Legyen megújulása református anyaszentegyházunknak, magyar nemzetünknek! Legyen éledése, és lesz az ötszázadik évre sok évszázad, ha annak a nyomdokait követjük, aki meghalt, hogy feltámadjunk! Őrizd a közös várat, és őrizze benne mindenki a magáét is!

Csűry István

A szerző a Királyhágómelléki Református Egyházkerületpüspöke. A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. május 21-i számában.

Istent keresem

4Móz 30

„Ezeket a rendelkezéseket parancsolta az Úr Mózesnek a férjre és a feleségre,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →