Budapestre látogatott a szír pátriárka

2017. január 13., péntek

Veszélyben van a Közel-Kelet, Irak és Szíria keresztény közössége – hangsúlyozta Mar Ignatius Joseph III. Younan, a szír katolikus egyház feje január 11-i budapesti előadásán. A pátriárka a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott beszédében drámainak nevezte a helyzetüket. Az egyházfő azt mondta: terrorista, dzsihadista támadások irányulnak civilek ellen, ami tragikus következményekkel jár. Ferenc pápát idézve elfogadhatatlannak nevezte, hogy különböző csoportok Isten nevében gyilkolják egymást, Isten ugyanis „maga a szeretet, és nem a gyűlölet".

Irakról szólva a pátriárka közölte: az 1991-es első öbölháború után a keresztények bizalmatlanságot éreztek a rezsim és a muzulmán többség részéről is. Az ország bevezette „a szigorú iszlámot", egyfajta bosszúként az Egyesült Államok, a nyugati országok és az Egyesült Nemzetek Szervezete ellen. Emiatt a keresztények is egyre jobban félni kezdtek – emelte ki, feltéve a kérdést, hogy ennyi idő eltelte után miért van még mindig „anarchia" Irakban. Az egyházfő véleménye szerint a legnagyobb csapás 2014 nyarán érte az iraki keresztényeket, amikor az Iszlám Állam megtámadta Moszult, és vérengzéseket hajtott végre azok ellen, akik a városban rekedtek. Leghevesebben talán a keresztény kisebbségekre rontottak – mondta. Bár Moszul keresztényei mindig keményen dolgoztak, és soha nem volt problémájuk a muzulmánokkal, tönkrement az életük. Több ezer család zsúfolódik össze apró lakásokban, egészségtelen körülmények között, a puszta túlélésben reménykedve – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: komoly kivándorlási folyamat indult el, az iraki keresztények jelentős része elhagyta az országot, ahová nem tért vissza a kaotikus viszonyok miatt. Az emberek elvesztették otthonaikat, földjeiket, sok templomot és kolostort pedig leromboltak.

Hasonló folyamatok jellemzik Szíriát is, ahol „valódi katasztrófa történt" az elmúlt hat évben – mutatott rá a pátriárka. Azt mondta, a válság 2011 márciusában kezdődött, amikor az országon végigsöpört egy konfliktus. Lázadók azt terjesztették, hogy békésen változtatják majd meg a rezsimet, mégis diktatórikus eszközökhöz folyamodtak – tette hozzá. Szíriából szintén rengetegen vándorolnak ki, valamint leromboltak vagy megkárosítottak legalább százhúsz templomot. Az ország jelentős részét feldúlták, sokan meghaltak vagy fogságba estek. Az egyházfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugati média nem objektíven tudósít a közel-keleti történésekről, pontatlanul ábrázolta például Aleppó keleti felének ostromát. Azt mondta, úgy lehetne biztosítani a keresztények szülőföldjükön maradását vagy hazatérését, hogy létrehoznak egy biztonságos zónát a Ninivei-fennsíkon. Fontosnak nevezte, hogy az emberek dolgozhassanak és az oktatás álljon helyre. Demokratikusabb, elfogadottabb rezsimet kell kialakítani – hangoztatta.

A szír katolikus egyház vezetője Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra, másnap délután az Országházban tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A tanácskozáson – melyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Rétvári Bence parlamenti államtitkár és Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár is – a legnagyobb hangsúlyt az a kérdés kapta, hogy Magyarország, illetve a nemzetközi közösség milyen támogatást tud adni ahhoz, hogy az elmenekült keresztények vissza merjenek térni szülőföldjükre, és az alapvető életfeltételeik ismét biztosítottak legyenek. Az üldözött közel-keleti keresztények esetében is az a magyar kormány álláspontja, hogy a segítséget kell odavinni és nem a bajt idehozni – tájékoztatta az MTI-t a kormányfő sajtófőnöke. 

Török Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedik: nemzetközi garanciákat szükséges adni ahhoz, hogy az elmenekült keresztények vissza merjenek térni szülőföldjükre, és képesnek kell lenni az érintett területek ellenőrzésére. Szavai szerint az egész világnak jobban meg kell értenie, mi, miért és hogyan történik ezernégyszáz éves keresztény közösségekkel az elmúlt évtizedekben, ehhez vezetett közelebb a pátriárka előadása is. Tenni kell a keresztényüldözés ellen – szögezte le. 

MTI

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió