Teremtésvédelem a gyakorlatban

2016. június 09., csütörtök

Az Ökogyülekezeti Mozgalom „Egy házunk van" elnevezésű konferenciája nemcsak elméleti előadásokkal és megújuló energiaforrások bemutatásával várta résztvevőit, hanem olyan, már megvalósult teremtésvédelmi gyakorlatokkal, melyek minőségi változást hoztak egy-egy közösség életébe.

„Az út a közömbösségtől, az értetlenségtől a környezetvédelmen át a teremtésgondozás feladatának megértéséig vezet, mely után az ember Krisztus munkatársaként védi a teremett világot” – fogalmazta meg előadásában Széchey Béla egyetemi előadó, a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakónia Rend apátja. Gondolataira rímelve mutatták be a debreceni gyakorlati teremtésvédelmi konferencia második napjának előadói azokat a megoldásokat, melyek segítségével településük vagy közösségük megismerkedhetett a megújuló energiaforrások áldásos hatásaival.

Valós megtakarítás

A református egyház Bethesda kórházának épületenergetikai korszerűsítéséről számolt be Lontay-Szabó Gábor klinikai mérnök. A program részeként a központi épület 2010–11-ben napkollektoros rendszert kapott, amelynek feladata a meleg víz biztosítása és a fűtés támogatása. A fűtést, illetve nyáron a hűtést segíti a hőszivattyús rendszer is, de a nyílászárók egy részét is kicserélték. Az Ilka utcai épületben 2014–15-ben hőszigetelték a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat és pelletkazánt állítottak munkába. A beruházásoknak köszönhetően a korábbi költségekhez képest harminc százalékos megtakarítást értek el.

Energiafüggetlenségre törekszik a Pest megyei Újszilvás. Erről Petrányi Csaba polgármester beszélt a konferencián, aki elmondta, hogy a napelemek egy főre eső teljesítménye hazánkban településükön a legnagyobb. Újszilváson az általános iskolát, a polgármesteri hivatalt, az óvodát és a közösségi házat geotermikus energiával, gyakorlatilag termálvízzel fűtik, amelyet azután a település vízhálózatába pumpálnak. Kiderült, nemcsak az önkormányzati épületeken helyeztek el napelemeket, hanem napelemparkot is létesítettek, amely nem csak az önkormányzati intézményeket látja el, hanem a közvilágítás is innen kapja az áramot. A településvezető hozzátette: háromszáz adagos közkonyhájukra közmunkaprogramjuk résztvevői termelik meg a növényi és állati eredetű alapanyagok jelentős részét. A falu a megtakarításokat főleg a helyi oktatásba forgatja vissza, de a közösségfejlesztést, így a helyi egyházakat is támogatja belőle.

Pályázati források

Új utak nyíltak az egyház számára az utóbbi időben a pályázatoknak köszönhetően, melyek közelebb hozták a megújuló energiaforrások használati lehetőségét az egyházközségekhez. Maglód, Verőce és Úrkút megvalósult fejlesztési programjairól Somogyi István gépészmérnök tartott rövid előadást. A projektek során egyházi épületrészeket szereltek fel vagy korszerűsítettek megújuló energiaforrásokkal. A fejlesztések ugyan közvetlenül az egyházközségeket érintették, de igazából az egész falu számára készültek, pozitív hatásaikat minden lakó élvezheti.

„Kevesen jártak még előttünk, egyedül még nem megy, szükség van a jó példákra” – erről már a prügyi napelemes rendszereket bemutató Nagy Károly lelkész beszélt. Egyházközsége sikeresen nyert támogatást egy utófinanszírozott pályázaton, melynek köszönhetően napelemeket telepíthettek templomuk tetejére. Az elemek egy éves működés alatt negyedére csökkentették a parókia rezsiköltségét, mely az egész községet felbátorította, már az óvoda, az általános iskola és a polgármesteri hivatal is pályázott napelemes rendszerek telepítésére.

Szociális agrárprogram és teremtésvédelem

„A megújuló energiaforrások eszközök, melyek sok tevékenységbe integrálhatók és így a teremtésvédelem elősegítői lehetnek” – kezdte előadását Tóth Tamás, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. Beszámolójában átfogó képet mutatott az egyházi szociális agrárprogramok és a teremtésvédelem kapcsolatáról. A programok minden esetben a szegény embereket és vidékeket célozzák meg, közelebb hozva résztvevőikhez a természeti adottságokat

Az állattenyésztés és növénytermesztés területeire koncentráló projekteket úgy alakították ki, hogy azok alkalmasak legyenek a megújuló energiaforrások bemutatására és korszerű alkalmazására. Az előadó kiemelte azt is, hogy a jó példák könnyen válhatnak követendő példákká, már csak azért is, mert az emberek szívesebben foglalkoznak olyan technológiákkal, melyekről már tudják, hogy működőképesek. „A hagyományos mezőgazdasági megoldások harmonizálnak a célokkal, a megújuló energiaforrások és az egyházi szociális agrárprogram pedig összefüggenek és a teremtésvédelem eszközévé emelhetők” – foglalta össze az egyetemi adjunktus.

Életmentő egyszerűség

Egy kifejezetten hatékony, de annál egyszerűbb módszerre hívta fel a figyelmet Kis Csaba villamosmérnök-teológus. Előadásából kiderült, hogy a világ népességének több, mint fele a mai napig nyílt tűzön főz, ezzel veszélyeztetve környezetét és saját egészségét is. Zárt konyhákban készülnek az ételek, a rossz hatásfokú égésnek köszönhetően pedig napi három meleg étel elkészítése kétszáz cigaretta elszívásának felel meg. Évente több millió ember hal meg füstmérgezésben, pedig ennek elkerülése nem lenne bonyolult.

Az egyik legegyszerűbb megoldás a TLUD bio-kályha, mely egy olyan dupla falú edény, amiben az égési folyamat a megszokottól eltérően fentről lefelé történik. A füstgáz önfenntartó módon kering az edényben, ami hőt termel és a fából nyerhető energia jobban hasznosul. Kiss Csaba ezt a „kályhát” készítette el otthonában egy régi tejforraló és minimális anyagi ráfordítás segítségével. Előadásában szerette volna felhívni a figyelmet erre a lehetőségre, mely egyszerűsége miatt komoly életminőség-javító szerepet tölthet be. A technikát többek között a cigánymisszió figyelmébe ajánlja.

Elkötelezettség a gyakorlatban

Hajdúnánás 2012-ben csatlakozott az Ökogyülekezeti Mozgalomhoz, a következő évben pedig már a település adott otthont a Teremtés Hete programsorozat első alkalmának.  A református egyházközség ökogyülekezeti elkötelezettsége spirituális, pedagógiai és gyakorlati, melynek nyomán egyaránt tartanak istentiszteletet a természetben, tanítják a fiatalabb generációkat a hagyományos, környezetet óvó módszerekre és a lehető legalacsonyabb káros-anyag kibocsátásra törekszenek – derült ki Kocsis Áron hajdúnánási lelkész előadásából.

„Egy egyházközségnek úgy kell megjelennie a helyi társadalomban, mint aktív résztvevő és katalizátor. Ehhez hozzátartozik, hogy az egyház mennyire tudja feltenni a régi-új kérdéseket, mint a környezetvédelem” – mutatott rá a református lelkész, aki hozzátette azt is, hogy a településen, programjaik segítségével egyházközségük 6-800 családot ér el a református óvodán, általános iskolán, gimnáziumon, szociális idősotthonon és gondozási központon keresztül. Hajdúnánáson sikeres együttműködés jött létre az önkormányzat és az egyház között, melynek hála a teremtésvédelem és a közösségépítés együtt valósulhat meg.

Példamutató utak

Az előadók olyan átfogó vagy épp személyes példákat mutattak be, melyek bizonyítják, hogy a teremtésvédelem útján nem nehéz elindulni: az első lépések kicsiben kezdődnek, a nagy tervekhez pedig segítséget nyújthatnak a különböző pályázati lehetőségek. Az „Egy házunk van” konferencia komoly tanulságként hozta résztvevői elé, hogy nem elég felhívni a figyelmet egy adott problémára, hanem megoldási lehetőségeket is érdemes mutatni.

Farkas Zsuzsanna – Kiss Sándor, fotó: Dimény András

Istent keresem

2Krón 31

„Minden munkáját, ...Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →