Európa maradjon a szabadság hazája

2015. május 10., vasárnap

A kontinens katolikus, ortodox, anglikán és protestáns egyházai Rómában egységesen álltak ki a szabadságjogok mellett és a diszkrimináció ellen.

A Christopher Hill volt anglikán püspök elnökölte Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) és az Erdő Péter bíboros vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) Közös Bizottsága Rómában tartotta éves rendes ülését május 6 és 8. között. A bizottság a CCEE alelnöke, az olasz püspöki konferencia elnöke, Angelo Bagnasco kardinális meghívására érkezett a Vatikánba.

A tanácskozás fénypontja a két szervezet képviselőinek találkozása volt Ferenc pápával, aki május 7-én audiencián fogadta a küldöttséget. A pápa hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az egyházak „közös választ találjanak azokra a kérdésekre, amelyekkel napjaink társadalma szembesíti a keresztyéneket".

A CEC és CCEE vezetői találkoztak Nigel Baker vatikáni angol nagykövettel is, aki a maga részéről fontosnak tartotta kiemelni, hogy az európai államok és egyházak közös érdeke a keresztyén értékek megőrzése a kontinens demokráciájának és békéjének érdekében. Kurt Koch kardinális, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke május 8-án fogadta a részvevőket.

Az európai keresztyén közösségek túlnyomó többségét képviselő szervezetek nyilatkozatot fogadtak el a szabadság kapcsán:

Európai polgárokként nap mint nap megéljük a nagyfokú szabadság áldását. Az előttünk járó generációknak tartozunk ezért hálával, akik sokat küzdöttek azért, hogy olyan társadalmi rendet alakítsanak ki, amelyikben a közjó és a személyes szabadság egymással összhangban érvényesülhet.

A második világháború végének 70. évfordulóján megemlékezünk a halálos ideológiák elleni küzdelem áldozatairól. Ez a szabadságért folytatott küzdelem készítette elő a terepet Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez, amelyik egyértelművé teszi, hogy a szabadság mindig kötelezettségekkel és felelősséggel párosul.

A történelem sötét korszakának árnyékában újból elkötelezzük magunkat a szabadság azon eszménye mellett, amelyik mindenki számára biztosítja a kibontakozás lehetőségét.

Meggyőződésünk, hogy a pluralista Európában szükség van az emberi szabadság keresztyén látomására. A szabadság – felfogásunk szerint – azért elidegeníthetetlen részünk, mert Isten szabadnak teremtett minket. Keresztyén szabadságunk Isten ajándéka, amely Krisztusban gyökerezik és olyan életre hív minket, amelyben egymást szolgáljuk. Krisztus kihívás elé állít minket: arra kell használnunk szabadságunkat, hogy itt és most Isten országát építsük. Nincs szabadság, ha az nem a másikkal és másikért vállalt szabadság.

Az igazságban gyökerező szabadság szemben áll a társadalmainkban fellelhető más, elterjedt szabadságeszményekkel, amik az egyéni megelégülést és a mások kárára való értelmetlen fogyasztást támogatják.

Rómában összegyűlve az Isten és felebarátunk iránti felelősségre indító szabadság számos vonását megvitattuk:

• Olyan szabadságra szólítunk fel, amely elutasítja a bármely vallás nevében gyakorolt elnyomást és nőkkel szembeni erőszakot.
• Olyan szabadságra szólítunk fel, amely megmenti a földközi-tengeri menekülteket, az elkeseredettségből fakadó migráció okainak felszámolására törekszik és mindenki számára lehetővé teszi, hogy békében élhessen saját hazájában.
• Olyan szabadságra szólítunk fel, amelyik a cigányellenes előítéletekkel szemben a szolidaritás hangján szólal meg.
• Olyan szabadságra szólítunk fel, amelyik elkötelezett az egész világra kiterjedő modernkori rabszolgaság és emberkereskedelem felszámolásában, a vallási vezetőknek a rabszolgaság eltörlését szorgalmazó december 2-i nyilatkozata értelmében.
• Olyan szabadságra szólítunk fel, amely a teremtett világot szent ajándéknak nevezi, különösen akkor, amikor vallási közösségek igyekeznek látomásukat nyilvánosan megfogalmazni környezeti kérdések kapcsán és a decemberi párizsi klímacsúcsot (COP21) végigkísérni.
• Olyan szabadságra szólítunk fel, amely a reménységet választja a kétségbeesés helyett és szolidaritásban él fiatalokkal, akik szakmai karrierjük és családi életük megalapozásával küszködnek.

Hetven évvel a második világháború végét követően a tartós béke megvalósulásáért imádkozunk Európában és az egész világban, ami az igazságosság gyümölcse.

Mindenben, amit teszünk, a szentírási intés az útmutatónk: „Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak." (Gal. 5,3)

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) 114 ortodox, protestáns, anglikán és ó-katolikus egyház, valamint 40 nemzeti ökumenikus tanács és együttműködő szervezet Európa valamennyi országára kiterjedő közössége. A szervezetet 1959-ben alapították, irodái Brüsszelben és Strasbourgban vannak.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) magába foglalja a 33 európai püspöki konferenciát, elnökeik képviseletével, valamint Luxemburg és a Monacói Hercegség érsekét, a ciprusi maronita érseket, Chisinau püspökét (Moldovai Köztársaság), a munkácsi eparchiális püspököt és Észtország apostoli adminisztrátorát (kormányzóját). A CCEE elnöke Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergom érseke, Magyarország prímása; alelnökei Angelo Bagnasco bíboros, Genova érseke és Mgr. Angelo Massafra, Shkodrë-Pult (Albánia) érseke. A szervezet főtitkára Mgr. Duarte de Cunha. A titkárság a svájci Sankt Gallen városában működik.

Külügyi Iroda
Forrás: www.ceceurope.org

Istent keresem

Bír 18

„Abban az időben nem volt király Izráelben.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink