Letölthetőek a könyveink

A kutatási vállalásainkhoz és a Nagyváradon tett ígéretünkhez híven pdf-ben és epub-ban is elérhetővé tettük a Szovjet fogságba hurcolt reformátusok a Kárpát-medencében és a Krisztusban nyert erő köteteit is.

Az elmúlt hetek, hónapok rendezvényein sokak kérdezték tőlünk, hogy hogyan juthatnának hozzá a kis példányszámban készült, ám rendkívül fontos témákat és az alapkutatásokat és forrásokat ismertető, könyveinkhez. Mivel újabb, nagyobb példányszámú nyomtatást nem tervezünk, ezért úgy döntöttünk, hogy mindenki számára ingyen elérhetővé tesszük őket.

 

A könyveket pdf és epub (elektronikus könyv) formátumban is közzé tettük. Ha bizonytalan a formátumokban, javasoljuk, hogy a pdf végződésű fájlokat válassza!

 

 

 

Szovjet fogságba hurcolt reformátusok a Kárpát-medencében

 

„Előre kell bocsátanom, bizony nem könnyű olvasmányt ajánlok a reménybeli olvasónak. Sajnos senki sem várhat lelki felüdülést e tanulmánykötet olvasásától, tanulmányozásától. Éppen ellenkezőleg súlyos lelki-szellemi megpróbáltatásokkal szembesül, aki ezt a könyvet a kezébe veszi. Miért ajánlom mégis olvasásra ezeket a szomorú témájú történeti tanulmányokat? Lelkiismeretem parancsára ajánlanom kell, hogy az itt leírtak ne tűnjenek el a feledés örök homályában! Nem fedheti őket a feledés homálya, hiszen magyar nemzetünk történetének egy olyan tragikus fejezetéről szólnak, amelyet a kommunista hatalom évtizedeken át teljes szigorával akart mindörökre elfeledtetni, mert abban a hitben élt, hogy így nem derül fény cinkosságára. Azt vallotta ez a hatalom, hogy amiről nem beszélnek – mert tilos szólni róla, – az nincs, sőt utólag meg sem történtté tehető.”

 

Dr. Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke

 

 

Krisztusban nyert erő I-II.


Most engedjem nemzetemet, népemet Krisztustól elszakítani?” – teszi fel többször Révész Imre püspök a kérdést. Így tájékoztatta a közgyűlést: „egyházkerületünk északkeleti egyházközségeiben a jogfosztás már bekövetkezett … együtt szenvedünk a szenvedőkkel, akik felé csodálatunk és áldásunk száll. Közéjük soroljuk gyülekezeteink hadifoglyait, a trianoni vonalon innen és túl valószínűleg sok ezerre menő, ismeretlen sorsú polgári deportáltját”. Püspöki körlevelében, melyet 1944. december 5-ére keltezett, kérte a gyülekezetektől, hogy mérjék fel, és záros határidőn belül tudassák vele, hogy a szeptember eleje óta bekövetkezett hadiesemények folytán az egyházközség emberáldozatokban, épületkárokban, klenódiumokban, más egyéb anyagi értékekben, levéltárában stb. mit és menynyit szenvedett. Az 542 egyházközség közül 358-tól érkezett jelentés, amelyeket most nyomtatott formában bocsátunk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. Az anyag forrásértéke első rangú még akkor, is, ha az orosz megszállás árnyékában született, amire több lelkész felhívta a figyelmet: „amíg az oroszok itt vannak, addig egy ilyen egyházrészi krónikát se lehet teljes őszinteséggel megírni”. Ugyanakkor szinte minden lelkész hálaadással szól a megmaradásról: „lelkünkben az Isten Krisztusban megjelent szeretetének bizonysága új erőt adott”.

„Az eltelt több mint fél esztendő olyan mély barázdát szántott hazánk, nemzetünk és egyházunk életében, amelynek jelentőségét bár már most is mindnyájan ösztönös élességgel érezzük, teljes valója szerint csak késői nemzedékek történeti távlatából lehet maj felmérni” – fogalmazta meg Révész Imre 1944 decemberében. Kiadványunk ennek a felmérésnek az elvégzését hívatott segíteni.

 

Dr. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárának igazgatója